Megszavazták az Alkotmánybíróság jogainak a szűkítését

Név szerinti szavazással döntöttek a képviselők az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozásáról, és újra elfogadták a 98 százalékos különadót is. Lázár János Fidesz-frakcióvezető indítványára az utolsó pillanatban is tovább faragtak az Alkotmánybíróság jogkörein. Így az alaptörvény nem csak az adótörvények megsemmisítésének lehetőségét korlátozza, de azt is megnehezíti, hogy az alkotmánybírák tárgyaljanak ezekről.

Az utolsó pillanatban is tovább módosította a Fidesz az Alkotmánybíróság (Ab) jogköreit korlátozó alkotmánymódosítást. Lázár János Fidesz-frakcióvezető kedden, néhány órával a tervezett elfogadás előtt nyújtott be úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványt, amely tovább korlátozza a testület lehetőségeit, hogy az ne is tárgyalhasson a költségvetési és adótörvényekről. Ezt a kormánytöbbség 261 igen szavazattal, 60 nem ellenében, 46 tartózkodással elfogadta.

Az alkotmánymódosítás egészéről név szerinti szavazással döntött az országgyűlés: 261 képviselő szavazott igennel, 103-an nemmel. A kormánytöbbség kérte a módosítás sürgős kihirdetését is a köztársasági elnöktől. A kétharmados többség elfogadta az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását is, erre 260-an szavaztak igennel, 100-an ellenezték. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt a parlament 304 igen és 58 nem szavazattal fogadta el újra.

Akció és reakció

Lázár október végén jelentette be, hogy módosítani kívánja az alkotmányt és az Ab-ról szóló törvényt, hogy a testület ne dönthessen olyan kérdésekben, amelyekben nem lehet népszavazást tartani (ilyenek a költségvetést érintő jogszabályok és az adótörvények). A javaslatot Lázár az után vetette fel, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az egyes végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadóról szóló jogszabályt.

Az ellenzéki és kormánypárti kritikák után Lázár finomította az elképzelését. A parlament alkotmányügyi bizottsága által benyújtott - Lázár alkotmánymódosító javaslatát módosító - indítvány szerint az Ab csak akkor semmisítheti meg a költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló jogszabályokat, ha azok sértik az élethez, emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelmét, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz, illetve a magyar állampolgársághoz fűződő jogokat. Ezt a módosító indítványt a múlt szerdán a parlament kormánypárti többsége elfogadta.

További korlátozások

A kedden benyújtott és elfogadott zárószavazás előtti módosító indítvánnyal Lázár tovább szigorította az Ab eljárását: az alkotmányban mondta ki, hogy a testület nem is tárgyalhat a költségvetési és adótörvényekről, hacsak a beadványt benyújtó eleve nem a korábban felsorolt alapjogok sérelmére hivatkozik. Ez jelentősen csökkenti annak valószínűségét, hogy az Ab alkotmányellenesnek nyilvánít egy adótörvényt, de az akkor is hatályban marad, mert a testületnek nincs joga megsemmisíteni.

Orbán és párttársai a szavazás után

A zárószavazás előtti vitában az ellenzéki pártok élesen támadták a Fidesz elképzeléseit. Ezekre reagálva Lázár azt mondta: bár ő mindig elmondta, az ellenzék nem hajlandó tudomásul venni, hogy az Ab jogkörének szűkítése ideiglenes megoldás. Az Ab jogait a jelenlegis is zajló alkotmányozás során fogják rögzíteni - mondta Lázár, aki arra kérte az MSZP-t és az LMP-t, hogy térjenek vissza az alkotmány-előkészítő bizottság munkájához és ott képviseljék nézeteiket.

Az örökösök nem fizetnek

Lázár módosító indítványában benne maradt egy régi alkotmányos baki is, amely szerint az alkotmánybírák nem lehetnek tagjai "a pártnak". Ezt a megfogalmazást még a rendszerváltás előtt használták, amikor egyetlen párt, az MSZMP működhetett, és azóta sem vették ki az alaptörvényből. Lázár módosító indítványában azért szerepel ez a rendelkezés, mert változott a bekezdések számozása, de a módosító indítvány is a régi megfogalmazást használja.

A frakcióvezető több ponton módosítást javasolt a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényben is. Rögzítette, hogy a különadót az örökösöknek nem kell megfizetniük az elhunytak korábbi vélgkielégítései után, illetve kivette az adó hatály alól a bíróság által az elbocsátott alkalmazottaknak megítélt összegeket. Kimondta azt is, hogy a különadó összegébe be kell számolni a már korábban megfizetett adókat és járulékokat is, és csak a nettó összeg után kell 98 százalékos adót fizetni.