Titkolózással tolják ki a költségvetési lobbiharcokat Orbánék

Bár maga Orbán Viktor is azt mondta, belső harcokat fog kirobbantani a költségvetés, pár nappal a tervezet közzététele előtt is csend van a Fideszen belül. Ennek egyik oka az lehet, hogy a képviselők is alig tudnak valamit a várhatóan kirúgásokkal járó fájdalmas intézkedésekről, így ha lesznek is lobbiharcok, azok csak most fognak elkezdődni. Fideszes források szerint a költségvetés lesz a próbája a csúcsminisztériumi rendszernek, amelyben már eddig is voltak kemény belháborúk.

Annak ellenére, hogy a kormány szerdán tárgyalja a jövő évi költségvetés tervezetét, az [origo]-nak nyilatkozó fideszes és kormányzati források szerint továbbra sem világos, pontosan miből fog összejönni az a kormányzati spórolás, amiről Orbán Viktor kormányfő beszélt a múlt héten. Erről pedig napokon belül dönteni kell, a kormány ugyanis pénteken nyújtja be is a költségvetés tervezetét az országgyűlésnek, amelyről várhatóan december 23-án tartják majd a végszavazást.

Egyelőre nincsenek belharcok

A jövő évi költségvetést nagy várakozás előzi meg. Ennek oka, hogy Orbán több alkalommal - például a szeptember 4-i kötcsei polgári pikniken - is arról beszélt, hogy komoly kihívások várnak az országra, ezermilliárdokat kell kivonni a gazdaságból, a nehéz döntések pedig konfliktusokat okozhatnak a Fideszen belül. Orbán kötcsei beszédében például úgy fogalmazott, hogy szerinte lesznek olyan érdekcsoportok a kormányon és Fidesz parlamenti frakcióján belül is, amelyek befolyásolni szeretnék majd a költségvetési tervezését, ezért konfliktusokra, harcokra számít.

A kormányfő által említett harcoknak egyelőre semmi jele a kormánypárti frakcióban - állították az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti képviselők. A Fidesz egyik befolyásos politikusa szerint ebben valószínűleg szerepe van annak is, hogy a költségvetés részleteit egyelőre nem ismerik a képviselők, így a lobbik legkorábban a tervezet benyújtása után jelenhetnek meg. Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes források azonban ezután sem számítanak komolyabb lobbiharcokra, ezt pedig azzal magyarázták, hogy ha a spórolás nem egy-egy területet érint hátrányosan, hanem általános lesz, akkor valószínűleg megértőbbek lesznek a képviselők is. Az egyik forrás ehhez annyit tett hozzá: a kormányfő a belső harcok emlegetésével inkább elejét akarta venni annak, hogy bárki ilyesmivel próbálkozzon.

A költségvetés nem került szóba a Fidesz hétfői frakcióülésen, annak részleteiről Matolcsy György gazdasági miniszter, illetve a költségvetéssel kapcsolatos kérdéseket koordináló Naszvadi György államháztartásért felelős államtitkár csak jövő hétfőn tájékoztatja a frakció tagjait. A kormány a költségvetés tervezése során sem avatta be előzetesen a részletekbe a kormánypárti képviselőket. Korábban arról sem tájékoztatták őket előre, amikor Orbán bejentette, hogy a bankadó után újabb válságadókat vetnek ki. A képviselőcsoport egyik tagja erről akkor azt mondta: a frakcióból mindössze pár embert von be a kormány a tervezetek kidolgozásába, ami bevett forgatókönyv, ugyanis a kormány dolga, hogy kormányozzon, nem pedig a képviselőké. Ebben szerepet játszhat az is, hogy kormány elejét akarja venni a kiszivárogtatásoknak.

Spórolási koncepciók

A költségvetés legérdekesebb része várhatóan az lesz, hogy a kormány milyen spórolásokat tervez jövőre. A kormány eddig főként arról beszélt, milyen többletbevételekre tesz szert az állam a válságadók bevezetésével, illetve a magánnyugdíj-pénztári befizetések visszafogásával. Ezekre többek között azért van szüksége a kormánynak, hogy fedezni tudja az egységes, 16 százalékos szja bevezetésével járó bevételkieséseket. Arról azonban egyelőre keveset lehet tudni, hogy a kormánynak milyen tervei vannak az állami kiadások visszafogására. Orbán múlt heti beszédében erről mindössze annyit árult el, hogy jövőre több tízmilliárd forintot spórol meg a kormány az állami bürokrácia öt százalékos leépítésével.

Erről egy befolyásos kormányzati tisztviselő még hétfőn is azt mondta, hogy továbbra sem világos a számára, miből fog ez összejönni. A spórolás valószínűleg tartalmazni fogja az állami szféra leépítését, amelyet Matolcsy az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén nem cáfolt. Az [origo]-nak nyilatkozó kormányzati tisztviselő szerint erről még hétfőn sem volt döntés. Hozzátette: hétről-hétre más számok merülnek fel ezzel kapcsolatban, a köztisztviselői leépítések esetében például 5-től 30 százalékig terjedő elbocsátásokról szóló terveket is megvizsgált a kormány.

A kormányzati spórolásra utalt Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca államtitkára, amikor az [origo]-nak arról beszélt, hogy a korábbi évektől eltérően a kormány idén úgynevezett feladatjellegű költségvetést készít, amit azt jelenti, hogy a büdzsé számba veszi, milyen feladatokat kell ellátnia az államnak és ehhez mennyi forrásra van szükség. Az államtitkár szerint jelenleg az állam túlburjánzó, most viszont számba veszik, hogy mely feladatokra van szükség. Cséfalvay szavaiból az következett, hogy lesznek olyan feladatok, amelyekre a kormány szerint nem lesz szükség a jövőben, ezekről azonban az államtitkár egyelőre nem akart részleteket mondani.

Több forrás is arról beszélt, hogy a költségvetés lesz az első igazi próbálja a Fidesz által bevezetett csúcsminisztériumi struktúrának. Ennek ugyanis az lenne a lényege, hogy a konfliktusokat már az egyes tárcákon belül megoldják, vagyis megakadályozzák azt, hogy hogy a konfliktusok begyűrűzzenek a kormány elé. A költségvetés összeállítása során például a Nemzeti Erőforrás Minisztériumán belül kell megvívni azt a csatát, hogy az oktatás vagy egészségügy kapjon-e több pénzt. Fellegi Tamás fejlesztési és Matolcsy György gazdasági miniszter közötti vita ennek ellenére mégis kormányzati szintre emelkedett, az [origo]-nak nyilatkozó kormánytisztviselő szerint ez azonban már lecsengőben van, a költségvetés körüli utolsó simításokat már nem befolyásolja.