Kacskaringós utat járt be a Fidesz az Alkotmánybíróság körül

Saját magával is többször ellentmondásba keveredett a Fidesz és a kormány az Alkotmánybíróság korlátozása körüli vitában. Előbb azt mondták, hogy itt a "pofátlan végkielégítésekről" van szó, később azonban elismerték, hogy a tét valójában a gazdasági ígéretek teljesítése. Bár először még a vitatott törvényeket is érinthetetlennek tartották, végül mindegyikhez hozzányúltak. Végigkövettük a Fidesz és a kormány útját az alkotmányossági viharban.

Jövő héten dönthet az országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) jogköreinek korlátozásáról, illetve fogadhatja el ismét a testület által megsemmisített, a kétmillió forint feletti végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadóról szóló törvényt. A javaslatok még az utolsó pillanatokban is módosulhatnak, a helyzet képlékenységét jól mutatja, hogy az eredeti tervek szerint már hétfőn szavaztak volna a módosításokról, de végül elcsúszott a következő hétre.

Előzmények

A Fidesz terve két hete meghatározó témája a magyar közéletetnek, de vannak előzményei. Először, június elején Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke utalt arra, hogy az alkotmány útjában lehet a kormány gazdasági törekvéseinek. Egy debreceni konferencián egyebek mellett azt mondta: a "a kényszerhelyzet miatt bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg." Kósa beszédéből akkor azonban inkább a fenyegető államcsőről szóló részeket emelték ki a tudósítások, aminek hatására zuhanni kezdett a tőzsde és jelentősen gyengült a forint.

Szeptember elején Boross Péter korábbi miniszterelnök, az Orbán Viktor kormányfő által az új alkotmány kidolgozására felkért testület egyik tagja beszélt arról az MTV reggeli műsorában, hogy az új alaptörvényben érdemes lenne szűkíteni az Ab jogkörét, és azok körét is, akik a testülethez fordulhatnak. Boross szerint bizonytalanságot okoz a kormányzati munkában, ha túl gyakran felmerül, hogy "mit szól majd hozzá az Alkotmánybíróság".

Amikor azonban a Fidesz végül két héttel ezelőtt előállt az Ab jogkörének korlátozásával, akkor azt először nem a gazdasági helyzettel, hanem a kétmillió forint feletti végkielégítésekre kivetett, 98 százalékos különadó megsemmisítésével indokolták. Az Alkotmánybíróság október 26-án jelentette be egyhangú döntését a jogszabály megsemmisítéséről. A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János erre reagálva bejelentette: változatlan formában újra benyújtja a törvényt a parlamentnek, illetve kezdeményezi az Ab jogkörének szűkítését, hogy a testület ne dönthessen olyan kérdésekben, amelyekben népszavazást sem lehet tartani (ez lényegében a költségvetést és az adókat és vámokat jelenti, de a tiltólistát kiegészítették volna a járulékokkal is).

Egyoldalú kommunikáció

A Fidesz és a kormány kommunikációja kezdetben kizárólag a "pofátlan végkielégítésekre" koncentrált. Két nappal az Ab döntése után Lázár egy rádióinterjúban azt mondta: a vita nem az Alkotmánybíróság hatásköréről szól, hanem a társadalmi igazságosságról és több mint három millió ember igazságérzetéről, a Fidesz pedig megígérte, hogy visszaszerzi a százmilliós végkielégítéseket. Ehhez a frakcióvezető szerint jogállami megoldás az Ab jogkörének korlátozása. "Ha valakinek van jobb ötlete, az álljon elő vele!" - mondta Lázár.

Lázár javaslata hatalmas felháborodást váltott ki: tiltakoztak ellene az ellenzéki pártok, jogvédő szervezetek, sőt, még a Fidesz soraiban is voltak, akik zúgolódtak ellene. Ennek ellenére Lázár kitartott a javaslat mellett, amelyet az Ab döntése utáni harmadik napon védelmébe vett Orbán Viktor is. "Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk" - mondta a kormányfő Brüsszelben.

Ekkor azonban már a kormánypárti nyilatkozatokból is kezdett kirajzolódni, hogy a 98 százalékos különadónál többről van szó. "Tulajdonképpen köszönettel tartozunk az Alkotmánybíróságnak, hogy ezt a konfliktust nyilvánvalóvá tette" - jelentette ki maga a miniszterelnök, utalva arra, hogy az Ab előtt megtámadtak több más, "az új Magyarországhoz tartozó" intézkedést, így a bankadót, a krízisadót. Orbán szerint jövő tavasszal, amikorra új alkotmánya lesz az országnak, megszűnnek majd az ilyen összeütközések.

