Morgolódva állnak ki az Alkotmánybíróság korlátozása mellett a fideszesek

Több kormánypárti képviselő is kritikát fogalmazott meg a frakcióülésen arról, ahogy a Fidesz a különadó körül kialakult helyzetet kezelte, de az [origo] információi szerint az Alkotmánybíróság korlátozásáról szóló javaslat visszavonását nem kezdeményezte senki. "Nem anyázás volt, hanem inkább visszafogott kritika" - mondta egy képviselő a zárt ajtók mögött zajló tanácskozásról, ahol leginkább a végkielégítések 98 százalékos adójáról szóló törvény esetleges módosításáról tárgyaltak.

A Fidesz és a KDNP frakciószövetség kedd délelőtti ülésén is az a nagy politikai vihart kavaró javaslat volt a téma, amelynek értelmében korlátoznák az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörét. Az ülésen többen is kritikát fogalmaztak meg arról, ahogy a párt kezelte az ügyet - derült ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket az [origo] a frakciószövetség tagjaival folytatott. Mindannyian csak azzal a feltétellel voltak hajlandók beszélni a zárt ajtók mögött zajló tanácskozásról, ha nem közöljük a nevüket.

Az Ab a múlt kedden jelentette be, hogy alkotmányellenesnek találta a kétmillió forint feletti végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót, mire Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: módosítani kívánják az alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, hogy a testület ne dönthessen olyan kérdésekben - például adóügyekben -, amelyekben nem lehet népszavazást tartani. A javaslat széles körű tiltakozást váltott ki, és még a Fideszen belül és a párt szimpatizánsai körében is többen kritikusan fogadták a lépést.

"Nem anyázás volt"

A keddi frakcióülésen is a szokásosnál élénkebb volt a vita a résztvevők szerint. "Nem anyázás volt, hanem inkább visszafogott kritika" - mondta egy képviselő, aki szerint ezúttal többen szólaltak fel, mint egy átlagos frakcióülésen. Arról egyik általunk megkérdezett résztvevő sem akart beszélni, hogy kik voltak a felszólalók, de a beszámolókból kiderült, hogy a többség a 98 százalékos különadóról szóló törvény változtatás nélküli ismételt benyújtását kifogásolta. Felvetették, hogy a törvény nemcsak az erkölcstelen módon szerzett végkielégítéseket sújtaná adóval, hanem azok a közalkalmazottak is rosszul járnának vele, akik több évtizeden keresztül tisztességesen dolgoztak, és jogszabály szerint kapnák a végkielégítést.

Az ülésen többen azt javasolták, hogy módosítsák a különadóról szóló törvényt. A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter a tanácskozás után újságíróknak elmondta, hogy valóban szó volt módosító javaslatok benyújtásáról, de döntés nem született. Harrach azt mondta, hogy két lehetséges út van: az egyik a kétmilliós határ emelése, a másik pedig az adó által méltánytalanul sújtott közalkalmazotti körnek a kivétele a törvényből. Az ülésen részt vevő képviselők az [origo]-nak azt mondták, hogy erről döntés a Fidesz szerdán délután kezdődő elnökségi ülésén várható.

Az Alkotmánybíróság korlátozása marad

Nem valószínű azonban, hogy lesz bármilyen elmozdulás az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása ügyében. A frakcióülésen voltak ugyan olyan képviselők, akik megkérdőjelezték a javaslat időzítését és tálalását, de a névtelenséget kérő résztvevők beszámolója szerint érdemben senki sem támadta az elképzelést, és nem kritizálta senki Orbán Viktor kormányfőt sem, aki a kiszivárgott információk szerint személyesen döntött a javaslatról. A frakciószövetség egyik tagja az [origo]-nak úgy fogalmazott, hogy ha lesznek is módosító javaslatok, akkor azok is biztosan csak a 98 százalékos adóról fognak szólni, az Alkotmánybíróság szűkítéséről azonban nem.

Azt korábban még az Alkotmánybíróság korlátozását a színfalak mögött ellenző fideszes képviselők is jelezték, hogy ha a frakció döntést hoz az ügyben, akkor azt mindenki meg fogja szavazni. Így nem valószínű, hogy a fegyelmezettségéről ismert kormánypárt és a vele szoros szövetségben levő KDNP kitáncol a javaslat mögül. Ez azért sem várható, mert bár Lázár János a különadóról hozott alkotmánybírósági döntésre válaszul állt elő a korlátozással, később az ő és Orbán nyilatkozataiból is egyértelművé vált, hogy nem csak erről van szó. A módosítással elérnék ugyanis azt is, hogy olyan, több százmilliárd forintos tételek sorsáról döntő törvények se kerüljenek az Alkotmánybíróság elé, mint a bankadó vagy a magánnyugdíj-pénztárakról szóló jogszabály. Erről szóló elemzésünk itt olvasható.