Kenedi: Kezdettől fogva nem hagytak dolgozni

Az állambiztonsági szolgálatok adattárait felügyelő bizottságot megalakulása óta nem hagyták dolgozni a kormányszervek - mondta hétfőn Kenedi János történész, miután a kormány múlt héten úgy döntött, hogy megszünteti a Kenedi által vezetett múltfeltáró bizottságot. A történészt a testület megszüntetése nem érte váratlanul, a döntést a tudományos kutatás korlátozásaként értékeli, azt pedig abszurdnak tartja, hogy az egykori megfigyeltek hazavihetik a róluk szóló ügynöki jelentéseket. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint Kenedinek nem kellene aktuálpolitikai kérdésekben nyilatkoznia.

Logikus lépés - mondta Kenedi János történész a csütörtökön megjelent kormányrendeletről, amely megszüntette az általa vezetett, háromtagú civil bizottságot, amely az egykori állambiztonsági hálózati személyek nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó mágnesszalagok adatainak hiánytalan feldolgozását felügyelte.

A történész elmondta: a kabinet lépése nem lepte meg, szerinte az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítása és a magán-nyugdíjpénztári befizetések állami kezelésbe vétele után várható volt, hogy a kormány idővel az "ismeretmegvonás", a tudományos kutatás korlátozásának eszközéhez nyúl. "A jogállamból a diktatúrába vezető úton ez a közlekedési szabály" - fogalmazott.

Kenedi János ugyanakkor abszurdnak nevezte, hogy egy ugyancsak csütörtökön megjelent kormányhatározat alapján az előző rendszerben megfigyeltek nemcsak betekintést nyerhetnének a róluk írt ügynöki jelentések "eredeti példányaiba", hanem haza is vihetnék azokat. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára ezt azzal indokolta, hogy az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat a jogállam nem őrizheti; a kabinet szándéka szerint az emberek maguk dönthetik el, hogy az iratokat elteszik, megmutatják unokáiknak, nyilvánosságra hozzák, esetleg megsemmisítik.

Kenedi János szerint a kormány ezzel szembeállítja az információs önrendelkezési jogot a tudományos kutatás szabadságával, amely a múlt rendszer megismerését, működésének megértését szolgálja. Az áldozatok adatainak védelme eddig is biztosított volt, így hamis az érvelés, amely az ő jogaikra hivatkozik - tette hozzá. A történész beszélt arról is, hogy ha a kormány valóban engedélyezi a titkosszolgálati iratok magánkézbe adását, azzal úgyszólván bűncselekményre bújt fel. Törvény tiltja ugyanis, hogy bárki akár csak egy újságoldalt hazavigyen, mondjuk az Országos Széchenyi Könyvtár Hírlaptárából, vagy a Magyar Országos Levéltár iratait rongálja - mondta. Ha az állam valóban nem vállal felelősséget a nem jogállami keretek között keletkezett iratokért, miért őrzi a közgyűjteményeket, a monarchia időszakából származó dokumentumokat? - tette fel a kérdést.

Kenedi szerint az általa vezetett civil szakértői bizottság a kormányszervek folyamatos akadályozása miatt nem tudta elvégezni feladatát. Bajnai Gordon miniszterelnök tavaly áprilisban háromtagú bizottságot kért fel Kenedi János vezetésével arra, hogy felügyelje a becslések szerint több mint ötvenezer - 1944 és 1990 között tevékenykedő - hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó, 18 mágnesszalagon található információk feldolgozását, majd a titokminősítés alól feloldott történeti források levéltárba adását.

Kenedi szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal mindvégig vonakodott attól, hogy eleget tegyen a Bajnai-kormány rendeletének, és a kormányváltás óta sem történt előrelépés a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtésében. "Egyszerűen nem hagytak bennünket dolgozni" - jelentette ki. Ezt abban a jelentésben is leírja majd, amelynek elkészítésére tizenöt napot szabott számára a kormány csütörtöki rendelete.

A bizottság vezetője szerint a mágnesszalagokon található H-jelzetű (hálózati) nyilvántartást kinyomtatták, és ezután az adatok rendezése, majd a titkosítás felülvizsgálata következhetett volna. Ez azonban a bizottság megszüntetésével feltehetően már nem történik meg, miként a G-jelzetű (célszemélyi) és a központi kémelhárítási adattár feldolgozása sem.

Az államtitkár szerint csak látszatintézkedés volt a bizottság felállítása

Kenedi János történész nyilatkozatára reagálva Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára azt mondta: kormány senkit nem biztat törvénysértésre, hanem éppen a törvényi kereteit biztosítja jövő év végéig a múlt teljes megismerésének. Szerinte a tudományos megismerés továbbra is biztosított lesz, a beszervezők, megfigyelők anyagait korlátlanul, a megfigyeltekre vonatkozó adatokat a jogsérelmet szenvedettek önrendelkezési jogának figyelembe vétele mellett lehet majd kutatni. Az államtitkár szerint Kenedi János elismeri, hogy a Bajnai-kormány csak látszatintézkedésként hozta létre a civil bizottságot, mert a munkájához szükséges segítséget nem biztosította.

Azzal kapcsolatban, hogy Kenedi az AB jogkörének csorbítása és a magánnyugdíj-pénztárak állami kezelésbe vétele után "logikusnak" nevezte, hogy a kormány "az ismeretmegvonás", a tudományos kutatás korlátozásának eszközéhez nyúl, az államtitkár azt mondta: nehéz történettudományos érvet találni amellett, hogy miért helyezi magát a bizottság az alkotmánybírósággal és a kötelező magánnyugdíj-pénztárakkal egy tekintet alá.

"Szerintem nem szerencsés, ha egy elvileg a politikától független, tudományos civil bizottság elnöke ebben a minőségében aktuálpolitikai kérdésekben foglal egyértelműen állást, mert ezzel beismeri a bizottság működésének politikai elfogultságát" - mondta a kereszténydemokrata politikus.

Az LMP és a Jobbik is bírálta a kormányt, amiért megszüntette az állambiztonsági szolgálatok adattárainak vizsgálatát felügyelő bizottságot. A mágnesszalagokat továbbra is az Alkotmányvédelmi Hivatal őrzi, azonban az ellenzéki pártok szerint eltűnik a civil kontroll lehetősége a bizottság felszámolásával.