A vörösiszappal szennyezett területek kármentesítéséről és a jövőbeni hasznosításukról hallgatott meg szerdán tájékoztatót az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Szabó Csaba miniszteri biztos szerint a vörösiszappal elöntött, mintegy ezer hektár termőföld szennyezettsége kisebb a vártnál, az ipari katasztrófa sújtotta területeken a kárelhárítás folyamatos, szakszerű és szervezett módon folyik. A szennyezés a Devecser környéki területeket eltérő mértékben érintette, és ehhez igazodik a kárelhárítás is.
A miniszteri biztos elmondása szerint eddig 72 földtulajdonos jelezte kárigényét, és még csaknem ugyanennyi igényt várnak. Szabó Csaba szerint csak rendkívül kevesen szeretnének korábbi földjüktől "megszabadulni", pedig lehetőség lenne rá, hogy azt az állam megvásárolja vagy számukra csereföldet biztosítson.
A Vidékfejlesztési Minisztérium rendelet szerint egyszeri, vissza nem térítendő jövedelempótló támogatást igényelhetnek a vörösiszap-katasztrófa miatt veszteséget szenvedett mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók és állattartók, a támogatásra december 1. és 8. között lehet jelentkezni. A támogatás kerete 350 millió forint, amelyből 200 millió forintra a mezőgazdasági termelők, 150 millió forintra az élelmiszer-feldolgozók pályázhatnak.
Szabó szerint a mezőgazdasági termelők 4 millió forintot, az élelmiszertermelők pedig 130 millió forintot igényelhetnek káraik megtérítésére.
A szakértők szerint a vörösiszap-szennyezés által érintett termőterületeken - amelyek között van szántó, legelő, erdő, láp, sőt halastó is, valamint úgynevezett Natura 2000-es terület - attól függően határozzák meg a védekezés módját, hogy mennyire szennyeződött a terület. Ahol nem volt jelentős a szennyezés, ott dudarit alkalmazásával lehet a talaj termőképességét a továbbiakban is biztosítani. Ahol viszont jelentősen szennyezett a föld, ott előbb meg kell tisztítani a talajt, és komposzttal, valamint tőzegkeverékkel kell a szerves anyagot pótolni a talaj felső rétegében a szakértők véleménye szerint.
Az érintett területek jelentős részén energiaültetvényt kell telepíteni, a kutatók főként fás szárú növényekben gondolkodnak. A szakértők ugyanakkor jelezték, hogy élelmiszertermelést ezeken a területeken jó ideig nem lehet majd folytatni, amelyet jogszabályban is rögzíteni kívánnak.