Egyenruhás fiatalokkal is küzdene a katasztrófák ellen a kormány

Államosított tűzoltóságok, kötelező lakásbiztosítás és magyaros egyenruhában dolgozó, besorozott fiatalok - egyebek mellett ilyen elképzelések is szerepelnek a kormány új katasztrófavédelmi koncepciójában. A javaslat szerint megnőtt a katasztrófák esélye, ezért újra kell gondolni a felkészülés és a védekezés szabályait is.

Az elmúlt évek ipari és természeti katasztrófáinak tapasztalatai alapján több ponton módosítaná a kormány a katasztrófavédelemről szóló jogszabályokat. A Belügyminisztérium (BM) honlapján közzétett koncepciót (amely teljes terjedelmében letölthető erről a linkről) jövő év január 10-ig lehet véleményezni.

A koncepció szerint az 1999-ben elfogadott, 2000-ben hatályba lépett katasztrófavédelmi törvény alapvetően működőképes rendszert hozott létre, de az elmúlt tíz évben megnőtt a természeti és ökológiai katasztrófák száma, illetve "összetettebbé és ellenőrizhetetlenebbé váltak a civilizációs veszélyforrások". A koncepció szerint "az állam szerepvállalásának növelésével" garantálható a lakosság életének és vagyonának biztonsága, valamint az ország működőképességének fenntartása.

Államosított tűzoltóságok

Ennek az alapelvnek megfelelően a koncepció felveti a ma főként önkormányzati intézményként működő tűzoltóságok államosításának lehetőségét. A koncepció szerzői szerint ugyanis gondot okoz, hogy a tűzoltók számára az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság határozza meg a szakmai követelményeket, de felügyeletet már csak korlátozott módon gyakorol felettük, így "ellehetetlenült a szakmai hibák korrigálása, a hibázók felelősségre vonása".

"E problémák kiküszöbölésére a tűzvédelem állami kézbe történő helyezésével nyílik lehetőség, amely egy helyi érdekektől mentes, megfelelő szintű irányítással bíró rendszer kialakítását biztosítja, és hatékonyabb tűzvédelmet eredményez" - írja a koncepció a tűzoltóságok államosításának előnyeiről.

"Magyaros egyenruha"

A polgári védelem megerősítése érdekében, a koncepció szerint egyrészt támogatni kell az önkéntes polgári védelmi szerveződések létrehozását, másrészt viszont "a történelmi hagyományokon alapuló köteles polgári védelem működtetését", vagyis a katasztrófával érintett lakosság egy részének besorozását is. A köteles polgári védelemre a javaslat szerint elsősorban az érintett településen lakó, 22-27 éves fiatalokból lenne célszerű megszervezni, de szükség szerint az idősebb korosztályokat is be lehetne vonni.

"A közrend és közbiztonság helyi feladataiban résztvevő állampolgárokat, az anyagi motiváción túl morális eszközökkel célszerű ösztönözni" - írja a koncepció, amely szerint ezt a célt szolgálhatná egy "korszerű, gazdaságos, magyaros egyenruha", illetve rendfokozatok viselése, fogadalom- vagy eskütétel és kitüntetések adományozása. A koncepció szerzői úgy számolnak, hogy a felkészülés és felszerelés költségei, éves szinten, fejenként 25 ezer forintra rúghatnak, de a rendszer önfenntartó lehetne, ha a kötelezettséget pénzzel megválthatná, aki nem kíván részt venni a polgári védelemben.

Kötelező kitelepítés

"Az elmúlt évtized árvizei során gyakran előfordult, hogy a lakosság a hatósági figyelmeztetés és felszólítás ellenére is életveszélyessé vált lakóépületekben maradt, a folyamatos ellátás és a későbbi kimenekítés jelentős terhet rótt a védekezésben résztvevőkre" - írja a koncepció, amely szerint jogosultságot kell adni a katasztrófavédelmi hatóságnak, hogy határozattal kötelezhesse a lakosságot a lakóhely elhagyására. Ennek a határozatnak aztán a rendvédelmi szervek (elsősorban a rendőrség) szereznének érvényt.

A javaslat szerint a polgármesterek kötelezettségévé kellene tenni, hogy dolgozzanak ki kiürítési tervet katasztrófahelyzet esetére. Ugyanakkor a koncepcióban szerepel az is, hogy országos szinten kell nyilvántartani azokat a szálláshelyeket, ahová a kitelepítetteket el lehet helyezni. Ennek érdekében a katasztrófavédelmi tervekben szerepelnie kellene, hogy egy adott önkormányzatnak hány üres lakása, vagy más, lakható épülete van.

Kötelező lakásbiztosítás

A katasztrófák által okozott anyagi károk kezelésére, a koncepció szerint "komplex pénzügyi rendszert" kell létrehozni, amelyben az állami kártalanítás kiegészítené a piaci alapú biztosítást. Ebben a rendszerben az állam "alapszintű, korlátozott mértékű kártalanítást" nyújtana "az öngondoskodást elmulasztók", vagyis a biztosítással nem rendelkezők részére. Az öngondoskodást ugyanakkor kötelezővé is tehetik: "A rendszer egyik elemeként megfontolandó egy új biztosítási termék, a kötelező ingatlanbiztosítás bevezetése" - írják a koncepció szerzői.