"A MiG-29-es repülőgépek értékesítéséből származó bevételt a Honvédelmi Minisztérium (HM) 2011-ben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára használhatja fel" - olvasható a jövő évi költségvetés tervezetében.
A vadászgépek eladását korábban nem említette a kormány, a gépek tervezett eladásáról pedig semmilyen részlet nem derül ki a költségvetés honvédelemmel foglalkozó fejezetének indoklásából sem. A költségvetés tervezete szerint jövőre 238 milliárd forint bevétele lehet a HM-nek, a számokból azonban nem derül ki, hogy ebből mennyit tehet ki a gépek eladásából befolyó pénz. A bevételi összegek mellett "működés költségvetés" és "kölcsön" kifejezések vannak feltüntetve.
"Pénzt lehet csinálni belőlük"
A kormány valószínűleg azért tervezi az eladást, mert lejárt a MiG 29-esek üzemideje, illetve időközben hadrendbe álltak a svéd Gripen-vadászgépek is. "MiG-ek jó állapotban vannak, van értékük, pénzt lehet csinálni belőlük" - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő, magas beosztású kormányzati tisztségviselő. Ezt támasztotta alá egy, az előző MSZP-s kormányok idején vezető beosztásban dolgozó tisztviselő is, aki szerint a korábbi kormányok alatt is bevett gyakorlat volt, hogy a hadrendből kivont eszközöket tartalékolták, majd eladták, így nemcsak a fenntartási költséget spórolták meg, de az eszközöket tároló hangárokat sem kellett fenntartani.
Az [origo]-nak nyilatkozó kormányzati forrás szerint az eladáshoz szükség lesz a gépeket gyártó Oroszország engedélyére is. Szerinte az oroszokkal való egyezetésen dől el, hogy a gépeket visszaveszik-e, vagy pedig engedélyezik, hogy azokat egy harmadik ország számára értékesítse Magyarország. A tisztviselő hozzátette: amennyiben az oroszok visszavennék a gépeket, nem biztos, hogy pénzt kapnánk értük, elképzelhető, hogy bartermegállapodás keretében haditechnikai eszközöket kapnánk cserébe. Ha viszont harmadik országnak adnánk el a gépeket, akkor nemzetközi, illetve NATO-egyezmények részletesen szabályozzák, hogy milyen országok jöhetnek szóba, olyan országoknak például nem adhatnánk el, amely háborús konfliktusban áll.
Orbán és Putyin is beszélhet róla
A téma szóba kerülhet Orbán Viktor magyar és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő közti tárgyaláson, amely várhatóan még idén megtörténik. Putyin október végén hívta meg Orbánt moszkvai látogatásra egy, a magyar miniszterelnök számára megfelelő időpontban. A tárgyaláson a két kormányfő többek között rendezni akarja a Malév, a Mol-részvények, illetve a hosszú távú energiaszállítás ügyét. (Az Orbán-kormány Oroszországhoz fűződő viszonyáról itt olvashat részletesen.)
A HM a cikk megjelenése után írásos válaszában azt közölte, hogy a MiG-29-es vadászrepülőgépek hadrendből való kivonásáról a kormány dönt, azt, hogy ez mikor történik meg, egyelőre nem lehet tudni. Az eladáshoz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő engedélye szükséges. A minisztérium szerint néhány gépet múzeumi kiállításokra megtartanak, a többit pedig megpróbálják eladni. Az eladás esetén az orosz állam elővásárlási joggal rendelkezik - közölte a tárca, amely szerint az árat független szakértők értékbecslése alapján állapítják meg.
Magyarországra 1994-ben érkezett 28 darab MiG-29-es vadászgép a korábbi orosz államadósság fejében. A 2004-ben befejeződött hajtómű-felújítás és üzemidő-hosszabbítás után 14 MiG-29-est tartott hadrendben a magyar légierő, a többit alkatrésznek használták. A gépek közül három zuhant le, a legsúlyosabb baleset 1998 nyarán történt, akkor a pilóta életét vesztette. Az első Orbán-kormány 2001-ben döntött úgy, hogy az esélyesnek tartott amerikai F-16-os helyett svéd Gripen-vadászgépeket rendel a magyar légierő számára, ezek váltották fel a MiG 29-eseket.