Mi a vörösiszap és miért veszélyes?

A timföldgyártás melléktermékeként keletkezik az a vörösiszap, ami az ajkai tározóból ömlött ki. Az anyag sűrű, mint a tejföl, erősen lúgos, ezért maró hatása van a bőrön. Az iszap nehézfémeket, például ólmot tartalmaz, illetve enyhén rádioaktív is, a por belégzése tüdőrákot okozhat.

A hétfőn Ajka és Devecser között átszakadt tározóból folyamatosan ömlő barna iszap, más néven vörösiszap a timföldgyártás (az alumínium előállításának első fázisa) melléktermékeként keletkező, az egészségre súlyosan káros anyag, ezért a II. veszélyességi kategóriába sorolják. Erősen lúgos és nagy mennyiségű toxikus fémet is tartalmaz, egyebek mellett ólmot is. A vörösiszap lúgossága miatt, a bőrön maró hatást fejt ki, ezért azt azonnal bő vízzel kell lemosni, így lehet semlegesíteni az anyagot.

Az anyag radioaktív, de alacsony aktivitása miatt a közvetlen sugárzás veszélye elhanyagolható. Problémát jelenthet viszont, ha a szél sugárzó anyagokat szállít a közelből, így az anyag belélegezve akár tüdőrákot is okozhat. Egy tonna alumínium gyártása során átlagosan három tonna erősen lúgos vörösiszap keletkezik. A nagy mennyiségű veszélyes hulladék biztonságos elhelyezése is számos környezeti, környezetvédelmi problémát vet fel.

"Itt a mennyiségek millió köbméterben értendők" - mondta az [origo]-nak egy mérnök, aki korábban részt vett egy másik, hasonló zagytározó építésében. Az anyag "sűrű, mint a tejföl" és csak nagyon lassan szárad ki. A tárolására többféle eljárás van: vagy völgygát mögé zárják, vagy sík terepen körtöltéseket építenek. Az ajkai tározó különlegessége, hogy a depónia, vagyis a gát kifejezetten magas volt. Egy ilyen katasztrófát a mérnök szerint számtalan szerencsétlen körülmény együtt okozhat, ezek közül az első az idén leesett sok eső lehet.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt., amelynek Ajka melletti tározójából hétfőn nagy mennyiségű vörösiszap ömlött ki a szabadba gátszakadás, honlapján a következő olvasható: "Jól lokalizált, korszerűen megépített, monitor rendszerrel ellátott üzembiztos tárolók szolgálnak a vörösiszap tárolására. Nagy gondot fordítunk a vörösiszap-terek rekultivációjára, folyamatos a már feltöltött medencék termőfölddel és növényzettel történő lefedése. Az ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert 1999-ben vezettük be."