Törött ablakokkal kezdheti Budapest kiseprűzését Tarlós

Kemény fellépés a városban élőket zavaró gyanús alakok és kisebb súlyú bűncselekmények ellen - ez a lényege annak a politikának, amit a New Yorkot nyolc éven át irányító Rudolph Giuliani hirdetett meg, és amelyet Tarlós István főpolgármester-jelölt is követne. Giuliani módszere bevált, bár bírálói szerint ennek sok rendőri visszaélés és jogsértés volt az ára, ráadásul az sem egyértelmű, hogy a javulást nem a gazdasági fellendülés okozta-e.

"Én New York volt polgármesterét, Rudolph Giulianit említeném. Ő a liberálisok Mekkájából, az élhetetlen New Yorkból - éppen egy rendszerelvű, rendszerető politikával - élhető metropolist varázsolt" - mondta szeptember elején a HVG-nek Tarlós István, a Fidesz és a KDNP főpolgármester-jelöltje, aki azóta is többször emlegette az amerikai nagyvárost 1994 és 2001 közt irányító republikánus politikust.

Csütörtökön egy, a polgárok házában tartott konferencián a Népszabadság szerint Tarlós azt mondta, rendnek kell lennie, de nem a szabadságjogok megvonásával, hanem úgy, mint New Yorkban, a Giuliani-féle zéró tolerancia bevezetésével. Súlyos közterületi szabálysértésért a New York-i rendeszerhez hasonlóan, súlyos büntetést kell kiszabni, aminek Tarlós szerint Budapesten is visszatartó ereje lenne.

Sok bűncselekmény, rossz hangulat

A bűnügyi statisztika szerint Budapesten az elmúlt években lassan és kisebb visszaesésekkel, de csökkent a bűnözés, az ország más részeivel összehasonlítva azonban rossz a helyzet: 100 ezer lakosra 6100 bűncselekmény jutott tavaly, ami sokkal rosszabb, mint az országos átlag (3928 bűncselekmény 100 ezer lakosra), hasonlóan rossz adatok csak Hadú-Bihar megyében vannak. Hasonló a helyzet a vagyon elleni bűncselekményekkel: Budapesten 4323 jutott ezekből tavaly 100 ezer emberre, míg az országos átlag 2484.

A statisztikáknak megfelelően az emberek biztonságérzete is rossz. A Századvég-Forsense tavalyi felmérése szerint a válaszadók a 100-as skálán csak 37 pontot adtak a hazai közbiztonságra. Különösen pesszimisták voltak a főváros lakói, akik csak 35 pontra értékelték a közbiztonságot (a közbiztonság és a rendőrségi statisztika közti ellentmondásról, annak lehetséges okairól korábbi cikkünkben olvashat részletesen).

Tóth Tamás júliusban kinevezett budapesti rendőrfőkapitányt egy interjúban azt mondta: a statisztikák ugyan nem rosszak, de az emberek mégsem érzik biztonságban magukat. A közbiztonság érzete pedig szerinte akkor javulhat, ha a rendőrök nem mennek el szó nélkül egyetlen szabályszegés mellett sem. "Valahol ez lenne a cél. Másképp nem lehet rendet tartani egy ekkora városban" - mondta Tóth, amikor arról kérdezték, Giuliani példáját követve ő is zéró toleranciát hirdet-e. Kétséges azonban, hogy a Tarlós által sokat emlegetett Giulianihoz kötött zéró tolerancia valóban bevált-e a bűnözés elleni harcban.

Törött ablakok

Giuliani 1994 és 2001 között volt New York polgármestere, úgy vette át az irányítást, hogy a város az egész országot sújtó recessziótól szenvedett, a munkanélküliség az 1989-es 6,7 százalékról 1992-re 11,1 százalékra nőtt. A közvélemény-kutatások azt is mutatták, hogy a New York-iaknak rossz a biztonságérzete, annak ellenére, hogy a bűnözési statisztikák már az előző városvezetés idején javulni kezdtek. A gyilkosságok száma már évekkel korábban tetőzött, majd csökkenésnek indult, hasonlóan a nemi erőszakos esetek számához. Giulianinak két fontos jelszava volt, a zéró tolerancia, és az élet minősége. Megígérte, hogy a rendőrséget munkára fogja a kisebb bűnök elkövetőivel szemben.

Giuliani az 1993-as polgármesteri kampányban azt ígérte, a rendőrség vissza fogja szorítani a kisebb bűncselekményeket és szabálysértéseket, ami jelentősen javítani fogja a városlakók életminőségét. "Ez az utca adója, amit a részeg és drogos koldusoknak fizetünk. Az ablakmosó embereknek, akik zsarolják a lámpánál várakozó autósokat" - fogalmazta meg a városlakók rossz érzéseit.

A polgármester és Bill Bratton rendőrfőnök James Wilson és George Kelling professzorok "törött ablakok" elméletét ültették át a gyakorlatba, amikor a kisebb bűncselekmények, a graffiti, a bliccelés és a marihuána ellen hirdettek harcot. Az elmélet kidolgozói szerint kudarcot vallottak a nyolcvanas évek liberális kísérletei a bűnözés visszaszorítására, és emiatt emelkedni kezdett a bűnözés. Ezzel szemben a konzervatív válasz az volt, hogy az apróbb bűnözés ellen is szigorúan fel kell lépni, mert az az előszobája a komolyabb bűnöknek. Az elmélet szerint az apró, de ki nem javított hibák újabb, nagyobb problémákat okoznak. A nevét a professzorok cikkében használt metafora adta: ha egy épületben nem javítanak meg pár törött ablakot, a vandálok újabbakat törnek ki, majd behatolnak az épületbe, elfoglalják és tüzet gyújtanak benne.

