Kötelező lenne a nyelvvizsga a felvételihez

Az egyetemi felvételihez alapkövetelmény lesz a nyelvvizsga, az egyházi iskolákat száz százalékban az állam finanszírozná, minden évfolyamon a jelenleginél öt órával többet kéne tölteniük az iskolában a diákoknak - többek között ezeket tartalmazzák a kormány oktatási stratégiáját felvázoló dokumentumok, amelyeket a Figyelőnet ismertetett. Az oktatási államtitkár szerint még nincs kész a kormány oktatási koncepciója, azon még jelenleg is dolgoznak.

Több olyan dokumentumot ismertet kedden a Figyelőnet, amelyek a kormány oktatási koncepcióját tartalmazzák. A portál szerint a közoktatással kapcsolatos terveket egy 43 oldalas, a felsőoktatási terveket pedig egy 9 oldalas anyag tartalmazza.

Az "Egy új felsőoktatási törvény koncepciója" című dokumentum - a Figyelőnet szerint - megerősíti azt a már ismert elképzelést, hogy egy adott intézményen belüli felvételi keretszámokba bele akar szólni a kormány. A dokumentum szerint a felvételihez alapkövetelmény lesz az emelt szintű érettségi, és hosszabb távon a nyelvvizsga is. Azt is rögzíti az anyag, hogy nem lehet a felvételinél a hátrányos helyzetűek és a fogyatékosok számára pozitív megkülönböztetést biztosítani.

A közoktatás finanszírozásáról azt írja a honlap birtokába került dokumentum, hogy a jelenleg 50-50 százalékban az állam és a fenntartó által biztosított költségek aránya 90-10-re változna az előbbi javára, kivéve az egyházi iskolákat, ahol 100 százalékban az állam állná a számlát. A pedagógusbérek is a központi kasszát terhelnék.

A dokumentum szerint a kormány a tanárképzést elitképzéssé változtatná, a megvalósítás módjára azonban nem tér ki az írás. Az anyag szerint a tanárok kidolgozott életpálya mentén dolgozhatnának, ennek része a kezdő tanárok szakmai beválását feltérképező próbaidő bevezetése, a folyamatos külső ellenőrzés, amely akár negatív szankciókkal is járhat, valamint a teljesítményhez kötődő bérezés. A terv szerint a 4-10 éve tanító pedagógus bére a korosztálya diplomás átlagbérének megfelelő nagyságú lenne, tehát nagyjából 300-330 ezer forint.

A javaslat szerint a közoktatásban több iskolaidőre van szükség. Minden évfolyamon 5 órával többet kellene tölteniük az iskolában a gyerekeknek, mint jelenleg. Ennek egy része a bevezetendő mindennapos testnevelés pluszóráiból adódik, de 2-3 óra egyéb nevelési feladatra fordítandó lenne - olvasható a Figyelőnet szerint a dokumentumban.

Az oktatásért felelős államtitkár, Hoffmann Rózsa már beiktatása előtt is közölte, hogy új közoktatási törvényre és új felsőoktatás törvényre, valamint új Nemzeti Alaptantervre (NAT) van szükség. Augusztus végén Hoffmann azt mondta, hogy több mint nyolcvan pedagógus és más szakember bevonásával kezdődött el a közoktatási törvény előkészítése. Néhány nappal korábban azt is bejelentette, hogy elkezdődtek az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos munkák is.

Hoffmann kedden az MTV Ma reggel című műsorában azt mondta: egyelőre nincs kész még az írott anyag az új köz- és felsőoktatási törvényről. Hozzátette: sokféle javaslatot tettek le a szakemberek az asztalra, és most dolgoznak azon az írott változaton, amelyet közzé lehet tenni, és a későbbi vita tárgyát képezheti majd.