Az országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és rendészeti bizottsága hétfőn nyújtja be azt a módosító javaslatot, amely Balasi István bizottsági elnök szerint "normalizálja" az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozására vonatkozó javaslatokat.
A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által benyújtott eredeti javaslat szerint az Alkotmánybíróság a jövőben nem dönthetne olyan kérdésekben, amelyekben nem lehet népszavazást tartani. Ilyen például a költségvetés, annak végrehajtása, az adónemek, illetékek, vámok kérdése, de a javaslat járulékok esetében is visszavonná az Ab jogkörét. Lázár azután nyújtotta be a javaslatot, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a végkielégítéseket terhelő 98 százalékos különadóról szóló törvényt. Ha a parlament elfogadná Lázár javaslatait, vélhetően az új magánnyugdíjpénztári törvény sem kerülhetne az Alkotmánybíróság elé.
Egy emberként mozdultak az alkotmányjogászok
A javaslatokat az ellenzéki pártokon kívül civil szervezetek, közéleti szereplők és alkotmányjogászok is élesen bírálták, felemelte ellene szavát maga az Alkotmánybíróság is. Sólyom László volt köztársasági elnök, az Ab egykori elnöke utódjának, Schmitt Pál államfőnek jelezte aggályait, de a Fideszen belül sem volt osztatlan sikere a javaslatnak, amit jobboldaliként számon tartott jogászok is kritizálták. Jakab András alkotmányjogász nyilvánosan, az Indexnek adott interjújában fogalmazta meg bírálatát, Zlinszky János korábbi alkotmánybíró pedig egy, az [origo] birtokába került, kollégáinak és politikusoknak küldött levélben írta le alternatív megoldási javaslatát (erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat).
Az [origo] információi szerint nemcsak Zlinszky küldött javaslatot a kormánynak. "Egy emberként mozdult meg a jobboldali jogásztársadalom" az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó kormányzati tervekkel kapcsolatban egy névtelenséget kérő alkotmányjogász tudomása szerint, aki szerint "valóságos grafomán hullámot" indítottak el Lázár János javaslatai. Az [origo]-nak kormányzati és fideszes források megerősítették, hogy a kormányhoz és a frakcióhoz is számos alternatív megoldási javaslat érkezett arra, hogyan érhetné el célját, a végkielégítések visszaszerzését és a költségvetés biztosítását a kormány úgy, hogy közben ne szűkítsék az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogkörét.
Megnyugtatták őket
A javaslatok "vegyes fogadtatása" miatt kezdett el gondolkodni a Fidesz azon, hogy módosítani kellene Lázár javaslatait - mondta az [origo]-nak a frakció egyik tagja. Nemcsak a kormány és a Fidesz számára váratlanul heves szakmai reakciók és a benyújtott javaslatok segítették, hogy a kormány változtasson az álláspontján. A javaslathullámot közelről követő alkotmányjogász szerint a Fideszhez közel álló jogászok az elmúlt napokban "elmagyarázták a fideszes vezetőknek, hogy mit jelentene egy ilyen korlátozás változó helyzetben", valamint azt is, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetések elterelése valójában mekkora alkotmányossági problémát jelent.
A jogász szerint kollégái azzal érveltek, hogy ugyan az Ab a döntései előtt pénzügyi következményeket elvileg nem mérlegel, de arra az elmúlt húsz évben nem volt példa, hogy olyan döntést vállaltak volna, ami annyira felborítaná a költségvetést, mint a nyugdíjak elterelésének esetleges megakadályozása.
Kivételek lesznek
A kormánynak benyújtott javaslatokat a konzervatív alkotmányjogászok elbeszéléseiből ismerő alkotmányjogász szerint a felvázolt megoldások két nagy csoportba oszthatók.
Az egyik lehetőség az lenne ezek szerint, hogy visszavonják az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésére tett javaslatokat, és helyette az alkotmány tartalmi rendelkezéseinek módosításával tágítanák a kormánytöbbség mozgásterét. Erre példaként azt említette, hogy úgy fogalmazhatnák át a közteherviselésre vonatkozó passzust, hogy kevesebb konkrétumot hagynának az alkotmányban és nagyobb mozgásteret szabnának a kérdésben a törvényalkotónak. Az alkotmányjogász szerint ezzel nemcsak a parlamenti többség mozgástere nőne, de az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogköre is szűkülne.
A konkrét javaslatok másik csoportja úgy módosítaná Lázár javaslatát, hogy megtartaná az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését, de kivételeket is tennének. Az alkotmányjogász erre példaként azt mondta, főszabályként megmaradna, hogy az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül a költségvetést érintő törvényeket, de kivételt jelentene, ha azok sértik az emberi méltósághoz való jogot. Az alkotmányjogász szerint "ezek szakmailag vicces megoldások", de hatását tekintve lényegében visszahozná az alkotmányossági felülvizsgálatot, már csak azért is, mert az emberi méltósághoz való jog úgynevezett anyajog, ami az esetek többségében felhozható.
Ez utóbbi megoldást valószínűsíti Balsai István csütörtöki nyilatkozata is, amelyben azt mondta, a hétfőre elkészülő módosítás lényege az lesz, hogy bizonyos esetekben mégsem gátolnák meg az Ab kontrollját az eredeti törvénymódosítási javaslatban foglalt tilalmak - például a költségvetés - tekintetében. Ezt a megoldást valószínűsítette az [origo]-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő fideszes képviselő is, aki szerint az új megoldás szerint ha alapjogokat is érintő ügyről van szó, akkor fiskális ügyekben is megmaradna az Ab felülvizsgálati joga.
Csütörtökön az alkotmányügyi bizottság bejelenése után Balsai István elnök az [origo]-nak telefonon azt mondta, hogy a módosító javaslat szövegét nem a bizottság tagjai készítik, hanem az eredeti javaslatok benyújtójától, Lázár Jánostól kapják majd meg. Balsai előtte az MTI-nek azt mondta, Lázár a kérdésben tárgyalni fog Orbán Viktorral. Egy névtelenséget kérő fideszes képviselő szerint is "nyilvánvalóan Orbán Viktor kezében van a döntés", a hétfőn benyújtandó módosítók szövegét a miniszterelnök döntése alapján fogják megírni.