Nem a tüntetők foglalták el az MTV egykori székházát 2006-ban, hanem a rendőrök hagyták azt el a füst miatt - ezt mondta szerdai meghallgatásán Ignácz István korábbi Pest megyei rendőrkapitány az előző kormányok idején történt visszaéléseket vizsgáló parlamenti albizottság előtt. Ignácz azt is mondta, hogy szerinte lett volna idő felkészülni az épület védelmére. Szerdára meghívót kapott Szilvásy György volt titokminiszter is, de nem jelent meg az albizottság ülésén. A parlament emberi jogi, kisebbségi civil- és vallásügyi bizottságának illetékes albizottsága olyan jogsértéseket vizsgál, amelyeket 2002 és 2010 között követtek el az állam részéről a politikai jogokkal összefüggésben.
Az albizottság szerdán elsőként Ignácz István volt Pest megyei rendőrfőkapitányt, az úgynevezett Ignácz-bizottság elnökét hallgatták meg. Utóbbi testület vizsgálta korábban az MTV Szabadság téri székházának 2006-os ostromát. Ignácz István szerint a székházat ostromló tömeg nem akart lincselni, de megtehette volna. Itt példaként említette a helyszínre vezényelt és ott elakadó vízágyút, amelynek a személyzetét végül nem bántották.
Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitánnyal kapcsolatban azt mondta: nem működött együtt az Ignácz-bizottsággal, a meghallgatásán nem fogalmazott egyértelműen, a kért adatokat pedig nem adta meg idejében, és ezt jelentették az akkori országos rendőrfőkapitánynak is.
Ignácz szerint a tömeget hergelte, hogy nem vették át a tüntetők petícióját a székházban, sőt, a rendőrök eleinte be sem engedték oda őket. Pedig - tette hozzá - a rendőröket nem erre tanítják. Hozzátette, Majoros Zoltán, az akkori REBISZ műveleti irányítója éjfél után Toroczkai Lászlót az épületbe kísérte, aki ott átadhatta a petíciót, és ezzel "megoldódott a probléma".
Az egykori rendőrkapitány szerint nem igaz, hogy a tévészékházat a tüntetők elfoglalták, azt egyszerűen a rendőrök hagyták el a füst miatt. Az épület elhagyására Lapid Lajos rendőr dandártábornok adott engedélyt. Elég idő lett volna arra, hogy a rendőrök felkészüljenek a rendkívüli eseményre, de nem készültek fel - tette hozzá.
Szilvásy György egykori titokminiszter nem jelent meg a szerdai meghallgatáson. Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnöke szerint kérdés, hogy példáját Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök is követi-e majd. Gulyás szerint Szilvásy az MSZP parlamenti frakciójának véleményét kérte ki arról, megjelenjen-e az albizottság előtt, és a szocialisták azt javasolták kedden, hogy ne menjen el a meghallgatásra. Gaudi-Nagy Tamás, a testület jobbikos alelnöke alkotmánysértőnek, és "az Országgyűléssel szembeni nyílt és durva szembeszegülésnek" nevezte Szilvásy távolmaradását és azt, hogy erről szerinte az MSZP döntött. A szocialisták már korábban jelezték, hogy nem vesznek részt az albizottság munkájában.
"Szakmai hibák kritikus tömege"
Gaudi-Nagy az MTI-nek azt mondta, az eddigi eredmények alapján szerinte biztosan megállapítható, hogy Szabadfi Árpád akkori országos rendőrfőkapitány-helyettesnek, Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitánynak és az ő közbiztonsági helyettesének, Lapid Lajosnak büntetőjogi felelőssége van a székházostrom alatt történt rendőri mulasztásokban. Ignácz meghallgatásáról azt mondta, nem gondolta volna, hogy még ennyi olyan részlet elő fog kerülni, amely "vegytisztán megalapozza" az aznap este három fő rendőri vezetőjének a felelősségét. "Kirívó, súlyos, megkerülhetetlen büntetőjogi felelőssége van ennek a három embernek" - állította.
Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnöke Ignácz meghallgatása után azt nyilatkozta: az derült ki, hogy nem rendőri, nem rendőrszakmai, hanem politikai döntés született, amikor a rendőrség választási nagygyűlésnek minősítette a szeptember 17-ével megkezdődő demonstrációkat. Az elmondottak alapján a székházostromnál a rendőri szakmai hibáknak "olyan kritikus tömegével találkozhatunk, ami indokolttá teszi azt a feltételezést, hogy ne csak szakmai hibákban keressük a tévészékház megvédésének az elmulasztását". Vagyis felvetődik, hogy "a rendőrség nem nem tudta, hanem nem is kívánta a televízió székházát megvédeni".
Révész Máriusz, az albizottság fideszes tagja fordulópontnak nevezte a testület munkájában a szerdai ülést. Bár az Ignácz-jelentés nem most készült el, de olyan "elképesztő" tények, adatok hangzottak el a szerdai ülésen, amelyekre "egész egyszerűen nincs magyarázat" - mondta. (2006 novemberében jelentette be Ignácz István, hogy lezárták a vizsgálatot, még ebben a hónapban ismertették az eredményét, amely szerint törvényes, de szakszerűtlen volt a rendőrség fellépése a székházostromnál.)
Révész Máriusz szavai szerint 17-én politikai döntésre minősítették választási nagygyűlésnek a Kossuth téri demonstrációt, holott az eddigi gyakorlattal ez ellentétes volt és a rendőri vezetők pontosan tudták másnap délután, hogy az eseményeknek folytatása lesz. Ehhez képest elképesztő - mondta a politikus - hogy semmilyen készültség nem volt, a raktárosok is hazamehettek a laktanyából és a műveleti terv is súlyos szakmai hibákat tartalmazott.
Szerinte csak azért nem történt rendőrhalál, azért nem lincseltek meg rendőröket, mert nem volt ilyen szándéka a tömegnek és a teljesen védtelenül maradt rendőröket már nem bántották. A több ezres tömeg ellen kivezényelt csapatszázadban 45 rendőrt vezényeltek ki, akik közül 18 nő volt, ez felelőtlenség - fogalmazott.
A legelképesztőbb szerinte mégis azt, hogy bár éjfél előtt fél órával 350 rendőr állt a székháznál, akik elegendőek lettek volna a tömegoszlatás megkezdéséhez, nem oszlattak, hanem egy órával később egész egyszerűen átadták az épületet. A rendőrök kivonultak, a tüntetők pedig beszivárogtak - összegezte a történteket. Révész szerint nemcsak a rendőrök nem akarták megvédeni a székházat, hanem a rendőri vezetők sem a rendőröket. "Ezekben az órákban, pillanatokban nem számított a rendőri vezetőknek a rendőrök védelme" - mondta.