Igazolást és kérés esetén jegyzőkönyvet kellene kiállítaniuk a rendőröknek az igazoltatásokról a jövőben egy LMP-s törvénymódosító javaslat szerint. Dorosz Dávid képviselő november közepén nyújtotta be a módosító javaslatot (pdf formátumban ezen a linken olvasható) a rendőrségről szóló törvényhez az országgyűlés elnökének, azt egyelőre még az illetékes bizottság sem tárgyalta meg.
Igazolás és jegyzőkönyv
A javaslat szerint a rendőröknek a jövőben, ha azt az igazoltatott kéri, jegyzőkönyvbe kellene venniük, hogy kit, mikor és miért igazoltattak, és pontosan mi történt az igazoltatás során, ha azt az igazoltatott kéri. Az indoklás szerint jegyzőkönyvet időtakarékossági okból csak kérésre és utólag kellene írniuk a rendőröknek, és három napjuk lenne, hogy azt eljuttassák az igazoltatottnak.
Az igazoltatás alapvető adatairól a helyszínen igazolást kellene kiadniuk minden esetben: ezen a javaslat szerint szerepelne az igazoltatás időpontja, a rendőr és az igazoltatott neve, valamint az, hogy miért állították meg. A papíron szerepelne az is, hogy a tövény szerint hogyan, milyen módon élhet panasszal az igazoltatott.
A rendőrségi törvény szerint a rendőrnek minden igazoltatás elején el kellene mondania a nevét, az azonosítószámát, az intézkedés célját, és ki kellene oktatniuk az igazoltatottat a panasz törvényes lehetőségeiről. Dorosz Dávid szerint ezt sokszor elmulasztják, és egy olyan írásos igazolással, amelyen szerepelnek ezek az adatok, elejét lehetne venni a szabálytalan igazoltatások miatti panaszoknak.
A módosítás másik célja az lenne, hogy az igazoltatottaknak legyen valamilyen bizonyítékuk arról, hogy igazoltatták őket, ha esetleg panasszal kívánnak élni. A képviselő szerint az írásos igazolás a rendőröket is védené a jogtalan panaszokkal szemben.
Sok kényelmetlenség, kevés eredmény
A törvénymódosító javaslatban felvetett probléma nem új, a jogvédő szervezetek évek óta kifogásolják a rendőrség igazoltatási gyakorlatát. A Magyar Helsinki Bizottság nevű jogvédő szervezet 2007 szeptembere és 2008 márciusa között vizsgálta a magyar igazoltatások gyakorlatát. A kutatás szerint Magyarországon nagyon magas az igazoltatások száma a többi európai országhoz képest. A vizsgált időszakban összesen közel 37 ezer igazoltatás volt, ezek közül 22 ezret rögzítettek a kutatásban. A kutatás eredménye szerint ezeknek az igazoltatásoknak csak kis része vezetett valamilyen eljáráshoz, azaz az igazoltatások nem voltak hatékonyak, tehát sok embernek okoztak kényelmetlenséget, kevés eredménnyel.
A kutatás két legélesebb megállapítása szerint a rendőrök sokszor minden konkrét ok nélkül igazoltatják az embereket, mert azt gondolják, hogy azt állítanak meg, akit akarnak, valamint hogy a roma származásúaknak sokkal nagyobb esélyük van arra, hogy a rendőrök elkérjék az irataikat, mint a nem romáknak. A Helsinki Bizottság már akkor is megfogalmazta az igazoltatásokkal kapcsolatos javaslatait, amelyek között szerepelt az is, hogy a rendőrnek el kellene mondania a megállított embernek, hogy miért igazoltatja, és erről egy írásos dokumentumot is át kellene adnia neki.
A Helsinki Bizottság és a TASZ szerint az igazolás azért sem terhelné meg túlzottan a rendőröket, mert az igazoltatásokon jelenleg is kitöltenek egy lapot, amire az igazoltatott adatait írják fel. Szerintük e helyett kellene rendszeresíteni egy másik, kétpéldányos formulát, amire a rendőr felvezetné az igazoltatás okát és egyéb körülményeit is.
A két szervezet erről év elején írásos javaslatot tett az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK), amelyben többek között újra javasolták, hogy a rendőrök minden igazoltatásnál állítsanak ki igazolólapot. Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság szakértője az [origo]-nak azt mondta, a javaslatról egyeztettek is a rendőrség vezetőivel, akik informálisan egyetértettek azokkal. Az esetleges új igazoltatási lap tervezési fázisban van - közölte az ORFK az [origo]-val, miután megkérdeztük, mi a véleményük a két civil javaslatáról és az új igazoltatólapok bevezeéséről. Az ORFK szerint arról, hogy milyen adatok szerepeljenek az új igazoltatólapon, még egyeztetéseket folytatnak a programban részt vevő civil szervezetekkel.
Időigényes, drága, nem indokolt
Miután Dorosz Dávid benyújtotta a módosító javaslatát, még november 19-én megkerestük a parlament rendészeti bizottságának több fideszes tagját, hogy megtudjuk, egyetértenek-e a javaslattal. A bizottság tagjai megkeresésünkkor még nem ismerték az előterjesztést, és a Belügyminisztérium parlamenti osztályához irányítottak minket.
A Belügyminisztérium kérdéseinkre azt válaszolta, hogy ha a rendőröknek jegyzőkönyvet kellene vezetniük az igazoltatásról, akkor "jelentősen és feleslegesen megnövekednének az adminisztrációs terhek" és az "anyagi költségek". Szerintük az intézkedések adminisztrációjára fordított idő miatt csökkenne a közterületi szolgálatra vezényelhető rendőrök létszáma és a közterületi szolgálatra fordítható idő, és ezek "tovább veszélyeztetnék a szolgálati feladatok eredményes ellátását".
A Belügyminisztérium válasza szerint tehát a módosító javaslat szakmai szempontból nem indokolt, ezért azt javasolják, hogy a kormány azt ne támogassa. A kormány támogatása nélkül várhatóan a javaslatot a parlament elé engedő, kormánypárti többségű bizottság sem fogja támogatni, ebben az esetben pedig a parlament nem is tárgyal a javaslatról.