"Ez az első komolyabb vegyi katasztrófa Magyarországon" - állította a hétfői vörösiszap-katasztrófáról az [origo]-nak egy kémiai biztonsággal foglalkozó szakértő, de az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyik munkatársa szerint sem volt még ehhez fogható probléma. A katasztrófavédők egyelőre azzal foglalkoznak, hogy az iszap ne terjedjen tovább, így a komolyabb takarítási munkák csak ezután kezdődnek az elöntött földeken, házaknál.
"Elég nehéz ügy az eltakarítás" - mondta az [origo]-nak Bordás Imre, az Országos Kémiai Biztonsági Intézet főigazgatója. Bordás szerint nagyon sok iszap ömlött ki ezért nem tudja megmondani, hogy meddig tarthat a takarítás. A legfontosabb teendő jelenleg a higítás. "A probléma az, hogy a kiömlött anyag egy magas pH értékkel rendelkező lúgos anyag, aminek maró hatása van" - mondja a szakértő. Ez azért veszélyes, mert az emberi bőrrel érintkezve az első pillanatokban nem lehet érezni a káros hatását, viszont elhalást okoz a bőrben.
Mivel a lúg Bordás szerint egy koncentrációs méreg, ezért az emberek és a környezet esetében is a legjobb megoldásnak azt tartja, ha bő vízzel lemossák, mert a higítás mérsékli a maró hatást. Bordás szerint azok, akik érintekezésbe kerültek az anyaggal higított ecetet, citromot, vagy a népi módszert követve tej és tojás keverékét is használhatják az anyag semlegesítésére.
Beeszi magát a szövetekbe
A környezet takarításánál ugyanezt a módszert kell követni, azaz bővízzel higítani kell. Azonban a keletkezett higított iszappal is kezdeni kell valamit, ezért szórnak a hatóságok gipszet a higított anyagra, mert az semlegesíti a lúg hatását. Jó megoldás lehet az iszap elszállítása, de ehhez "szemüveg, gumikesztyű, gumicsizma, védőruha kell, és a munka végeztével ezeket is fontos lemosni". A lakóházakat szintén lehet az előbb említett módszerrel tisztítani, viszont a bútorok többségét valószínűleg el kell dobni. Az iszap ugyanis beeszi magát a szövetekbe, így például a kanapékba, sőt a lúgos hatása miatt a szekrényekről is lemarhtaja a festéket.
"A takarítási munkálatokat egyszerre nehezítette és könnyítette az elmúlt napokban esett eső" - mondta Bordás. Az eső segített, mert higította az iszapot, másrészt viszont mindenhová bemosta az anyagot. A takarítással azért is kell minél előbb elvégezni, mert ha az iszap megszárad, akkor sokkal nehezebb lesz eltakarítani, mivel porlani kezd. Ez azért veszélyes, mert a porban ugyanúgy megtalálhatók a káros nehézfémek, amik így bekerülnének a levegőbe, ez azonban egy hosszabb folyamat.
A nehézfémektől függ a földcsere
A szennyezett termőföld sorsa szintén kétéges. "Később fog eldőlni, hogy hol lesz szükség talajcserére, ez attól függ, hogy az adott földterület mekkora koncentrációban tartalmaz nehézfémeket" - mondta Bordás majd hozzátette, hogy bizonyos helyeken valószínűleg szükség lesz a talajcserére.
A devecséri polgármester szerint jelenleg nyolc szállítójármű és körülbelül ötven ember dolgozik azon, hogy az iszapot felszedje és visszavigye a tárolókhoz. A katasztrófavédelem szerint először az emberek lakóhelyeit tisztítják meg, ezután jönnek majd a külső, zöld területek.
Kolontárt és környékét hétfőn dél után nem sokkal árasztotta el a közeli tározóból kitörő vörösiszap. A vörös áradat néhol két méter magasan lepte el a települést. A kataszttrófában eddig négy ember vesztette életét, három ember eltűnt, több mint száz embert pedig különböző sérülésekkel kezeltek kórházban. A balesetet okozó tározót üzemeltető Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL) vezetői azt mondták, nem érzik felelősnek magukat a katasztrófáért, szabályosan üzemeltették a tározót, a balesetet valószínűleg a sok eső okozta.
A vörösiszap-katasztrófáról szóló cikkeinket itt olvashatja.