Kiemelt rákellenes programot állított le a kormány

Harminc kiemelt uniós projektet állított le a kormány egy múlt heti határozatában. A leállított projektek közül az egyik egészségügyi szűrőprogramok népszerűsítésével foglalkozott, egy másik pedig a kormány által is fontosnak nevezett részmunkaidős foglalkoztatást népszerűsítette volna. A kormány válasza szerint "nem megfelően haladó" projekteket állítottak le, a felszabaduló forrásokat pedig az új Széchenyi-terv fejlesztéspolitikai elveinek és kitörései pontjainak megfelelően osztják el.

"Hazánkban a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek számítanak a két leggyakoribb haláloknak. E betegségek jelentős része korai felismerés után gyógyítható. A felismerés legfontosabb eszközei mindkét betegségcsoportnál a szervezett szűrővizsgálatok, valamint a célcsoportok egészségtudatossága és informáltsága" - ezekkel a szavakkal indította útjára az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2009 májusában a Szűrőprogramok országos kommunikációja nevű programját, amelyet 2007 novemberében választott az uniós támogatással megvalósuló Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) kiemelt projektjei közé az akkori kormány.

A szűréseken való részvétel erősítését indokolta, hogy más uniós országokban csökkentek az ilyen betegségekhez köthető halálozások a szűrőprogramok beindulása után. Ezért már a 2003-ban indult Nemzeti Népegészségügyi Program is alapvető célként határozták meg ezt, uniós forrásokat igényelni azonban ehhez először a 2008-ban megnyílt TÁMOP (Társadalmi Megújulás Program) keretében lehetett erre a célra.

A kormánydöntést követően összesen 865 millió forintnyi támogatást ítélt meg a projektre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, amelyből kommunikációs kampányokat, tájékoztató napokat és háziorvosi továbbképzéseket akart szervezni az ÁNTSZ. Ezt meg is kezdte, kevéssel az idei választások előtt írt ki például egy kommunikációs célú, kétlépcsős közbeszerzést erről, nyertest azonban már nem hirdettek, a múlt pénteki Magyar Közlönyből pedig kiderült, hogy a kormány az egész projektet leállította.

Megváltozott a szakpolitikai koncepció

Az indoklás nélküli kormányhatározat összesen 30, az ÚMFT 2007-2008 és 2009-2010 évi akciótervében szereplő kiemelt projektet vont vissza azonnali hatállyal, köztük 16, zömmel Nyugat-magyarországi útszakasz felújítását, államigazgatási, foglalkoztatási és városfejlesztési projekteket, illetve két további egészségügyi tárgyú programot, az elektronikus betegazonítási rendszer kiépítésének és a Nyugat-Európában már elterjedt távgyógyászatot és kórházi informatikát is magában foglaló e-health rendszer bevezetésének támogatását is. Az [origo] információi szerint a szűrőprogramok kommunikációjáról szólón kívül azonban egyik projektet sem kezdték még meg, és egyik sem kötődik olyan, korábban kormányzati prioritásként megjelölt célhoz, mint a rákkal összefüggő halálozási arányok csökkentése.

Arra a kérdésünkre, hogy pontosan mi indokolta a korábban kiemelt jelentőségűként kezelt program leállítását, a megkeresett kormányzati és állami szervek egyikénél sem válaszoltak egyértelműen. Sem a programgazda ÁNTSZ-nél, sem a pályázatban közreműködő Strukturális Alapok Programirodánál, sem a fejlesztési minisztériumban, sem az nemzeti erőforrás minisztérium egészségügyi államtitkárságán nem tudták megmondani. Az egyetlen magyarázatot végül - nem tudni, hogy az ügy milyen szereplőjeként - Dr. Török Krisztina, az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézetének (EMKI) igazgatója adott, aki válaszában azt írta: nem elmarad, hanem változatlan tartalommal és forrással a 2011-13-ra tervezett akciótervbe kerül át a szűrőprogramok kommunikációja.

