"Az a benyomásom alakult ki, hogy 1990-ben, az akkori történelmi helyzetben, egy diktatúra után, mintha a választók kezét megkötötték volna" - mondta az Alkotmánybíróság (Ab) szerepéről Népszabadságnak adott interjújában Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, a testület jogköreit korlátozó alkotmánymódosítás benyújtója. Lázár szerint az Ab azt üzente az embereknek: "igen, ti választók szavaztatok valamire, de mi majd ezt korrigáljuk és terelgetünk benneteket".
A frakcióvezető azt mondta, sajnálja, hogy nem hívták meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen rendezett múlt heti pódiumbeszélgetésre, amelyen Sólyom László korábbi Ab-elnök és államfő élesen bírálta a kormánypártok terveit (erről korábbi cikkünkben olvashat). Lázár azt mondta, ha ott lett volna, feltehette volna azt a kérdést Sólyomnak: még mindig úgy érzi, hogy szükség van erre a gyámkodásra, "vagy most már nagykorúak a választók?"
"A legfontosabb felelősség mégiscsak az embereké, hogy kiket választanak törvényhozónak!" - mondta Lázár, aki szerint ezt a felelősséget nem lehet az Alkotmánybíróságra, vagy bárhová máshová tolni. A frakcióvezető szerint eddig részben gondnokság alá helyezték az embereket, részben pedig mintha óvták volna őket saját döntéseik következményeitől.
"És kikívánkozik belőlem az a kérdés - még akkor is, ha Sólyom elnök úr életművét nagyra tartom -, hogy ő a saját felelősségét miként látja a húsz év alatt kialakult helyzetért" - mondta Lázár, aki szerint elképzelhetetlen, hogy az emberek elszegényednek, az ország pedig gazdasági és társadalmi csőd felé tart, "de egyébként az alkotmány rendben van".
Arra a felvetésre, hogy Sólyom szerint az alkotmány soha nem korlátozta a mindenkori kormányokat fontos kérdések megoldásában, Lázár úgy reagált: az Ab, mint testület nem, de a jelenlegi alkotmány igen. A frakcióvezető szerint a jövőben elengedhetetlen, hogy az emberek igazságérzete ne sérüljön. Szerinte az a gond, ha egy jogász, egy alkotmánybíró nem igazságot, hanem jogot akar szolgáltatni.
Az országgyűlés kedden, név szerinti szavazással fogadta el az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozásáról szóló alkotmánymódosítást. A jövőben az Ab csak akkor semmisítheti meg a költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló jogszabályokat, ha azok az élethez, emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelmét, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz, illetve a magyar állampolgársághoz fűződő jogokat sértik.
Az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozásáról szóló összes cikkünket megtalálja ezen a tematikus oldalon. |