Trükközés előtt nyit utat a Fidesz tervezett alkotmánymódosítása

Zűrzavarossá teheti az egész alkotmánybíráskodási rendszert a Fidesz által tervezett változtatás, alkotmányjogászok és korábbi alkotmánybírók szerint ugyanis megnyílhat az út a trükközés előtt. A Fidesz terve szerint nem dönthetne az Alkotmánybíróság például költségvetési ügyekben, viszont így a kormány bármit hozzácsaphatna a költségvetési törvényhez, és így kikerülné az egyik legfontosabb ellenőrző testületet.

Ha elfogadják az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörének kurtítását, akkor lehetségessé válik, hogy a kormány trükközéssel bármilyen törvényjavaslat esetében kikerülhesse az alkotmányossági normakontrollt - állítják az [origo] által megkérdezett alkotmányjogászok, köztük korábbi alkotmánybírók. Ugyanakkor az Ab-nak elméletileg lehetősége van rá, hogy megkerülje a tiltásokat.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője kedden olyan alkotmánymódosítást kezdeményezett, hogy ne dönthessen az Ab azokban a kérdésekben, amelyekben nem lehet népszavazást sem tartani. Ilyenek például a költségvetés, annak végrehajtása, az adónemek, illetékek, vámok kérdése, de ezt még kiegészítenék a járulékokkal is. Ezt Lázár azután közölte, hogy az Ab bejelentette, alkotmányellenes az Orbán-kormány egyik első intézkedése, a kétmilliós összeg feletti végkielégítésekre kiszabott 98 százalékos különadó, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette azt.

Költségvetés és saláta

A Fidesz frakcióvezetőjének javaslatát több alkotmányjogász is elsietettnek tartja. Elfogadása esetén kikerülne a testület hatásköréből például az egyik legfontosabb jogszabály, a költségvetési törvény, és ez teret engedne a trükközéseknek. A Budapesti Corvinus Egyetem közigazgatási tanszékének docense, Lövétei István az [origo]-nak azt mondta, hogy a kormányerők szinte bármit beleírhatnának a költségvetési törvénybe, az Ab a módosított alkotmány értelmében ezeket még akkor sem semmisíthetné meg, ha egyébként azok alkotmányellenesek lennének. Ez akkor lenne így, ha a költségvetésből úgynevezett salátatörvényt csinálnának, amelynek lényege, hogy olyan elemek is szerepelnek benne, amelyek nem tartoznak a törvény tárgyához. Lövétei szerint "ennek a következménye az lenne, hogy megszűnik az alkotmányosság".

Ugyanez a helyzet állna elő a nemzetközi szerződések esetében is, amelyekről a jelenleg is hatályos rendelkezések értelmében szintén nem lehet népszavazást kiírni. "Ha valamelyik kormány például egy harmadik világbeli alibi-országgal köt valamilyen szerződést, és abba belefoglal egy alkotmányellenes rendelkezést, akkor azt nem lehet majd megtámadni" - nyilatkozta Jakab András alkotmányjogász a Kossuth rádió 180 perc című műsorának.

"Elbírálja, hogy elbírálhatja-e"

"Elsietett volt ez a reflexió, és szakmailag is megalapozatlan" - mondta az [origo]-nak Ádám Antal egykori alkotmánybíró, a Pécsi Tudományegyetem professzora az Ab hatáskörének megnyirbálásáról. Ádám szerint azonban a hatáskörök szűkítése nem feltétlenül jelenti azt, hogy az Ab nem járhat el a konkrét beadványok esetében. "Lehetséges , hogy a tiltott tárgykörökben is döntsenek, ha valaki utólagos normakontrollt kér" - mondta Ádám. Szerinte az alkotmányossági vitában egyedül az Ab jogosult dönteni, tehát azt, hogy egy konkrét eset beletartozik-e a tiltott hatáskörökbe vagy nem, azt az Ab dönti el. "Tehát elbírálja, hogy elbírálhatja-e" - mondta Ádám.

Lövétei szerint viszont abban az esetben, ha az Ab azt mondja, hogy bizonyos elemek nem tartoznak a tiltott tárgykörökbe, és mégis megvizsgálja például a költségvetés egyes elemeit, akkor az éppen hatalmon lévő kormányerő szóvá tehetné ezt. "Innentől kezdve az ügy a jogi síkról átterelődne politika síkra" - állítja az alkotmányjogász.

"Akkor a testület dísszé válik"

"Az Alkotmánybíróságnak minden esetben tartania kell magát az alkotmány szövegéhez " - mondta Erdei Árpád, aki 1998 és 2007 között volt az Alkotmánybíróság tagja. Szerinte azonban például a költségvetéssel kapcsolatban "borzasztóan tág" értelmű kifejezések szerepelnek az alkotmány szövegében, ezért még ha a meg is tiltják az Ab-nak, hogy költségvetési kérdésekkel foglalkozzon, elvileg mondhatná azt, hogy az adott tárgykör nem költségvetési kérdés.

"Ilyen esetek előfordulhatnak, de nem szabad tipikusnak lenniük" - mondta Erdei, aki szerint a jelenlegi kormányerő támogatottsága, tehát kétharmados többsége lehetőséget ad arra, hogy szűkebbre vegyék az Ab hatásköreit, ezzel azonban lelkiismeretesen kell bánni. "Arról, hogy a parlament alkotmányos döntéseket hoz-e, az Alkotmánybíróság dönt, viszont, ha sokszor szűkítik ezeknek a döntéseknek a hatáskörét, akkor a testület dísszé válik" - figyelmeztetett a jogász, akit 12 évvel ezelőtt épp a Fidesz jelölésére választott meg a parlament alkotmánybírónak.