Azonnali büntetés, kevés mérlegelés

Giuliani első polgármesteri ciklusában dolgozta ki a zéró tolerancia megvalósítására vonatkozó stratégiáját Brattonnal. Rengeteg rendőrt vezényeltek az utcákra, feltérképezték a bűncselekmények leggyakoribb helyszíneit, és oda küldtek járőröket, ezen kívül szigorúan lecsaptak a kisebb kihágásokat elkövetőkre: a graffitizőkre, a bliccelőkre, az utcán ürítő emberekre, a marihuána-fogyasztókra, vagy az agresszív ablakmosókra. Giuliani azt az üzenetet szerette volna eljuttatni a New York-iakhoz, hogy a rendet mindenáron fenn fogják tartani. A rendőröknek több eszközt adtak, hogy azonnal kiszabhassanak büntetést, ezzel párhuzamosan csökkentették a mérlegelés, a körülények figyelembe vételének lehetőségét.

A zéró tolerancia elvének támogatói szerint az intézkedések segítettek visszaszorítani a bűnözést. Akik kétségbe vonják a módszer hatékonyságát, azok azzal érvelnek, hogy a bűnözés visszaszorulása már Giuliani új politikájának meghirdetése előtt megkezdődött New York-ban, polgármestersége idején nem gyorsult fel a bűncselekmények számának csökkenése.

Tarlós mutatja az új irányt

A New York-itól teljesen eltérő biztonsági politikát folytató amerikai nagyvárosokban is megfigyelhető volt a bűncselekmények visszaszorulása. A módszer kritikusai azt állítják, hogy demográfiai és gazdasági okai vannak a változásnak: például a kilencvenes években újból fiatalok milliói tudtak munkába állni a gazdasági növekedésnek köszönhetően, és drasztikusan visszaszorult az addigi slágerdrog, a crack használata. Giuliani félsikerét mutatja szerintük, hogy 1984-87 között az általa meghirdetett zéró toleranciához hasonló módszerrel próbálkoztak New York-ban, és akkor mégis nőni kezdett a bűnözés.

Giuliani a New York-i bűnözés elleni sikeres harccal kampányolt, amikor tavalyelőtt versenybe szállt a republikánus elnökjelöltségért. Módszerét azonban polgármestersége idején folyamatosan bírálták, a sajtó sokszor rendőri visszaélések, fegyvertelen gyanúsítottak lelövése, szabadságjogok megsértése miatt támadta. Igaz, Bratton rendőrfőnök már 1996-ban az év embere lett a Time magazinnál, Giuliani pedig 2001-ben került fel a rangos magazin címlapjára, a záró tolerancia elvét pedig Giuliani utóda, Michael Bloomberg is folytatta.

"Tomboló erőszak"

Tarlós elképzelései más ponton is egybevágnak Giuliani elképzeléseivel. Állítása szerint szintén New York-i mintára hatósági eszközökkel lépne fel az ellen, hogy a város funkcionális pontjait hajléktalanok lakják be. A Belügyminisztérium már el is készítette az ezt lehetővé tevő törvényjavaslatot: ez az építésügyi törvény módosításával felhatalmazná az önkormányzatokat, hogy szabálysértéssé nyilvánítsák a települések belterületének nem rendeltetésszerű használatát (a javaslatról itt olvashat).

A lakosság rossz biztonságérzetével már a Fidesz is foglalkozott az áprilisi választási kampányban. "Széthullóban a közrend és a közbiztonság" - írta választási programjában a Fidesz. A program a rossz jelek között említette, hogy egyre kevesebben kerülnek börtönbe. A párt azt ígérte, hogy hatalomra kerülése esetén szigorítani fogja a Büntető törvénykönyvet (Btk.), mert "a ma Magyarországon tomboló erőszak tűrhetetlen és elfogadhatatlan". A Fidesz 3500 új rendőr szolgálatba állítását és a már dolgozóknak "jó fizetést" ígért.

A Btk. szigorítása az egyik első törvényjavaslat volt, amelyet a választások után benyújtottak a parlamentben. A törvénymódosítás bevezette az úgynevezett három csapást, vagyis sokkal szigorúbban, esetenként életfogytiglani büntetéssel bünteti a többszörös, erőszakos visszaeső bűnelkövetőket. Visszaállította a "középmértékes büntetést", amely szerint a bíróknak a törvényben szereplő büntetési tételek közepéhez képest kell súlyosabb vagy enyhébb ítéletet kiszabni.

Pintér Sándor belügyminiszter parlamenti meghallgatásán azt mondta: a kisebb értékű lopások visszaszorítása érdekében újra a rendőrséghez helyezné az ilyen szabálysértési eljárásokat, az elkövetőket pedig pénzbírság helyett elzárással sújtaná. Ezt a módosítást a parlament meg is szavazta, augusztus 19-én lépett hatályba. Az új törvény első eredményeiről itt olvashat.