Tölgyessy: Orbán csak eszköznek tartja a jogrendszert

"A kormányfő a hatalom eszközeként használja a jogrendszert" - állapította meg Tölgyessy Péter egykori politikus, a mostani alkotmányos berendezkedés egyik kidolgozója a Kossuth Rádiónak adott interjújában, amelyben az Alkotmánybíróság jogkörének tervezett korlátozását elemezte. Az egykori fideszes képviselő szerint  Orbán Viktor ezekkel a lépésekkel "keleties, plebejus demokráciát" javasol, és ez elmozdulás a "nyugatos irányhoz képet".

Több száz éves vita folytatódik a Fidesz és az Alkotmánybírósággal (Ab) konfliktusával Tölgyessy Péter szerint, aki a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elemezte a kormány javaslatát az Ab jogkörének megkurtításáról. A rendszerváltáskor az alkotmányos berendezkedés kialakításában jelentős szerepet vállaló Tölgyessy - aki 1998 és 2006 között a Fidesz parlamenti képviselője volt - úgy értékelte, hogy a javaslattal a Fidesz felszámolná a gazdasági törvényhozás alkotmányosságának kontrollját.

Az Ab kedden megsemmisítette a kétmillió forint feletti végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót, mire Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: módosítani kívánják az alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, hogy a testület ne dönthessen olyan kérdésekben - például adóügyekben -, amelyekben nem lehet népszavazást tartani. A javaslat széleskörű tiltakozást váltott ki. Bár a Fidesz vezetői szerint a magas végkielégítések miatt van szükség az Ab jogkörének korlátozására, közben ők maguk is utalnak arra, hogy ennél sokkal nagyobb a tét. A változtatással elérnék, hogy az Alkotmánybírósághoz el se jussanak olyan sokkal nagyobb horderejű, de szintén vitatott törvények, mint például a válságadók.

A magyar Ab Tölgyessy szerint jellemzően széles körben eljár, és többször előfordult, hogy alakítólag avatkozott be a gazdaságpolitikába, például, amikor a Bokros-csomag több elemét alkotmányellenesnek minősítette, és megsemmisítette. Ugyanakkor szerinte a végkielégítések 98 százalékos különadójának megsemmisítése esetében nem eről van szó, inkább ez a "brutális adó ütközik a jó erkölcsbe".

Tölgyessy szerint a kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervei, és a válságra hivatkozva kivetett különadók is komoly alkotmányossági aggályokat vetnek fel. Előbbi esetben "a magántulajdon ideiglenes államosításáról van szó megfelelő garanciák nélkül". A különadóval érintett ágazatoknál pedig a különadó elviszi majd a jövedelem több mint felét, és ez óriási megkülönböztetés a vállalatok között - magyarázta Tölgyessy szerint a kormánynak meg kellene indokolnia, hogy miért választott ki néhány ágazatot. Ráadásul erre az évre visszemnőleges hatállyal vetik ki a válságadókat, ami Tölgyessy szerint szintén problémás.

Az egykori politikus azt mondta, Orbán Viktor kormányfőről látszik, hogy hisz benne, történelmi fordulat zajlik a gazdaságpolitikában, azt pedig nem akarja, hogy ezt a folyamatot megakassza az Alkotmánybíróság. Tölgyessy szerint Orbán úgy gondolkodik, hogy csak a választók igazságérzetésre figyel, miközben a jogrendszerrel kevéssé törődik. "A kormányfő a hatalom eszközeként használja a jogrendszert, eszköznek tekinti azt" - fogalmazott Tölgyessy, aki szerint Orbán egy "keleties, plebejus demokráciát" javasol, és ez elmozdulás a "nyugatos irányhoz képet". Mivel az új kormány politikája a valóságos igazságosságot keresi a normatív rend helyett, ezért a jogrendszert rendszeresen a napi politikai szükségletekhez igazítja - mondta.

Tölgyessy Péter, az SZDSZ egykori elnöke 1998-ban ült be a Fidesz frakciójába, amelynek - bár egyszer sem szólalt fel - 2006-ig tagja volt. Az egykori politikus, alkotmányjogász, aki a Fideszbe soha nem lépett be, a rendszerváltás közjogi keretei megteremtésében játszott szerepéért 2009-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Idén májusban nyílt levélben állt ki Sólyom László korábbi államfő újraválasztásáért.