A javaslatok parlamenti vitáját múlt hét kedden ugyanakkor még a Lázár János által megkezdett kommunikáció folytatódott. A frakcióvezetőn kívül kormánypárti képviselők alig szólaltak fel, az ellenzékiek pedig négy órán át hiába támadták a Fidesz terveit. Lázár a parlamentben ismét csak a végkielégítésekről beszélt, majd a vita végén azt mondta: arra számított, hogy az ellenzéki pártok javaslatokat fognak tenni a megoldásra. "Segítsenek, hogy a végkielégítések ügyét megoldjuk, olyan megoldás szülessen, ami elfogadható" - mondta a frakcióvezető.

Nem csak a végkielégítés

A múlt szerdán ismerte el először nyíltan egy kormánytag, hogy az Ab korlátozására nem a végkielégítések miatt van szükség. Bencsik János, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára egy konferencián azt mondta: veszélyezteti a kormány mozgásterét, ha alkotmányellenesnek ítélik a kormány gazdasági intézkedéseit. Matolcsy György miniszter pénteken, az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén még egyértelműbben fogalmazott: ha a 98 százalékos adó alkotmányellenes, akkor a bankadót és a válságadókat is alkotmányellenesnek nyilváníthatják, ami viszont boríthatná a költségvetést.

Közben kiderült, hogy Lázár első állításával ellentétben a kormány mégiscsak lát lehetőséget arra, hogy a végkielégítésekről szóló törvényt az Alkotmánybíróság kifogásainak figyelembe vételével módosítsk. A frakcióvezető múlt szerdán találkozott szakszervezeti vezetőkkel, akik azt kérték: úgy módosítsák a végkielégítési adót, hogy az ne érintse azokat a közszolgákat, akik több évtizedes munkaviszony után távoznak, és törvény garantálja nekik a végkielégítést. (Ez volt az Ab egyik legfontosabb kifogása is.) A Fidesz elnöksége szerda délután ezzel egyetértett, de a konkrét megoldási javaslatot Lázár János csak hétfőn, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésén ismerteti.

Múlt csütörtökön aztán az is kiderült, hogy az Alkotmánybíróságot érintő törvényjavaslatok is finomodhatnak még. Ez valószínűleg annak a következménye, hogy a Fideszben és a párttal egyébként szimpatizáló jogászok körében is voltak ellenzői az Ab korlátozásának. "Egy emberként mozdult meg a jobboldali jogásztársadalom" - mondta az [origo]-nak egy névtelenséget kérő alkotmányjogász. Egy korábbi alkotmánybíró, a saját bevallása szerint a kormányoldallal szimpatizáló Zlinszky János levelében például azt írta, hogy a kormány az Ab korlátozása nélkül is végrehajthatná vitatott gazdasági intézkedéseit.

"Normalizálódás"

Az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága csütörtökön két rendkívüli ülést is tartott, amelyeken várták Lázár módosító javaslatait, de azok nem készültek el. Ez arra utal, hogy a párton belül is viták vannak még a megoldásról. Balsai István, a testület fideszes elnöke szerint Lázár egyeztet Orbán Viktorral is. A bizottság várhatóan hétfőn kapja meg a módosító javaslatot, amelyet aztán sajátjaként nyújt be a parlamentnek, amely ez után szavazhat a különadóról és az alkotmánymódosításról is.

Balsai szerint a módosításokkal "normalizálódhat" a helyzet, bizonyos esetekben mégsem gátolnák meg az Ab kontrollját az eredeti törvénymódosítási javaslatban foglalt tilalmak - például a költségvetés - tekintetében. Ezt a megoldást valószínűsítette az [origo]-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő fideszes képviselő is, aki szerint az új megoldás szerint, ha alapjogokat is érintő ügyről van szó, akkor fiskális ügyekben is megmaradna az Ab felülvizsgálati joga.

A Fideszhez eljuttatott javaslatok egy másik csoportja visszakozna az Ab jogkörének szűkítésétől, és helyette az alkotmány tartalmi rendelkezéseinek módosításával tágítanák a kormánytöbbség mozgásterét. Például úgy fogalmazhatnák át a közteherviselésre vonatkozó passzust, hogy kevesebb konkrétumot hagynának az alkotmányban és nagyobb mozgásteret szabnának a törvényalkotónak. Ezzel a parlamenti többség mozgástere nőne, és szűkülne az Ab felülvizsgálati jogköre.