Lehet új alkotmányt létrehozni - a mostani újrakezdés filozófiájába ez beleillik -, tartalmilag azonban a jelenleginél európaibbat, a hazai szabadság fokának megfelelőbbet nem lehet alkotni - mondta Sólyom László, előző államfő, aki szombaton mutatta be az Egy elnökség lenyomata című kötetét Győrött.
A korábbi köztársasági elnök úgy vélekedett: az alkotmány rangját, legitimitását aláásta a különféle aktuálpolitikai célból táplált alkotmányellenes hangulat. Pedig a módosított alkotmány már nem a sztálini alkotmány, miközben ez a "tévtan" még ma is ott él az emberekben - tette hozzá. "Ha Magyarországnak volt nemzetközi tekintélye, akkor azt az alkotmánynak, az alkotmányos rendszer stabilitásának köszönhette" - mondta Sólyom László, aki az Alkotmánybíróság elnöki tisztét töltötte be, mielőtt köztársasági elnökké választották.
A beszédeit és a vele készült interjúkat tartalmazó kötetről Sólyom László azt mondta: autentikus tanúja annak az öt évnek, amikor az államfői tisztet töltötte be. "Nehéz öt év" volt, mert (...) "rendkívüli izolációban" (...) és "ellenszélben dolgoztam a kormány és a sajtó részéről" - jegyezte meg.
Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítéséről Sólyom László a könyvbemutatón nem beszélt, s újságírói kérdésre sem nyilatkozott e témában az esemény előtt, csupán arra a közleményre hivatkozott, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnökkel folytatott megbeszélését követően hoztak nyilvánosságra. Schmitt Pál köztársasági elnök október 29-én fogadta Sólyom Lászlót, miután a Fidesz bejelentette, hogy korlátozná a különadót elkaszáló Alkotmánybíróság jogkörét (erről részletesen itt olvashat). A közleményben Sólyom aggályosnak nevezte a testület jogkörének szűkítését.