700 milliós kiadás után száll ki egy kényelmetlen szerződésből az MNV

Felbontotta a nemzeti vagyonkezelő azt a több százmillió forint értékű szerződést, amelyet még 2008-ban kötött az állami vagyont nyilvántartó rendszer kiépítésére. A szerződéssel több súlyos probléma is volt a számvevőszék szerint: a szerződésben vállalt feltételekkel lényegében saját magát szorította sarokba a vagyonkezelő, a munkát vállaló cég pedig úgy tornázta fel az árat 300 millióval, hogy még semmit nem csinált. A munkára már így is elköltöttek közel 700 milliót.

Felbontotta az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) azt a több százmillió forintról szóló szerződést, amelyet az Idom 2000 Konzulens Zrt.-vel kötött az állami vagyonnyilvántartási rendszer kiépítésére - értesült az [origo] több, egymástól független forrástól. Információink szerint az MNV egyelőre üzleti titokra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra a döntést, a vagyonkezelő vizsgálja, milyen peres eljárásokra számíthat a szerződés felbontása miatt. Az MNV a felmondásról szóló értesítést már megküldte a cégnek.

Az MNV még az előző, MSZP-s vezetésű kormányok idején, 2008. október 10-én kötött szerződést az állami vagyonnyilvántartási rendszer - az úgynevezett Everest rendszer - kiépítésére az Idom Zrt-vel. A szerződést az MNV korábbi vezérigazgatója Tátrai Miklós írta alá, akit a sukorói ingatlancsere miatt szeptemberben őrizetbe vett az ügyészség. A vagyonnyilvántartási rendszernek az lett volna a feladata, hogy egységes rendszerben kezelje a több tízezer tételből álló állami vagyont - például földbirtokokat, műkincseket, különböző cégekben lévő részesedéseket - illetve ezek életútját.

300 milliós drágulás

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az MNV tavalyi tevékenységével foglalkozó, szeptember elején nyilvánosságra hozott jelentése arra jutott, hogy a szerződés hátrányos volt az MNV számára és többmilliós kárt okozott az MNV-nek. A munkáért az MNV júniusig összesen nettó 686 millió forintot fizetett ki, a rendszert azonban Idom Zrt. az előírt határidőig nem tudta kiépíteni. Az [origo] információi szerint a fejlesztési munkálatok a kormányváltás után leálltak. Erről még szeptember végén megkérdeztük az MNV-t, írásos kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

Az ÁSZ jelentésében többek között azt kifogásolta, hogy rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljárás során csak három - a különleges biztonsági intézkedéseket igénylő közbeszerzésekről szóló jogszabályban meghatározott minimális számú - céget hívtak meg. A többi pályázó visszalépése miatt végül csak az Idom Zrt. tett ajánlatot. Az ÁSZ szerint a cég végső árajánlata 300 millió forinttal magasabb volt, mint amennyit eredetileg kért volna a munkáért. Az ÁSZ szerint a 300 milliós drágulást az okozta, hogy a többi pályázó visszalépése miatt nem volt árverseny.

Az ÁSZ szerint hátrányos helyzetet teremtett az MNV számára, hogy a cég hibájából történt csúszás miatt a rendszer nem épült ki időben, így az MNV nem tudta igénybe venni a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat. Az Idom Zrt. azt vállalta, hogy 2008-tól kezdődően három évig biztosít üzemeltetési, fejlesztési szolgáltatást, mivel azonban a projekt egy évet csúszott, csökkent az az időszak, amelyre vonatkozóan az MNV igénybe tudta volna venni a szolgáltatásokat. Az ÁSZ szerint lehetőség lett volna a szerződés módosítására, ezt azonban az MNV nem tette meg, így az MNV 72 millió forint értékű szolgáltatástól esett el.

Sarokba szorult az állami cég

Az ÁSZ szerint a szerződés felmondása akkor is többletköltséggel járna az MNV-nek, ha az Idomnak felróható okok miatt történne meg. Egy májusi MNV-s előterjesztés szerint ebben az esetben 140 millió forintos kötbért kéne fizetnie az MNV-nek. A vagyonkezelő ezért döntött úgy még május végén, hogy a csúszások ellenére sem bontja fel a szerződést, hanem elfogadja a cég egyoldalú garanciavállalását. A számvevőszék szerint azonban ez a garanciavállalás sem volt elegendő biztosíték arra, hogy 2010 végéig valóban kiépül a rendszer, az MNV ugyanis kötbért vagy más szankciókat már nem tud alkalmazni.

Elmarasztalja az ÁSZ az MNV-t azért is, mert a projekttel kapcsolatos határidőket rosszul határozta meg. A befejezés időpontját például 2008 elején 2008 végére becsülték, miközben a fejlesztés az ÁSZ helyszíni ellenőrzése idejére, 2010 júniusára sem fejeződött be. Az MNV nem rendelkezett információkkal arról sem, hogy az egyes feladatok mennyi és milyen munkát igényelnek, így nem tudta ellenőrzi az Idom terveinek megbízhatóságát. Ráadásul nem határozták meg számon kérhető formában a rendszerrel szemben támasztott követelményeket sem - olvasható a jelentésben.

Schäffer István, az Idom 2000 Konzulens Zrt.-t jelenlegi tulajdonosa - aki idén januárban szerezte meg a cég többségi tulajdonát, vagyis a szerződés megkötésekor még nem volt köze a céghez - korábban az [origo]-nak azt mondta: a cég munkatársai a határidők csúszása ellenére sem dolgoztak kevesebbet, amíg az új rendszer teljes körű üzemeltetésére nem volt szükség, addig a régi rendszerek üzemeltetésével foglalkoztak. A szerződést Schäffer szerint nemzetközi sztenderdek alapján kötötték, többek között az Idom is komoly pénzügyi garanciát vállalt, ezért szerinte semmi szokatlan nincs a szerződés felbontását szabályozó feltételekben. A közel egyéves késést azzal magyarázta, hogy időközben jogszabálymódosítások történtek, illetve egyéb szervezési kérdések miatt át kellett strukturálni a munkát.

A szerződés felbontása összefügghet azzal, hogy az Orbán-kormány másképp képzeli el a vagyonnyilvántartási rendszer kiépítését. Nagy Anna kormányszóvivő augusztusban jelentette be, hogy a kormány 2012-től kívánja működtetni az "országleltár" nevű új nyilvántartási rendszert. Az adatbázis építését légi felvételek készítésével kezdik. Az Index szerdán arról írt, hogy jövő hétfőn már le is zárul a légifotók elkészítésről szóló tárgyalásos közbeszerzési eljárás. A Vidékfejlesztési Minisztérium csütörtöki közleményében megerősítette, hogy pályázatot írtak a légifotók elkészítésére, amire 4,8 milliárd forintot szán a kormány.