Felmentették a gyilkossági kísérlet vádja alól Jozef Rohácot

Robbanóanyaggal visszaélés miatt ítélték el első fokon Jozef Rohácot, akit a bíróság ugyanakkor felmentett az emberölés kísérletének vádja alól. Rohácot az ügyészség azzal vádolta, hogy részt vett a Seres Zoltán vállalkozó elleni sikertelen merényletkísérletben, de a bíróság szerint nincs elég bizonyíték ennek alátámasztására. Rohácot az ítélet után szabadon is engedik.

A Fővárosi Bíróság első fokon felmentette az előre kitervelt emberölés kísérletének vádja alól Jozef Rohácot, azonban két év börtönbüntetésre ítélte robbanóanyaggal való visszaélés miatt. A szlovák állampolgárságú férfit három évre Magyarországról is kiutasították. Az ügyész és Rohác ügyvédje is fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.

A Fővárosi Főügyészség azzal vádolta Rohácot, hogy 13 évvel ezelőtt bűnsegédként részt vett a Seres Zoltán vállalkozó elleni, sikertelen merényletkísérletben. A robbanóanyaggal visszaélés bűncselekményében viszont tettesként vádolták. A vádirat szerint 1997. június 3-án Rohác és ismeretlen társai 3320 gramm semtex plasztik robbanóanyagból készített távirányítású bombával akarták megölni Seres Zoltánt.

Az ügyészség szerint az alvilági kapcsolatairól is ismert Seres XVIII. kerületi háza előtt parkoló autójának alvázára erősítették a pokolgépet, de az a gépkocsi indulásakor leesett. A vád szerint, ha felrobbant volna a pokolgép, 400-500 méteres sugarú körben romboló hatású lett volna. A környéken két iskola is volt. Seres Zoltánt két évvel később, 1999. április 12-én ismeretlenek megölték, egy motorkerékpárról lőttek rá Tahitótfaluban a vállalkozó autójára. A merényletben életét vesztette a kocsi egyik olasz állampolgárságú utasa is.

A bíróság azért mentette fel emberölés kísérlete alól a férfit, mert szerinte a nyomozó hatóság nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Jozef Rohác azért készítette volna a bombát, hogy ismeretlen társaival megölje Seres Zoltánt. Azt sem tudták bizonyítani, hogy Seres kocsija alá felrögzítették volna a szerkezetet. A bíróság megállapította, hogy a nyomozó hatóságok több súlyos hibát is elkövettek az eljárás során, például nem készültek fényképek a helyszínről, vagy bizonyos bűnjelek eltűntek.

Az egyik legfontosabb bizonyíték egy Roháctól származó ujjlenyomat, amelyet a robbanószerkezeten találtak. A másik fő bizonyíték egy, a helyszín közelében parkoló, szemtanúk szerint gyanús autóból származó dokumentum. Ezek alapján a bíróság szerint csak koncepciókat lehet gyártani, de azt nem lehet megállapítani, hogy a férfi szándéka a gyilkosság volt. Így bizonyítani csak a robbanóanyaggal való visszaélést lehetett.

Az ítélet szóbeli indoklását követően a bíróság meg is szüntette Rohac előzetes letartóztatását, mivel a férfi már két évet töltött letartóztatásban. A férfit a kommandósok visszakísérték a börtönbe, ahol az iratok elrendezése után azonnal szabadulhat.

Jozef Rohácot 2008. október 27-én Prágában igazoltatták rendőrök, és 2009 februárjában adták ki Magyarországnak emberölési kísérlet miatt. Felmerült a neve több, az 1990-es években Magyarországon elkövetett robbantásos bűncselekménnyel, így a négy halálos áldozatot követelő budapesti Aranykéz utcai merénylettel összefüggésben is. A Jozef Rohácról szóló összes cikkünket itt megtalálja.