"A Villeroy & Boch cég sikere arra tanít, hogy a tisztesség és a nyereség még Magyarországon sem feltétlenül idegen fogalom egymástól" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök idén október 21-én, miután a Parlamentben a "Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal" kitüntetést adta át Wendelin von Boch-Galhaunak, a Villeroy & Boch AG (V&B) a kerámiaipari vállalat korábbi elnökének.
A Köztársasági Érdemrend magas kitüntetésnek számít (a legalacsonyabb fokozata a lovagkereszt, a legmagasabb a nagykereszt lánccal). Az érdemrendeket a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza azoknak, akik a kultúra, a tudomány, a művészet terén, illetve saját szakterületükön példamutató tevékenységet folytattak Magyarország érdekeinek előmozdítása érdekében.
A kitüntetés híre nem keltett nagy hullámokat, elveszett az október 23-i nemzeti ünnep idején szokásos egyéb elismerések közt. Három héttel később, most hétfőn azonban az MSZP-nek eszébe jutott, hogy a V&B-t - más cégekkel együtt - idén júniusban kartellezés miatt jelentős bírsággal sújtotta az Európai Bizottság. A szocialisták közleményükben saját állításuk szerint Joaquín Almunia versenyjogi biztost idézve azt írták: a leleplezett fürdőszobakartell "vezetői maffiaszerű kartellben manipulálták termékeik árát, és azzal sok százmillió eurós kárt okoztak a fogyasztóknak".
"Nagyon jól szervezett kartell"
A V&B-t is érintő uniós eljárás valóban hatalmas bírsággal zárult. Összesen 17 céget sújtott az Európai Bizottság 622 millió euró versenyjogi bírsággal, mert bizonyítottnak látta, hogy 1992 és 2004 közt egyeztették a kádak, mosdók, csapok és egyéb szerelvények legalacsonyabb árait és az áremeléseket összesen hat EU-tagállamban, megsértve ezzel az EU-szerződést. Erről júniusban beszámolt ugyan az MTI, de akkor még senkinek nem tűnt fel, csak néhány lapban jelent meg egy-egy rövidhír róla.
A fürdőszobakartellre kiszabott büntetésből 71 millió euró (közel 20 milliárd forint) jutott a V&G-re, amelynek elnöke a vizsgált időszak nagyobb részében (1998 és 2007 közt) Wendelin von Boch-Galhau volt. Almunia ugyanakkor az [origo] által fellelt tudósítások szerint nem beszélt maffiáról, a Bloomberg hírügynökség szerint úgy fogalmazott: "nagyon jól szervezett kartell" bukott le. Az Európai Bizottság közleménye szerint pedig Almunia azt mondta: a kartell komoly károkat okozott az építőipari cégeknek, vízszerelőknek és a családoknak. A V&B megalapozatlannak tartja a bírságot, a cég ezért az Európai Bíróságon támadta meg a Bizottság döntését (ez az információ korábban nem szerepelt cikkünkben, a pontatlanságért olvasóink é az érintettek elnézését kérjük).
Egy 250 éves cég
Az Orbán által dicsért, az Európai Bizottság által viszont megbírságolt cég, a V&B az egyik legrégebbi, ma is működő családi vállalkozás Európában. 1748-ban alapította Francois Boch, akinek unokája 1836-ban egyesítette a céget egy másik vállalkozó Nicolas Villeroy érdekeltségével, innen származik a márkanév. A cég központja a Saar-vidéki Mettlach városában van (amelynek a neve a magyar nyelvbe a metlaki járólapban került át). A céget az alapító leszármazottainak nyolcadik generációja vezeti, és - bár bevezették a tőzsdére - a részvények többsége a család kezében van.
A cég 18 éve van jelen Magyarországon, 1992-ben vásárolták meg az Alföldi Porcelángyárat, ahol szaniterárukat (vécécsészék, mosdókagylók) gyártanak. A cég tavalyi forgalma 15,6 milliárd forint volt, több ezer embernek adnak munkát, elsősorban Hódmezővásárhelyen. Wendelin von Boch-Galhau egy, a kitüntetés után adott interjúban a barátjának nevezte Lázár János hódmezővásárhelyi polgármestert, Fidesz-frakcióvezetőt, aki jelen is volt a kitüntetésénél, és azt mondta: a kitüntetéssel jelképesen egész Magyarország fejet hajt Wendelin von Boch-Galhau és az általa képviselt hagyomány előtt.
A legnagyobb hiba
Boch-Galhau a kitüntetés után azt mondta: nem bánták meg, hogy Magyarországra jöttek, és a jövőben is "hűségesek maradnak" az országhoz, sőt, új munkahelyeket is teremtenek. A német üzletember kiemelte, hogy a V&B támogatja a duális vagy német típusú szakképzési rendszer bevezetését, amelyet Orbán Viktor is példaként említett október közepén, amikor ismertette a kormány második gazdasági akciótervét (a duális képzési rendszerről itt olvashat).
Boch-Galhaunak ugyanakkor nem csak pozitv élményei vannak Magyarországról: tavaly nyáron az Impulse című német gazdasági magazinnak élete legnagyobb hibájának nevezte, hogy egyszer Magyarországon gyártatott V&B márkanév alatt asztalokat és székeket. A tervek jók voltak, a design klasszikus, és még egy magyarországi gyárat is talált, ahol a korábbi olasz gyártónál jóval olcsóbban gyártottak, ráadásul a cégvezető is jó benyomást tett rá.
"A rossz végén spóroltam" - mondta Boch-Galhau. A minőség ingadozott, a szállítók pedig összekarcolták a bútorokat. A V&B egy év után visszalépett. Boch-Galhau azt mondta: nehéz volt megmondani a magyar partnernek, hogy vége, hiszen a cég új gépeket vett a megrendelés miatt, a felmondás után pedig csődbe is ment. Boch-Galhau szerint neki is ötmillió eurójába került a félresikerült üzlet, de ezt a veszteséget le kellett írnia, hogy később ne szenvedjen el jóval nagyobbat.