Külföldi rendőrök gumibotjaitól tart a Jobbik

Magyarországi tüntetéseket szétverő külföldi rendőrök megjelenésével riogatott keddi tüntetésén a Jobbik, miután a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok nem támogatják a pártnak a rendészeti salátatörvényhez benyújtott módosító javaslatát. A törvényjavaslat előírja, hogy válsághelyzetekben EU-s rendőrök is bevethetők Magyarországon. A Jobbik szerint ez veszély, mert a törvény megfogalmazása nem elég precíz.

Magyar utcákon tömeget oszlató külföldi rendőri egységek képét vetíti előre a Jobbik szerint egy, a parlament előtt lévő törvényjavaslat. Volner János, a párt képviselője - aki önéletrajza szerint korábban rendőrként is szolgált - a Jobbik kedd esti budapesti tüntetésén azt mondta: a rendészeti salátatörvény értelmében a belügyminiszter "bármilyen felhatalmazás nélkül, tetszőleges tevékenységre behívhat idegen rendőröket" az országba.

A Jobbik képviselője által emlegetett, Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott "egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról" szóló törvényjavaslat számos jogszabályt módosít, köztük a rendőrségi törvényt, illetve "a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről" szóló törvényt is. Utóbbi törvénybe kerülne bele a Jobbik által kifogásolt rész, amely az "Európai Unió tagállamának különleges intervenciós egységével való együttműködés" eseteit szabályozza.

"Intervenciós egységek"

A törvény meghatározása szerint a "különleges intervenciós egység" egy EU-tagállam "olyan bűnüldöző egysége, amelynek szakterülete a válsághelyzetek kezelése". A válsághelyzet fogalmát - egy 2008-as európai tanácsi döntés fogalmainak szinte szó szerinti átvételével - a törvény tágan fogalmazza meg: ilyennek számít bármilyen olyan helyzet, amikor egy tagállam hatósága "joggal feltételezi, hogy egy bűncselekmény súlyos, közvetlen fizikai fenyegetést jelent" az emberekre, vagyontárgyakra vagy az infrastruktúrára. A fogalommeghatározás szerint ebbe a körbe tartoznak különösen a terrorcselekmények, de nem korlátozza csak erre az egységek működését.

A törvényjavaslat szerint az országos főkapitány feladata dönteni a magyar intervenciós egység bevetéséről, ha a magyar rendőrség kap erre felkérést egy másik tagállamtól. A főkapitány egyebek mellett akkor tagadhatja meg a segítséget, ha a megkeresés "politikai vagy katonai bűncselekményre vonatkozik", ellentétes a magyar jogszabályokkal, vagy a bevetés Magyarország biztonságát veszélyeztetné.

Külföldi egységek magyarországi bevetését "a válsághelyzet megoldása érdekében" szintén a rendőrség kérheti más országoktól. A törvényjavaslat nem részletezi, hogy a külföldi rendőrök pontosan mit csinálhatnak Magyarországon, csak arról rendelkezik, hogy az itt okozott kárért a külföldiek is a magyar jog szerint felelnek. A gondatlanságból vagy kötelességszegésből eredő károk megtérítését a belügyminiszter kérheti a másik tagállamtól.

A Jobbik eltörölné

Volner szerint a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy külföldi rendőröket korlátlanul vessenek be Magyarországon, ha a magyar hatóságok nem tudnának megbirkózni a helyzettel. A képviselő egy korábbi sajtótájékoztatóján azt mondta: ez a tevékenység nem fog kimerülni a Balaton melletti külföldi turistákkal kapcsolatos intézkedésekben, hanem "a kormány elleni engedetlenségek" vagy "a Pintér Sándor által előre jelzett éhséglázadások" során is bevethetők külföldi rendőrök a tömegoszlatás során. (Pintér szeptemberben, a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumának ülésén mondta azt, hogy az országban várhatóan nőni fog a szegénység, ezért "egyre több olyan jelenség lesz, ami a rendvédelmi szervek nélkül nem lesz megoldható".)

A külföldi rendőrök tömegoszlatásának lehetőségét szeretné kizárni Volner egyik módosító indítványa, amely kimondaná, hogy "tömegoszlatásra irányuló karhatalmi fellépésre" nem lehet használni a külföldi rendőröket. Kiss Sándor jobbikos képviselő egy módosító indítvánnyal azt rögzítené, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldi rendőri erők létszáma nem haladhatja meg a száz főt. A szintén jobbikos Gaudi-Nagy Tamás pedig teljes egészében kitörölné a külföldi erőkre vonatkozó részt a törvényből.

Gaudi-Nagy azt is kifogásolja, hogy a törvény felhatalmazná az egyébként nyomozati jogkörrel nem rendelkező Terrorelhárítási Központot (TEK), hogy titkos információszerzést végezzen "terrorcselekménnyel összefüggésbe hozható személy vagy csoport felderítésére". A képviselő - aki ügyvédként korábban több eljárásban védte a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy Györgyöt - szerint Magyarországon a terrorizmust csak "koncepciós eljárások során" a nyomozó hatóságok "vizionálják". A "terrorcselekménnyel összefüggésbe hozható személy" fogalma pedig a képviselő szerint bizonytalan, azt konkrét bűncselekmény gyanúja nélkül is rá lehet sütni valakire.

A kormány nem támogatja

A Jobbik javaslatait a parlamenti bizottságokban nem támogatta a kormánytöbbség, sőt, mivel egyharmados támogatást sem kapott, a plenáris ülésen szavazni sem fognak róluk. Csampa Zsolt, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes alelnöke az [origo]-nak azt mondta: a konkrét javaslatokara nem emlékszik, mert azon az ülésen rengeteg módosítóról szavaztak, de valószínűleg azért szavaztak nemmel, mert a kormány nem támogatta az indítványokat.

A Belügyminisztérium (BM) közleménye szerint "senkinek sem kell tartania attól, hogy külföldi rendőri alakulatok tömeget oszlassanak Magyarországon". Erre a BM szerint a hatályos jogszabályok sem adnak lehetőséget, és a parlament előtt lévő javaslat sem fog, így a Jobbik képviselőinek módosító indítványai olyasmit tiltottak volna meg, amelyre amúgy sincs lehetőség. A BM szerint a rend fenntartásához rendelkezésre állnak a megfelelő egységek, nincs is szükség "semmilyen külföldi erő igénybevételére".