Polt Pétert javasolja legfőbb ügyésznek választani Schmitt Pál köztársasági elnök - jelentette az MTI. A korábban a Fideszben politizáló Schmitt egyeztetett a pártokkal döntése előtt, így feltehetően a kormányoldal megszavazza a jelöltet. Poltot 2000-ben is a fideszes többségű parlament választotta meg, a posztról 2006-ban távozott, amikor lejárt hat évre szóló megbízatása.
Várható volt, hogy Polt Péter lesz a jelölt, az utóbbi hetekben az ügyészségen és a kormányzó Fideszen belül is többen tényként kezelték visszatérését a szervezet élére (részletek ebben a cikkünkben). Kovács Tamás jelenlegi legfőbb ügyész megbízatása december 13-án jár le, amikor betölti 70. életévét.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a héten azt mondta: reméli, hogy december 6-án dönthet az országgyűlés a legfőbb ügyészről. A főügyész megválasztásához kétharmados többségre van szükség annak az alkotmánymódosításnak az értelmében, amelyet november elején fogadott el a parlament. Korábban a főügyész megválasztásához elég volt a parlament egyszerű többsége is. A módosítás célja az indoklás szerint az, hogy megerősítse az ügyészség alkotmányos helyzetét, megreformálja a jogalkotási eljárást és szabályozza a jogalkotás rendjét (a változásokról itt olvashat részletesen).
A Magyar Szocialista Párt nem tudja támogatni a legfőbb ügyésznek jelölt Polt Péter jelölését - közölte az MTI-vel a párt. Az MSZP szerint egyértelműen az ex-főügyész korábbi hivatali idején alakult ki az a közhangulat, hogy az ügyészség intézménye átpolitizálódott. Felidézték azt is, hogy Polt Péter 1994-ben a Fidesz színeiben indult az országgyűlési választásokon.
A baloldal elfogultsággal vádolta
Poltot 2000 és 2006 között sok támadás érte a balliberális pártok részéről, amelyek szerint az általa vezetett ügyészség politikailag elfogultan, a jobboldal számára kedvezve, végezte munkáját. Sokszor felemlegették azt is, hogy Polt 1994-ben a Fidesz jelöltjeként indult az országgyűlési választásokon, és 1995-ig a párt tagja volt. Polt és az ügyészség más vezetői többször is visszautasították a politikai elfogultság vádját, az utóbbi években a szocialista politikusok ellen indult nyomozások miatt ugyanakkor az MSZP részéről ismét felerősödtek a részrehajlásról szóló vádak.
A balliberális pártok Poltot többek között azért támadták, mert az általa vezetett ügyészség megszüntette azt a nyomozást, amely a Fideszhez kötődő cégeknek a fantomizálása miatt indult. A nyomozás tárgyát képező egyik ügy lényege az volt, hogy Schlecht Csaba vállalkozó 13 jelentős adótartozással rendelkező céget adott el magát egy magát Kaya Ibrahim nevére kiállított útlevéllel igazoló férfinak. A Németországban élő Kaya Ibrahim kihallgatása során azt mondta, hogy Magyarországon csak átutazóban járt, magyar céget nem vásárolt, Schlecht Csabát nem ismeri. A nyomozás megszüntetését az ügyészség 2001. szeptember 11-én, az Egyesült Állomok elleni terrortámadásokat követő órákban jelentette be, amikor mindenki a merényletekre koncentrált.
A jelölt pályája
Polt Péter 1955. szeptember 6-án született Budapesten. 1980-ba végezte el az ELTE állam- és jogtudományi karát, majd 1982-ben bírói-ügyészi szakvizsgát tett. 1980-tól a Legfőbb Ügyészség felügyelete alá tartozó Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél dolgozott, 1983-tól tudományos munkatársként. 1983-től az ELTE jogi karán tanársegéd, 1985 óta a Büntetőjogi Tanszék adjunktusa.
1986-95 között részmunkaidőben ügyvédként dolgozott, közben főelőadó, illetve eseti tanácsadó az Igazságügyi Minisztériumban ENSZ és Európa Tanács ügyekben. 1993-95-ben a Külügyminisztérium megbízásából szakértői tevékenységet folytatott a magyar álláspont kialakításáról a Nemzetközi Büntetőjogi Bíróság felállítása ügyében. Polt Péter 1995. június 30-tól az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt. Angolul és németül beszél. 2000. április 27-én Göncz Árpád köztársasági elnök a Fidesz javaslatára jelölte a tisztségéről március elején lemondott Györgyi Kálmán legfőbb ügyész utódjául. 2000-2006 között legfőbb ügyész volt.