Hónapokig készült az alkotmánybírósági viharra a kormány

Már a választások után is úgy értékelte a kormány, hogy a jelenlegi alkotmány olyan szűk mozgásteret szab a működésének, ami ellehetetlenítheti gazdasági és társadalompolitikai terveinek megvalósítását - állította az [origo]-nak a Fidesz több befolyásos politikusa. Ennek ellenére október végéig nem merült fel komolyan a kormány tagjaiban, hogy korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, a döntés lényegében pánikreakció volt.

"Az alkotmánymódosítás tartalma és iránya [az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása] őszintén vállalt, átlátható és előre tudható módon történik" - fogalmazott október végén Lázár János Fidesz-frakcióvezető abban a nyílt levélben, amelyet válaszként írt Elek István egy nappal korábbi bírálatára. Az egykori MDF-es, később a Fidesszel is nyíltan szimpatizáló író, a HVG internetes oldalán közzétett írásában tiltakozott a kormány alkotmánybírósági jogköröket csorbító tervei ellen, a "megnyugtatásképpen" született frakcióvezetői válaszból pedig az volt kiolvasható: nem rögtönzés, hanem tudatosan előkészített lépés volt az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörének korlátozása.

A kormány "nem salátatörvényes lapítással és nem improvizatív módon" hajtja végre a változtatást, utalt tovább a tervek előkészítettségére Lázár, az azonban nem derült ki írásából, hogy mikor kezdődött el a módosítások előkészítése.

Úgy érezték, hogy szűk a mozgástér

Már nyár elején felmerült a Fidesz vezetésében, hogy azok a gazdasági intézkedések, amelyeket az új kormány tervez, felvethetnek alkotmányos problémákat, illetve nem biztos, hogy összeegyeztethetők lesznek a jelenlegi alkotmányos gyakorlattal - mondta az [origo]-nak a Fidesz több befolyásos politikusa. A párt vezetésének egyik tagja szerint ez a felismerés akkor született meg, amikor összeállították a kormány júniusban bemutatott 29 pontos gazdasági akciótervét.

Orbán Viktor kormányfő június 8-án jelentette be a kormány első gazdasági intézkedéseket tartalmazó csomagját, amely többek között a bankadót, illetve a 2 millió forint feletti végkielégítések 98 százalékos megadóztatását is tartalmazta. Az [origo]-nak nyilatkozó képviselők szerint azonban ekkor még nem merült fel az Ab jogkörének szűkítése, mindössze az került szóba, hogy a jelenlegi alkotmány keretei szűkek lesznek ahhoz, amit a kormány csinálni szeretne.

Valószínűleg erre utalt Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is, amikor június 3-án, egy konferencián az alkotmányossági szabályok felfüggesztéséről beszélt. Kósa úgy fogalmazott, hogy "a kényszerhelyzet miatt bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg". Kósa beszédéből akkor azonban inkább a fenyegető államcsődről szóló részeket emelték ki a tudósítások, aminek hatására jelentősen gyengült a forint.

Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes képviselők, vezetőségi tagok és kormányzati tisztségviselők szerint a kormány gazdasági mozgásterének megőrzése érdekében volt terv arra, hogy szűkítsék az Ab döntési jogköreit, de ezt nem most, hanem a jövő év elejére összeálló új alkotmányban, illetve annak elfogadásával egyidőben tették volna meg.

Nem tudta semlegesíteni az Alkotmánybíróságot a kormány

"Bizonyos mértékben előre készültünk" - mondta az egyik fideszes arra utalva, hogy a 98 százalékos különadó miatt a kormány nyáron még az alkotmányt is módosította. A Navracsics Tibor igazságügyminiszter által beterjesztett javaslat a jó erkölcsbe ütköző végkielégítés megadóztatását emelte be az alkotmányba. A képviselő szerint ezzel akarták elejét venni az Ab kifogásának, a testület jogkörének szűkítésével ekkor még nem számolt a pártvezetés az [origo]-nak nyilatkozó, a pártvezetés döntéseit közelről ismerő forrás.

Már a frakció őszi ülésszakot indító megbeszélésén is egyértelművé tette Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a gazdasági érdekek (illetve a kampányígéretként vállalt visszafizettetés-elszámoltatás) minden más szempontot felülír - emlékeztetett egy a pártvezetéshez közel álló képviselő. Ezt szerinte a későbbiekben sem vitatta a képviselőcsoportból senki, az Ab-t korlátozó döntés időzítése és kommunikálása azonban a képviselők mellett a kormánytagok körében is vihart kavart.

