Az ország lenyugvásáról szólt Orbán jövendölése

Magyarország távolabbi jövőjéről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök november elején. Orbán felvetette, hogy teljesen új közteherviselési rendszert építene ki a kormány és átalakítaná a nagy ellátórendszereket is. Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes és kormányzati források szerint Orbán bejelentései nem tartogatnak váratlan meglepetéseket, a kormány egyelőre nem tervez újabb adókat és komolyabb elvonásokat. Orbán jövendölése szerintük arról szólt, hogy pár év kell, mire a kormány gazdasági intézkedései éreztetik hatásukat.

"A szerkezeti reformokat célzó konzultációkat megindítottuk, megkezdődött a nyugdíjreform, oktatási reform, közigazgatási reform, az egészségügyi reform és a közösségi közlekedési reform részleteiről szóló szakmai vitasorozat" - mondta Orbán Viktor kormányfő múlt hétfőn az országgyűlésben, amikor bemutatta a jövő évi költségevetés tervezetét. Orbán október végén, a kormány második gazdasági akciótervének ismertetésekor is beszélt már a nagy ellátórendszerek átalakításáról, akkor kijelentette, "az oktatás, az egészségügy, vagyis általában a közszolgáltatások ésszerű átalakítását nem halaszthatjuk el, illetve arról nem mondhatunk le".

Matolcsy György gazdasági miniszter múlt héten azt mondta, a kormány a reformok részleteivel, ütemezésével 2011 tavaszán áll elő, de a megkezdett munkára utal az is, hogy a kormány ősszel összeállította a felsőoktatás, a közoktatás és az egészségügy átalakításáról szóló vitairatát. Az [origo]-nak nyilatkozó fideszesek és a kormánytagok ennek ellenére azt mondták, nem teljesen világos, hogy mik a kormány elképzelései a nagy ellátórendszerekkel.

Nem várnak huszárvágásokat a fideszesek

"Nincsenek meg még a részletek, a reformok emlegetésével azt akarta jelezni, hogy a kormánynak nem csak rövidtávú tervei vannak, hanem hosszabb távú koncepciókkal is előáll majd" - mondta Orbán kijelentéséről az [origo]-nak egy vezető beosztású kormánytisztviselő. Több fideszes képviselő és kormányzati tisztviselő is azt mondta az [origo]-nak, hogy a kormányfő által emlegetett reformok célja a nagy ellátórendszerek hatékonyabbá tétele. Az egyik kormányzati forrás úgy fogalmazott, hogy a tervezett reformokkal az állam nem lesz olcsóbb, az átalakítások részletei szerinte várhatóan nem tartalmaznak majd nagy meglepetéseket, illetve "olyan huszárvágásokat" sem, mint például, amelyen a magánnyugdíj-pénzek elvonása volt - tette hozzá.

Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes képviselők szerint az átalakításokban közös elv, hogy nem csökkentenék az egyes ágazatokra jutó forrásokat, hanem a pénzek hatékonyabb elosztásával tennék jól működővé az ellátórendszereket. Ennek részeként pedig többek között felmerült, hogy a kórházakat, illetve az iskolákat az önkormányzatoktól az állam venné át. Szócska Miklós egészségügyi, illetve Hoffman Rózsa oktatási államtitkár pedig erős felhatalmazást kapott Orbántól, hogy megvalósítsák a saját koncepcióikat - tette hozzá az egyik magas beosztású kormányzati tisztviselő.

A kormány ugyanakkor nem ezektől a reformoktól, hanem az adórendszer átalakításától, illetve a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásától várná a gazdaság felpörgetését - mondta az [origo]-nak egy kormányzati forrás. A jövő évi költségvetés is bevétel-növekedéssel oldaná meg a legégetőbb gazdasági problémákat, ezt a célt szolgálja a több ágazatra kivetett különadó, illetve a magánnyugdíj-pénztári befizetések elvonása. Látványosabb kiadáscsökkentési tételként az állami szférában dolgozók körének szűkítése - a kormányzati szférában 5, a háttérintézményeknél 10 százalékos karcsúsítás - merült fel, bár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországra érkező delegációja júliusban - a még 2008-ban felvett, az államcsőd elkerülését segítő hitelről szóló megállapodási tárgyalások során -, a kormány terveivel szemben, a költségvetési kiadások csökkentését javasolta a kormánynak. Erről a problémáról Orbán Viktor is beszélt.

