Nem mehet még biztosra az iszapömlés felelősét kereső kormány

Több hónapig is tarthat még, mire elkészül az október eleji, 10 halálos áldozattal járó kolontári iszapömlés okait vizsgáló végleges szakértői jelentés, de egy múlt héten megjelent kormányhatározat már egyértelműen az átszakadt iszaptározót üzemeltető céget nevezi meg károkozóként. Egy részjelentés már biztosan elkészült, ennek megállapításait azonban arra hivatkozva nem árulja el a katasztrófavédelem, hogy abból téves következtetést lehetne levonni.

"Szakértőim szerint vélhetően buzgárok keletkeztek a töltés oldalában, de a Mal Zrt. illetékesei nem foglalkoztak ezekkel hatékonyan [...], így a szivárgások idővel repedést okoztak, ezért omolhatott le végül a töltés fala" - így magyarázta tíz nappal a tíz ember halálát okozó katasztrófa után a kolontári iszapömlés lehetséges okait Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a helyszínen.

Illés egy hónap elteltével sem tud többet a katasztrófa okairól, mikor az [origo] csütörtökön a katasztrófa okait tisztázó szakértői vizsgálatokról kérdezte telefonon, nem tudta biztosan megmondani, hogy folynak-e egyáltalán ilyenek az államtitkárság megbízásából. Az Illés államtitkárságát felügyelő Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya annyit közölt csütörtökön az [origo]-val, hogy a tárca vagy az államtitkárság nem folytat vizsgálatokat. A környezetvédelmi államtitkárságáról a katasztrófavédelemhez, onnan pedig a Magyar Tudományos Akadémiához irányítottak, de egyik helyen sem adtak egyértelmű választ kérdéseinkre.

Az [origo] végül nem államigazgatási forrásból tudta meg, hogy Szaló Péter belügyminisztériumi területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár kért fel és koordinál egy szakértőkből álló munkacsoportot. A munkacsoport egy részjelentéssel, úgynevezett elsődleges igazságügyi állásfoglalással már biztosan elkészült október közepén. Néhány, nyilatkozni nem akaró, de részvételét megerősítő szakértőtől azt is megtudtuk: a gátaszakadás okairól nem készült még el a végleges jelentés, és akár több hónapig is eltarthat még, mire a konkrét adatokkal alátámasztott elemzés a megrendelő tárca és a kormány elé kerülhet.

"Téves következtetést lehetne levonni"

A kormány egy november 5-én a Magyar Közlönyben megjelent határozatában egyértelműen az átszakadt tározót üzemeletető Mal Zrt.-t tette felelőssé a katasztrófáért. A kormányhatározat több helyen "károkozóként" említi a vállalatot, és arra is felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy indítson kártérítési pert az állam nevében a Mal ellen.

Az [origo] szerette volna megtudni, hogy a kormányhatározat mire alapozza a cég minősítését. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint az ügyben illetékes Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azzal hárította el megkeresésünket, hogy az ügyben zajló nyomozás miatt nem adhatnak információt, de megjegyezték azt is, "a mérési eredmények szintézisei adhatnak alapot a további szükséges lépésekhez".

Az elsődleges igazságügyi állásfoglalást a katasztrófavédelem is megkapta, azonban a nyomozásra hivatkozva nem adták ki az [origo] kérésére. A főigazgatóság egyik név nélkül nyilatkozó vezetője a meglévő vizsgálati eredmények visszatartását azzal indokolta, hogy egy-egy részjelentésből más - adott esetben téves - következtetést lehetne levonni, mint az eredmények összességéből.

A kormányhatározat megfogalmazásaiból az [origo]-nak nyilatkozó katasztrófavédelmi vezető szerint többen tévesen vonták le azt a következtetést, hogy a kormány a Mal Zrt.-t tette felelősség az iszapkatasztrófáért. Szerinte a "károkozó" nem ugyanazt jelenti, mint a felelős, az azonban nem vitatható, hogy a károkat a tározókat birtokló Mal idézte elő, "a helyszíni élmények, lakossági beszámolók és ottani következtetések alapján egyértelmű, hogy a Mal vörösiszapja öntötte el a környéket".

Körültekintő eljárás

"Sokkal többrétű megoldása lehet annak, hogy mi okozhatta a tározó gátszakadását, mintsem hogy az eddigi adatokból máris le lehessen vonni ilyen következtetéseket" - mondta Fancsik Tamás, az elsődleges szakértői jelentést készítő Állami Földtani Intézet igazgatója. "Nagy súlyú ügyről van szó, muszáj körültekintően eljárni" - tette hozzá. Ehhez szerinte még több hetes vagy akár hónapos munka kell. A végső következtetéseket ráadásul nem is a statikai, geotechnikai és egyéb szakemberek, hanem az ő megállapításaik összességéből a megrendelő államtitkárság vonja majd le.

A Mal Zrt. jogi képviselője, Ruttner György ügyvéd a múlt heti kormányhatározat megjelenése után "jogilag példa nélkülinek" nevezte, hogy megfelelően alátámasztott szakértői vélemény nélkül és bíróság helyett a kormány mondja ki vétkesnek a céget. Az [origo] érdeklődésére most pedig azt mondta: egy héttel a határozat megjelenése után sem láttak olyan végleges szakértői elemzést, amely a gátszakadás okát - és az ebből levezethető esetleges felelősséget - megállapította volna.

Az ügyvéd továbbra is tartja magát annak a társaság megbízásából készült előzetes szakértői véleménynek a megállapításaihoz, amelyek szerint a megsérült 10-es tározó támfalának ledőlését a nagy mennyiségű csapadék miatt a mélyrétegekben lévő földrétegek elcsúszása okozhatta. Ruttner György ezt a jelentést nem volt hajlandó rendelkezésünkre bocsátani, és azt sem árulta el, hogy kik készítették. Ezeket az információkat csak a már megindult, illetve később induló perekben kívánják felhasználni - mondta.

Az október 4-én történt, összesen 10 halálos áldozatot követelő katasztrófa ügyében a Mal Zrt. kezdettől fogva tagadja a felelősségét. A gátszakadás napján az országos rendőrfőkapitány halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt rendelt el nyomozást, amelyet később halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésre minősített át. Október 11-én a rendőrség őrizetbe vette és gyanúsítottként hallgatta ki Bakonyi Zoltánt, a Mal Zrt. vezérigazgatóját és a társaság két gazdasági vezetőjét, de két nap múlva a vezérigazgatót szabadlábra helyezték, mert a bíróság úgy látta, hogy sem a bűncselekmény alapos gyanúja, sem a szökés vagy bizonyítékok megsemmisítésének veszélye nem áll fenn.

A Nemzeti Nyomozó Irodánál zajló nyomozás állásáról az [origo] érdeklődésére nem adtak tájékoztatást. A parlamentben a Jobbik időközben vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezte az iszapkatasztrófa körülményeinek felderítésére. A kezdeményezést a Fidesz is támogatja, de a testület még nem alakult meg.