Elszámította magát a kormány

"Menetközben született felismerés" - fogalmazott az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítéséről szóló javaslat időzítésről egy magas beosztású kormánypárti minisztériumi vezető, hozzátéve, hogy a jogkörök visszavétele a testület október 26-ai különadó-döntése előtte vált "elkerülhetetlenné" és sürgetővé. Egy kormányzati tisztviselő szerint a helyzetet bonyolította az is, hogy a kormány arra számított, az Ab csak később dönt a 98 százalékos különadóról, és fenyegető mennyiségben érkeztek közben beadványok a kormány több gazdasági kényszerintézkedésével szemben is.

Egy vezető beosztású kormányzati tisztviselő szerint, ha az Ab október végén nem semmisíti meg a különadóról szóló törvényt, akkor nem vetődött volna fel az Ab jogkörének szűkítése sem. Egy befolyásos fideszes parlamenti képviselő szerint, ha a pártvezetés már tavasszal tervbe vette volna az Ab korlátozását, akkor jóval tudatosobban készült volna erre, kommunikációs eszközökkel készítette volna elő a döntés elfogadtatását, illetve a korlátozásról szóló döntést nem az alkotmánybírósági ítélet után, hanem az előtt jelentették volna be.

A kommunikáció kidolgozatlanságát a döntés bejelentése után több, az [origo]-nak nyilatkozó fideszes képviselő is bírálta. Az egyik képviselő például arról beszélt, hogy szerinte nyíltan el kellett volna mondani az embereknek, hogy az Ab jogkörének a korlátozása nem a végkielégítéseket sújtó különadóról, hanem arról szól, hogy enélkül nem biztos, hogy a kormány keresztül tudja vinni a gazdasági programját. Szerinte, amikor a miniszterelnök bejelentette a válságadók kivetését, már akkor meg kellett volna mondani, hogy ezekkel kapcsolatban lehetnek alkotmányos problémák, így szükség lesz az Ab jogköreinek újragondolására.

Pár napja volt Orbánnak

Több fideszes is azt állította, hogy az Ab korlátozásáról szóló döntés mindössze néhány nappal az Ab ítélete előtt született meg, a döntést pedig Orbán Viktor kormányfő hozta meg. A Fidesz képviselői nem hivatalosan, a parlamenti folyosókon már az ítélet megszületése előtti napon értesültek a várható alkotmánybírósági döntésről. A javaslat kiforratlanságára utalt ugyanakkor, hogy a döntést nemcsak az ellenzéki pártok, illetve független jogi szakértők kifogásolták, hanem többen kritizálták a Fidesz parlamenti frakciójában is. "Máskor és sokkal kulturáltabban kellett volna megoldani" - mondta az [origo]-nak egy befolyásos fideszes képviselő, aki szerint többen bírálták a javaslatot és annak időzítését, és a bírálat lényege szinte mindenkinél ez volt.

Az [origo] úgy tudja, Répássy Róbert igazságügyi államtitkár például az Ab "lerohanása" ellen érvelt. A jogkörök csorbítását egyébként sem az államtitkár, sem a többi hozzászóló nem vitatta, sőt, több példát is hoztak Európában ugyancsak korlátozott hatáskörrel működő alkotmánybíróságra. A "kivitelezést" azonban a bírálók szerint finomabban és "ízlésesebben" is le lehetett volna vezényelni, mondjuk annak kimondásával, hogy az adott adó- vagy költségvetési évre nem, csak a következőre vonatkozó döntést hozhatna a testület. Élesen bírálta a bejelentést az [origo] információi szerint Salamon László, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke is. Ő azt mondta, hogy az új alkotmány-tervezetbe épített finomítás nem keltett volna viharokat, az Ab elleni durva fellépésnek azonban olyan negatív hazai és nemzetközi visszhangja lett, ami visszahathat az új alaptörvény megítélésére is.

Végül a kritikák miatt, az eredeti tervekhez képest módosult az Ab jogkörének szűkítéséről, illetve a 98 százalékos különadóról szóló javaslat is. Lázár hétfőn jelentette be, hogy a 98 százalékos különadó esetében a 2 milliós összeghatárt a nem vezető munkavállalók esetében emeljék fel 3,5 millió forintra, az összeghatárba pedig nem számítana bele a szabadságmegváltás. A különadót az új változat szerint azonban már a 2005. január 1-e után kifizetett juttatások után kellene megfizetni az érintetteknek.

Az Ab jogkörének korlátozásán pedig úgy lazítana a parlament alkotmányügyi bizottsága által jegyzett javaslat, hogy Ab csak akkor semmisítheti meg a költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló jogszabályokat, ha azok sértik az élethez, emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelmét, a gondolat- és lelkiismereti- és vallásszabadsághoz fűződő jogot. Az alkotmánybírósági vizsgálatra lehetőséget adó jogok közé nem került be a tulajdon védelme, ezért az LMP és MSZP Lázár új javaslatát is támadta hétfőn.