Másodszor is elbuktak az új metrókocsik a közlekedési hatóságnál

A Nemzeti Közlekedési Hatóság elutasította az Alstom fellebbezését, így a francia cég nem kapta meg a típusengedélyt a 2-es metró vonalára gyártott metrókocsikra. Ezután a fővárosi önkormányzatnak döntenie kell arról, felbontja-e a szerződést az Alstommal. Ennek azonban súlyos következményei lehetnek, érinthetik a négyes metró megépülését is, ezért a főváros és a BKV lényegében tavasz óta halogatja a szerződés felmondását.

Elutasította a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az Alstom fellebbezését a 2-es metró szerelvényeinek típusengedélyével kapcsolatban, így a gyártó cég immár nem kapja meg a gyártáshoz szükséges típusengedélyt. A döntés jogerős, az ellen már csak bíróságnál lehet fellebbezni, a közlekedési hatóság nem foglalkozik tovább az üggyel.

Az NKH hétfői közleménye szerint az elsőfokú határozatot - amely elutasította a típusengedély kiadását - azért hagyták helyben, mert "a jogszabálytól eltérő fékrendszer egyenértékű biztonsági szintjének igazolása és dokumentálása megfelelően nem történt meg". Ezzel az NKH a hazai jogszabályok alóli mentesség megadását is megtagadta. Az Alstom ugyanis azt kérte, hogy derogációt kapjon a Metropolis szerelvények fékrendszerére, mivel az eltér a magyar szabályok által előírttól. Az Alstom szerződésben vállalta, hogy olyan szerelvényt gyárt, amely megfelel a magyar vasúti szabályzatnak.

A döntés után a fővárosi önkormányzatnak kell döntenie a további lépésekről - például arról, hogy felbontja-e az Alstom és a BKV között kötött szerződést. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodája hétfőn rövid közleményben reagált a döntésre. Ebben azt írják, Tarlós István főpolgármester tudomásul veszi a döntést, és "sem most, sem a jövőben semmiféle nyomást nem gyakorol a hatósági döntés megváltoztatása érdekében".

Az Alstom Transport rövid közleményben reagált a döntésre, amelyben azt írják, hogy az NKH annak ellenére utasította el a fellebbezésüket, hogy "ezen szerelvények a legszigorúbb uniós és nemzetközi biztonsági előírásoknak is megfelelnek". A közlemény szerint a cég a rendelkezésére álló 30 napon belül dönt arról, hogy tesz-e jogi lépéseket, "beleértve a bírósági fellebbezést is".

Zsákutcába szorult a főváros és a BKV is

A 2-es metró vonalára a francia Alstom a BKV-val 2006-ban kötött szerződése alapján már legyártott 22 metrószerelvényt, a BKV pedig már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot. A kocsik azonban nem kapták meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) a végleges típusengedélyt, így nem futhatnak a magyar metróvonalakon. Ez július végén derült ki, az NKH azt kifogásolta, hogy a metrókocsik fékrendszere és biztonsági szintje nem felel meg a magyar előírásoknak. Az Alstom augusztusban fellebbezett az NKH döntése ellen, erre adta meg a választ hétfőn a közlekedési hatóság.

Az Alstom-kocsik körül kialakult helyzet nagyon nehéz helyzetbe hozta a BKV-t és a fővárosi önkormányzatot is, amelynek elvileg a végleges típusengedélyek hiányában szerződést kellene bontania az Alstommal. Ennek azonban várhatóan olyan súlyos következményei lennének (lásd a keretest és korábbi cikkeinket), hogy a főváros vezetése eddig vonakodott erre utasítani a BKV-t. Az előző ciklusban már nem is akarták megoldani a kérdést a fővárosi képviselők - az utolsó ülésen szóba sem hozták az ügyet. Így a kérdés rendezése - amely akár a négyes metró sorsát is befolyásolhatja - Tarlós István újonnan megválasztott főpolgármesterre maradt.

Mi a tét?
Ha a Fővárosi Önkormányzat felbontja a szerződést, új közbeszerzési eljárást írhatnak ki a 2-es és 4-es metró szerelvényeire. Ez veszélyeztetheti a 4-es metró szerelvényeinek legyártását is. A 4-es metró automata Metropolis kocsijai ugyanis csak akkor kaphatnak típusengedélyt, ha a 2-es vonal járművei ezt már megkapták. A BKV vizsgálata megállapította, hogy ha a 4-es metró járműszerződéseit a BKV felmondja, és az új szerelvényeket nem sikerül az uniós támogatási szerződésben kikötött határidőig beszerezni, a járművekre nem lehet az uniós forrásokat felhasználni, tehát annak költségeit teljes egészében a fővárosnak és a magyar államnak együttesen kellene viselnie.

Tavasz óta nem mertek a szerződéshez nyúlni

Mivel a típusengedélyt túl sokáig nem sikerült megszereznie a francia cégnek, a BKV már idén márciusban, egy közleményében június végéig adott határidőt az Alstomnak az engedély megszerzésére. A BKV jelezte, ellenkező esetben kezdeményezi a szerződés felbontását.

A határidő lejárt, az engedély nem lett meg, ezért a fővárosi közgyűlés július végéig tolta ki a végső határidőt. Az erről szóló, egyhangú szavazással elfogadott közgyűlési határozat úgy fogalmaz, a főváros "tulajdonosként utasítja a BKV-t", hogy mondja fel a szerződést, ha július 31-ig nem szerzi meg az Alstom a végleges típusengedélyt, a főpolgármester pedig "tegyen előterjesztést a helyzet kezelésére, a közbeszerzések újbóli kiírásának előkészítésére és az M2 mai szerelvényeinek feltétlenül szükséges élettartam-hosszabbítására".

A főváros fenyegetőzése ellenére a francia gyártóval való szerződésbontásról szóló közgyűlési döntés eddig nem lépett életbe. Az előző fővárosi vezetés ezt azzal magyarázta, hogy az NKH elutasító döntése nem volt jogerős. Mivel hétfőn jogerőre emelkedett az NKH döntése, a fővárosnak feltehetően nagyon hamar ki kell találnia valamilyen megoldást.