Tolmácsok és tanácsadók szerződése miatt bukik 65 milliót a 4-es metró

Mintegy 65 millió forinttal csökkenti a négyes metró uniós támogatását 19 darab szabálytalan szerződés. A főként tanácsadásról, jogi szolgáltatásról és tolmácsolásról szóló szerződések jellemző problémája, hogy a közbeszerzési szabályok megkerülésével kötötték azokat.

Újabb 19, a budapesti négyes metró építéséhez kapcsolódó szerződést talált problémásnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szabálytalansági bizottsága. A szerződéseket - amelyek főként jogi szolgáltatásról, szakfordításról és tolmácsolásról, illetve projekt tanácsadásról szólnak - az NFÜ csütörtöki közleménye szerint még a metróberuházás megkezdése előtt, illetve az építkezés első évében kötötték.

A 19 szerződés teljes értéke összesen 567 millió forint, de eddig csak 65 millió forintnyi uniós támogatást fizettek ki ezek alapján. Ezt a 65 millió forintot kell a közlemény szerint egy "pénzügyi korrekcióval" rendezni, ami az [origo]-nak nyilatkozó, a metróberuházást ismerlő forrás szerint valószínűleg azt jelenti, hogy a következő havi elszámolásnál Brüsszelből ennyivel kevesebbet utalnak a metró támogatására. Ez az összeg az NFÜ szerint eltörpül a négyes metró teljes, 181 milliárd forintos támogatása mellett.

Az Európai Bizottság még szeptemberben felfüggesztette a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) úgynevezett közbenső kifizetéseit, vagyis Brüsszelből nem utaltak pénzt a KÖZOP-ba. A felfüggesztés oka - a magyar közbeszerzési szabályokkal szembeni aggodalmak mellett - az volt, hogy a bizottság elvárta 38, a négyes metróhoz kapcsolódó szerződés úgynevezett szabálytalansági vizsgálatát.

A problémásnak talált, ezért a metró uniós finanszírozásából kizárt 19 szerződéssel általában az volt a probléma, hogy a megállapodások nem feleltek meg az akkor hatályos magyar közbeszerzési törvényeknek. Általános probléma volt például, hogy az építtető, a DBR Metró Projekt Igazgatóság nem tett eleget az egybeszámítási kötelezettségnek. Ez azt jelenti, hogy a hasonló célra kötött szerződések értékét össze kell adni, nem lehet több kisebb, értékhatár alatti szerződére bontani a beszerzéseket. Más esetekben sürgősségre hivatkozva úgy kötöttek meg szerződéseket, hogy nem kértek be több árajánlatot, így egyáltalán nem biztos, hogy reális összeget fizettek a szolgáltatásokért.

Hasonló vizsgálatot tavaly már elvégeztek 15, nagy kockázatúnak minősített szerződés esetében. Ezek közül 11, nagy értékű, főként állomások építéséről szóló szerződésről állapították meg, hogy a magyar jognak ugyan megfelelnek, de az EU szabályai szerint - mivel nem nyílt közbeszerzésen választották ki a kivitelezőket - nem finanszírozhatók uniós pénzből. Ez összesen 57 milliárd forinttal csökkentette a négyes metró brüsszeli támogatását (erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat).