Százmilliárdos törvényeit félti a kormány az Alkotmánybíróságtól

A Fidesz vezetői ugyan azt állítják, a magas végkielégítések miatt van szükség az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozására, közben ők maguk is utalnak arra, hogy ennél sokkal nagyobb a tét: a gazdasági kampányígéretek teljesítése. A változtatással elérnék ugyanis, hogy az Alkotmánybírósághoz el se jussanak olyan sokkal nagyobb horderejű, de szintén vitatott törvények, mint a válságadók és a magánnyugdíj-pénztári pénzek eltérítése.

"Mi történne, ha most nem módosítanánk az Alkotmányt? A válság okozói és haszonélvezői az ország arcába nevethetnének és elsétálhatnának a százmilliókkal" - érvelt nyílt levelében az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének korlátozása mellett Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Lázár az Ab keddi döntése óta minden nyilatkozatában a "pofátlan végkielégítésekről" beszélt, és arról, hogy ezek ellen a kormánypártnak nincs más választása, mint módosítani az alkotmányt.

Az Ab kedden megsemmisítette a kétmillió forint feletti végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót, mire Lázár bejelentette: módosítani kívánják az alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, hogy a testület ne dönthessen olyan kérdésekben - például adóügyekben -, amelyekben nem lehet népszavazást tartani. A javaslatot pénteken védelmébe vette Orbán Viktor kormányfő is, aki szerint "nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk."

Bár a kormánypárti kommunikáció igyekszik a nagy összegű végkielégítések elleni fellépést hangsúlyozni, Lázár és Orbán nyilatkozataiban több utalás is van arra, hogy többről van szó, mint a végkielégítésekről. A kormányfő pénteken Brüsszelben ki is mondta, hogy az Ab előtt több más, "az új Magyarországhoz tartozó" intézkedést is megtámadtak, például a bankadót, illetve valószínű, hogy megtámadják a telekommunikációs- és energiacégekre, kereskedelmi láncokra kivetett válságadót.

Százmilliárdok forognak kockán

A különadóktól várt hatalmas összegekhez képest aprópénz az az egymilliárd forint, amelyet Lázár szerint megspóroltak a nagy végkielégítések megadóztatásával. A bankadóból 200 milliárdot remélnek jövőre, a három másik ágazat különadójától pedig 164 milliárdot (utóbbiak a Költségvetési Tanács számításai szerint három év alatt összesen 496 milliárd forintot hozhatnak a konyhára). A magánnyugdíj-pénztári tagdíjak eltérítése havonta 30 milliárdot, vagyis jövő év végéig 420 milliárdot jelenthet a költségvetésnek.

Az Ab gyakorlata alapján van is rá esély, hogy megsemmisítsék a különadókat. Azokat egyrészt visszamenőleges hatállyal vetették ki, másrészt jogi értelemben nem feltétlenül van rá magyarázat, hogy miért pont az érintett ágazatokat adóztatják, és mások miért mentesülnek a válságadó alól, ami az arányos közteherviselés elvével ütközhet. Hasonló sorsra juthat a magánnyugdíj-pénztári tagdíjak eltérítése is, hiszen az erről szóló törvény semmit nem ír arról, hogyan kompenzálják a tagokat. A Fidesz alkotmánymódosítási javaslata külön is foglalkozik a nyugdíjjárulékkal: a népszavazási tiltott tárgyköröket kibővítenék a "járulékok" szóval.

Különadók és a magánpénztári tagdíjak nélkül minden bizonnyal teljesíthetetlenné válna a Fidesz legfontosabb választási ígérete, az adócsökkentés, vagy pedig az Európai Unió által elvárt, a GDP 3 százalékánál kisebb hiánycélt nem lehetne teljesíteni. A 2011-es büdzsé szombaton nyilvánosságra hozott tervezete úgy számol, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó és a családi kedvezmények miatt 520 milliárd, a társasági adó csökkentése miatt pedig 250 milliárd forint esik ki a költségvetésből (erről itt olvashat részleteket)

Felkészültek

A választási ígéretek teljesítése és az alkotmánymódosítás közti összefüggésre utalt nyílt levelében Lázár János is, amikor azt írta: "a Fidesz most nem tesz mást, mint aminek tudatában az emberek (...) kormányra segítették, illetve a Fidesz igyekszik megtenni mindent, amit a választási programjában vállalt." A frakcióvezető arra is utalt, hogy az alkotmánybíróság korlátozását előre eltervezték: "Az alkotmánymódosítás tartalma és iránya (...) őszintén vállalt, átlátható és előre tudható módon történik" - fogalmaz Lázár.

Valószínű, hogy épp erre utalt június közepén Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, amikor június elején Debrecenben egy konferencián egyebek mellett azt mondta: a gazdasági válság időszakára egy átmeneti, legfeljebb két évre szóló forgatókönyvet kell megalkotni, "a kényszerhelyzet miatt bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg." Kósa akkor nem fejtette ki, mire is gondol, beszédéből pedig inkább a fenyegető államcsőről szóló részeket emelték ki a tudósítások, aminek hatására zuhanni kezdett a tőzsde és jelentősen gyengült a forint.

A Fidesz már a kormány hivatalba lépése óta tart attól, hogy terveit keresztülhúzhatja az Alkotmánybíróság. Az [origo]-nak fideszes források többek közt épp azzal indokolták Schmitt Pál köztársasági elnökké választását, hogy tartottak attól, Sólyom László korábbi államfő az Ab-hoz küld felülvizsgálatra lényeges törvényeket. Orbán most azt mondta, hogy jövő tavaszig még számítani kell ilyen konfliktusokra, szerinte aztán ezeknek vége lesz. Az időponttal arra utalt, hogy addigra megszülethet az új alkotmány, amely változásokat hozhat akár az egész alkotmánybíráskodás rendszerében is.