Lassan áll össze az új rendszer

"Mindenki tudja, hogy 2013 után nem lehet úgy folytatni az életet, mint ahogy az 2010-ig zajlott, egy gazdaságot irányítani így nem lehet. Ezek [a távközlési, a kereskedelmi és az energiaszektorra kivetett, átmenetinek nevezett különadók] megoldják a költségvetés gondjait 2010-re, 2011-re és 2012-re, de hosszabb távon nem ez a normális működése egy gazdaságnak. Hosszabb távon egy új közteherviselési modellt kell kialakítani. Mi erre készen állunk" - mondta Orbán november 1-jén, egy nappal azután, hogy a Költségvetési Tanács elnöke a büdzsé mellékletében felfedezte, hogy az eredeti bejelentés szerint 3 évre kivetett különadókat a kormányzati ciklus végéig fenntartaná a kabinet.

Arra az [origo]-nak nyilatkozó kormányzati források elmondása alapján még nincsenek konkrét forgatókönyvek, hogy pontosan miben állna az új közteherviselési rendszer. A Fidesz-frakció több, az [origo]-nak nyilatkozó bennfentesnek számító képviselője is "lufinak" nevezte az új közteherviselésről szóló fordulatot, több egymástól független gazdasági minisztériumi forrásunk pedig azt mondta: csak később töltik meg tartalommal a szlogent.

"Adjunk időt az időnek" - fogalmazott például egy magasrangú gazdasági minisztériumi vezető, amikor az új közteherviselési rendszer jellemzőiről, a mostanihoz képest a különbségekről kérdeztük. Szavaiból az derült ki: a tárcánál egyelőre nem készül 2013-tól érvényes koncepció. "Haladunk lépésről lépésre, és mire elérjük 2013-at, összeáll az új rendszer" - mondta a miniszterelnök fordulatáról a forrás, aki szerint amit Orbán Viktor új közteherviselésnek nevezett, az tulajdonképpen nem jelent többet, mint hogy a kormány fokozatosan végigviszi adózással kapcsolatos elképzeléseit.

Ezek közé tartozik, hogy a 2011-től elindítandó 16 százalékos, egykulcsos, családi kedvezménnyel kiegészített személyi jövedelemadó mellől 2013-ra kivezetik a jelenlegi félszuperbruttó-alapú számítást, vagy az, hogy 2013-ra egykulcsossá válik a most csak 500 millió forintos adóalapig érvényes 10 százalékos társasági adó. A forrás szerint az új rendszer lényege az lehet, hogy a lépések végén "beállnak" a szabályok, és húszévnyi folytonos toldozás-foltozás után kiszámíthatóvá és állandóvá válhat az adórendszer. Az "új közteherviselés" szerinte tulajdonképpen az adózás súlypontjaiban, illetve szellemiségében lenne más a jelenlegihez képest, azt tükrözné, amiben a mostani kormány szemlélete különbözik az előzőétől, például a kis- és középvállalkozások támogatásában, erősítésében, vagy a szolgáltatói szektor tehervállalásának növelésében.

"Sok időnk van még" - utalt a részletek hiányára egy másik, szintén minisztériumi forrás, aki szerint nincs szó többről, mint hogy 2013-tól a mostani bankadót a várhatóan egységes, uniós bankadó váltja majd fel, ami átszabandóvá teszi az itthoni kereteket. A politikus szerint, a különadók Kopits által kiszúrt és szóvá tett meghosszabbításával kapcsolatban, azt Orbán Viktor is elismerte november eleji tájékoztatóján, hogy a most megadóztatott ágazatok képviselőinek más arányban, de a válságévek után is részt kell venniük a közteherviselésben. Hogy hogyan és milyen mértékben, azt a kormányfő szerint az érintettekkel folytatott tárgyalások után döntik majd el. Arról a források nem akartak találgatni, hogy milyen mértékű hozzájárulást vár majd el a kormány, lesznek-e újabb típusú adók, vagy bevonnának-e az adózásba a mostani különadókban nem érintett szereplőket. "Viccel? Hiszen azt sem tudjuk, jövőre mi lesz" - kérdezett vissza egy, a gazdasági döntésekbe belelátó fideszes képviselő, aki szintén nem tudott róla, hogy Orbán bejelentésén túl egyéb konkrétumok lennének egy új rendszerről bárkinek a fejében, de nem tudott arról sem, hogy valamilyen szakértői csoport dolgozna valahol egy teljesen új, 2013-tól élő koncepción.