Ugyanerre hivatkozott rövid válaszában a pályázatot kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is. A projektek törlésének általános indokaként hozzátették, hogy a szakpolitikai koncepciók változása és a források kimerülése miatt állítottak le projekteket. A rövid közlemény egy sorában az NFÜ arra is hivatkozott, hogy "egyes nem megfelelő előrehaladást mutató" kiemelt projekteket vontak vissza, ám hogy a "nem megfelelő előrehaladás" a szűrőprogram-kommunikációra is érvényes-e, az a válaszból nem derült ki.

Az EMKI főigazgatójának válasza szerint az új, 2011-től induló projekt teljes egészében a most leállított program eddigi eredményeire, szakmai előkészítő tevékenységeire és maradványforrásaira épül majd. A programra indulása, 2009 decembere óta eddig 220 millió forint előleget fizettek ki a projektgazda ÁNTSZ-nek - közölte Török.

Leállt a foglalkoztatási és esélyegyenlőségi program is

Szerettük volna megtudni azt is, hogy mi volt az oka az előző kormány idején hasonló prioritásként kezelt atipikus foglalkoztatási formák támogatását célzó projekt leállításának.

.

A döntés a kormány több ősszel bejelentett elképzelése alapján is érthetetlen. A kormány több szakértői anyaga hangsúlyozza ugyanis a gyes-ről visszatérő gyerekes anyák vagy éppen a fogyatékkal élők ilyen típusú alkalmazásának fontosságát, Orbán Viktor miniszterelnök pedig októberben a parlamentben jelentette be, hogy a kormány terve szerint járulékfizetési kedvezményt kapnak azok a munkáltatók, akik részmunkaidőben alkalmaznak nőket. Ez a foglalkoztatási forma ráadásul több európai uniós tagállamban is hozzájárult a munkanélküliség csökkenéséhez.

Az atipikus foglalkoztatás ösztönzése - mint az [origo]-nak küldött válaszából kiderült - a nemzetgazdasági minisztériumnak sincs ellenére. "A kormány fontosnak tartja a rugalmas foglalkoztatási formák ösztönzését és támogatását. A leállított projekt címében foglalt céllal egyetértünk, ugyanakkor a tervezett programot nem tartjuk alkalmas eszköznek a rugalmas foglalkoztatási formák támogatására" - írta megkeresésünkre a tárca foglalkoztatásért felelős államtitkársága. A válasz szerint a programterv nem az atipikus foglalkoztatást, csak egy a távmunka alkalmazásához kapcsolódó tananyag kialakítását támogatta volna. A még el nem indított program forrásait ehelyett a vállalkozások támogatására kívánják fordítani - tették hozzá. A leállított projekt megvalósítására 2010 áprilisától 2,3 milliárd forint állt volna rendelkezésre.

A kormány leállította az "Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása" elnevezésű ÁROP-programot (Államreform Operatív Program) is, pedig az elsősorban szegregációellenes lépéseket támogató projekt célkitűzése szinte szóról szóra megegyezik azzal, amit a kormány a jövő januárban kezdődő soros európai uniós elnöksége alatt elfogadtatni kívánt Roma Évtized Program javaslattervében megfogalmazott.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek küldött kérdéseinkben részletes indoklást kértünk valamennyi projekt leállítására, de ezekre egyelőre nem válaszoltak, ahogy arra sem, hogy összesen hány milliárd forintot akar spórolni ezzel és milyen egyéb célra csoportosítaná át a felszabaduló forrásokat a kormány. Az NFÜ és a nemzeti fejlesztési minisztérium kérdéseinktől független keddi közleménye mindössze annyit írt erről, hogy "a kormány, megalakulása után kiemelt feladatának tekintette, hogy felülvizsgálja az uniós fejlesztési források felhasználására kidolgozott operatív programokat". A pályázati rendszer átalakításának célja a közlemény szerint, hogy új pályázatok elindításával, és a források átcsoportosításával a támogatási rendszer összhangba kerüljön az Új Széchenyi Terv hét gazdasági kitörési pontra fókuszáló fejlesztéspolitikai koncepciójával, hozzájárulva egyúttal a foglalkoztatottság növeléséhez valamint a kis- és középvállalkozások versenyképességének javulásához.