Átalakuló világrendbe szőtte az ország bajait a 100 napot értékelő Orbán

Az európai országok számára kedvezőtlen globális átalakulás történetébe ágyazta bele Orbán Viktor a kormányzásának első száz napjáról szóló értékelést, amelyben leltárszerűen végigvette a meghozott intézkedéseket, a további tervekről azonban semmi konkrétumot nem árult el. A pártja számára várhatóan újabb győzelmet hozó önkormányzati választásokról egy szót sem ejtett, de jelezte, hogy mindenáron meg akarják őrizni a támogatottságukat, amely szerinte a szegények és a középosztályban élők szövetségének eredménye.

Az utóbbi hónapokban állandó elemévé vált Orbán Viktor beszédeinek az elmúlt évek globális gazdasági válságára és a világrend átalakulására való utalás, és ez nem volt másként a száznapos kormányzás keddi értékelésén sem. Orbán ezúttal is megismételte, hogy szerinte nem szokványos krízisről van szó, hanem a "történelem összesűrűsödéséről", amikor "kikristályosodik az igazság". Szerinte ez az igazság az, hogy a nyugati világ egy burokban élt, és azt hitte, hogy "a piac mindenható" és hogy "spekulációra is fel lehet építeni a világ gazdaságát".

Utalt arra is, hogy épp kedden tartotta első úgynevezett unióértékelő beszédét az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso, akitől Orbán azt a mondatot idézte, hogy Európa számára eljött az "igazság pillanata, vagy együtt úszunk, vagy együtt süllyedünk el". Ezek az elvont gondolatok Orbán korábbi beszédeiben is azt a célt szolgálták, hogy rámutasson, Magyarország nemcsak saját problémáival kell, hogy szembenézzen, hanem az egyre zordabbá váló külföldi környezettel is.

Egymás biztatása a kormányüléseken

Orbán kedden délután három órától a budai Szent Imre Gimnáziumban, a Professzorok Batthyány Körének meghívására értékelte a kormány munkáját. Beszédében felidézte, hogy az első 100 napos értékelést Franklin Roosevelt amerikai elnök tartotta az 1930-as évek elején, a világgazdasági válság káros hatásainak megfékezésére hozott intézkedéscsomagja, a New Deal bemutatására.

A miniszterelnök beszédén most is végigvonult az, hogy nagyon nehéz feladatok előtt áll az ország, és Orbán tett utalást arra, hogy nehezen találják a megoldásokat a problémákra. A Fidesz példátlanul nagy parlamenti többségére utalva azt mondta, a kormányüléseken azzal szokták egymást biztatni, hogy "de hát mikor, ha most nem?" Orbán ugyanakkor a beszédében a meghirdetett programnak megfelelően valóban csak értékelte az elmúlt száz napot, és a további tervekről csak általánosságban, konkrétumok nélkül beszélt.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Még több képért kattintson a fotóra!

Építjük a nemzeti együttműködés politikai, gazdasági és erkölcsi rendszerét - jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint a kormányzás első 100 napja arra volt elegendő, hogy a kormány letegye az alapjait egy új és erős Magyarországnak.

Orbán hosszan beszélt arról, hogy Magyarország már megtapasztalhatta, milyen érzés egy forradalom után talpra állni. "Tudjuk, milyen az, amikor néhány nap alatt eldőlhet a sorsunk" - mondta a miniszterelnök, aki szerint 1956-ban fegyveres, 1989-ban alkotmányos forradalmat élt át az ország. "2010-től már azt is tudjuk, milyen a kétharmados forradalom" - mondta Orbán.

Egy hosszú leltár

Orbán kijelentette, a kormány 100 nap alatt 55 törvényt hozott, ami arra volt jó, hogy megalapozza a következő hónapok sikereit. Orbán felsorolta a kormánypártok legfontosabb javaslatait, kiemelte a bankadót, kiemelte az állami szférában adott fizetések maximalizálását, a Nemzetközi Valutalappal folytatott tárgyalásokat. A miniszterelnök azt mondta, ezek az intézkedések mind a gazdaság stabilizálását szolgálták, a választások előtt ugyanis olyan alacsony szinten állt a közbizalom, ami a társadalmi közösségek létét fenyegette. Orbán szerint a devizaalapú jelzáloghitelek befagyasztása a társadalom kiszolgáltatott rétegeinek védelmét szolgálta, akárcsak a kilakoltatások leállítása.

A beszéd lényegében egy felsorolás volt, minden intézkedésnél elmagyarázta, hogy a kormány miért tartotta azt szükségesnek. Egy helyen tért csak ki a kormányt ért támadásokra, amikor az elmúlt három hónapban végrehajtott kinevezésekről beszélt. Sokan kritizálták a kormányt, amiért az Állami Számvevőszék (ÁSZ) élére Domokos László fideszes képviselőt neveztek ki, és az Alkotmánybíróság tagjává választották Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány egykori miniszterét. Orbán szerint azonban indokoltak voltak a kinevezések, mert az ÁSZ-nak például már egy éve nem volt elnöke, az Alkotmánybíróságon pedig két bírói hely is üres volt.

Nem akart Che Guevara lenni

A kormány gazdasági intézkedései közül a legtöbb szakmai vitát a bankadó váltotta ki, és Orbán azt mondta, hogy az országot járva legtöbbször emiatt kap elismerő kézfogásokat vagy vállveregetéseket a választóktól. Ő azonban már az intézkedés bejelentésekor is azt mondta, hogy kormánya nem akar a bankok ellenségének tűnni, és most is megjegyezte, hogy "soha nem vágytam a bankrendszer elleni küzdelem Che Guevarájának szerepére". Szerinte egyszerűen a gazdasági szükségszerűség indokolta a bankok jelentős megadóztatását.

Bár már hivatalosan is zajlik az önkormányzati választási kampány, feltűnő volt, hogy Orbán nem beszélt róla (eltekintve attól, hogy megjegyezte, csökken a képviselők létszáma). Nem részletezte kormányának terveit sem, azt azonban egyértelművé tette, hogy a közvélemény-kutatások által is jelzett hatalmas kormányzati támogatottság megőrzéséért mindent igyekszik megtenni. Azt mondta, a kormányzás legfontosabb céljának azt tartja, hogy megtartsák azt a szövetséget, amely szerinte a középosztály és a szegényebb rétegek között jött létre. Utóbbiaknak üzent azzal a kijelentéssel is, hogy arra fognak törekedni, az ország pénzügyi stabilitását és a lakosság szociális biztonságát egyszerre tartsák fenn. Ennek a nyilvánvalóan nehéz feladatnak a megvalósítását már nem részletezte, és csak a kormányzás filozófiai irányairól beszélt, amelynek lényege szerinte az, hogy "az utópiák kisöprése mellett" ajtót nyissanak a "valóságra".

Az [origo] összefoglalóját a kormány első 100 napjáról itt olvashatja.