Mi múlik a magyarok ügyességén?

A gyengélkedő euró gatyába rázása, a szegénység csökkentése, az orosz gyanakvás legyűrése lesz többek között a 2011-es magyar EU-elnökség legfontosabb feladata. Mi múlik azon, hogy a magyar diplomaták mennyire ügyesen hozzák össze az EU vezetői között a kompromisszumokat? Összeszedtük a kormány előtt álló legfontosabb feladatokat.

Elvileg minden készen áll arra, hogy január 1-jén Magyarország átvegye az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A munkások az utolsó simításokat végzik a gödöllői Grassalkovich-kastély felújításán, a legnagyobb német autógyártó konszern kedvezményes áron adott bérbe 200 autót a vendégek szállítására, Orbán Viktor miniszterelnök pedig az elmúlt hetekben körbejárta Európa fővárosait, hogy kollégáival egyeztessen az elnökség programjáról.

Bár a lisszaboni szerződés elfogadása óta valamivel egyszerűbb lett a soros elnök dolga - hiszen az EU-t diplomáciai találkozókon nem ő, hanem Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke képviseli -, a soros elnökség nem lesz egyszerű feladat. Magyar politikusoknak és diplomatáknak kell majd levezényelniük az EU legfontosabb döntéshozó szervének különféle szintű üléseit, az állam- és kormányfők csúcstalálkozójától a legkisebb munkacsoport soron következő brüsszeli megbeszélésig.

Az Unió ráadásul nincs egyszerű helyzetben, a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság újabb hullámai miatt idén több tagállam is nemzetközi segítségre szorult, ami megrengette a közös valutába, az euróba vetett bizalmat. "Gondterhelt arcélek, mélyen barázdált homlokok, a bizonytalan jövőről szóló beszédek, segítséget sürgető és válságtanácskozásokba süllyedő államférfiak és államasszonyok fogadtak" - festett sötét képet a helyzetről az elnökség honlapján Orbán Viktor is.

Közös pénzügyeink

A fenyegető valutaválság miatt a magyar elnökség legfontosabb feladata az Európai Stabilitási Mechanizmusnak nevezett rendszer szabályainak kidolgozása lesz. Az euró stabilitásának védelmére szolgáló rendszer felállításáról már december 17-én, a tagállamok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján megszületett a politikai döntés (erről itt olvashat), de a részletes szabályok kidolgozása és elfogadtatása a magyar elnökség idejére marad.

Az állandó Európai Stabilitási Mechanizmus egy hitelkeret lesz, amely 2013 júniusától jönne létre, és váltaná fel a jelenlegi átmeneti alapot, amelyből Írországot is megmentették. Eseti alapon a nem eurót használó tagországok is csatlakozhatnának hozzá. A megegyezés szerint a kerethez csatlakozó országok csak a legvégső esetben és szigorú feltételek teljesítése esetén fordulhatnak a mentőalaphoz. A szigorú feltételek kikötése a németek törekvéseit tükrözi, az EU legnagyobb gazdaságaként ugyanis rájuk marad a mentőcsomagok költségeinek legnagyobb része.

Az egykori lovardából lett konferenciaterem - még több képért kattintson a fotóra!

A magyar uniós elnökség alatt fog beindulni a közös uniós gazdaságpolitika egy másik eleme, az úgynevezett Európai szemeszter. Ennek értelmében a tagállamoknak jövő tavasszal kell benyújtaniuk a következő (vagyis a 2012-es) költségvetés főbb számait, hogy a tagállamok kölcsönösen megismerhessék egymás terveit még a nemzeti jóváhagyás előtt. Ez biztosítja, hogy az egyes államok ne veszélyeztessék az unió pénzügyi stabilitását az egyéni terveikkel.

Reformprogramok

A magyar elnökség alatt emellett kiemelten feladat lesz a még márciusban elfogadott EU 2020 című fejlesztési stratégia nemzeti reformprogramjainak kidolgozása és egyeztetése. A magyar belpolitikára és gazdaságra is jelentős hatása lesz valószínűleg a magyar reformprogram februári bemutatása. A programokat épp a magyar elnökség végén, jövő júniusban értékeli majd az Európai Bizottság.

A célkitűzés szerint az európai államoknak 2020-ig 75 százalékra kellene növelniük az EU-n belüli átlagos foglalkoztatási rátát, a kutatási-fejlesztési kiadásokat pedig a GDP 3 százalékára kell feltornázni. 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, illetve 20 százalékosra növelni a megújuló energia arányát. Célkitűzés a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalékra csökkentése, a diplomások arányának 40 százalékra növelése, de a terv része az is, hogy 20 millióval csökkenjen a szegénységi küszöb alatt élő európaiak száma.

A magyar elnökség az utolsó, szociális célkitűzésre helyezi a legnagyobb hangsúlyt, és annak keretében külön kíván foglalkozni a cigányság helyzetével, illetve kidolgozna egy külön EU-s stratégiát a 10-12 millióra becsült lélekszámú európai cigányság helyzetének javítására. Stratégiából kettő is készül: egy a brüsszeli intézményekben, egy pedig Budapesten. Az [origo] korábbi információi szerint a brüsszeliek csak bizottsági szinten fogalmaznának meg ajánlásokat, a magyar kormány viszont kötelező jellegű szabályokat szeretne.

Költségvetési vita

A britek már a legutóbbi brüsszeli csúcson megnyitották az EU következő, 2013 és 2020 közötti költségvetésének vitáját azzal, hogy levelet írtak (és ki is szivárogtatták a sajtónak), amelyben a hétéves költségvetés főösszegének korlátozását indítványozták. Ez bevett módszer, 2005-ben a "hatok bandája" néven emlegetett, a legnagyobb befizetőkből álló csoport (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország és Ausztria) élt hasonló eszközzel, de végül csak részben jártak sikerrel.

Orbán Viktor és Herman van Rompuy, a soros és az állandó elnök

A magyar elnökségnek 2011 első felében elvileg még nem kell a költségvetéssel foglalkoznia (egyelőre az Európai Bizottságnak kell kidolgoznia az első javaslatát), de a háttérben minden bizonnyal megindulnak majd az egyeztetések. A nettó befizető országok valószínűleg ismét a kiadások korlátozását követelik majd, ami a szegényebb keleti államoknak nem érdekük. Valószínűleg külön heves vita lesz a mezőgazdasági támogatásokról, ami Magyarország számára is húsbavágó lehet.

Lehetőség a Balkánnak

A magyar elnökség idején reális esély lehet az Unió újabb bővítésére, Horvátország csatlakozására. A magyar kormány célja, hogy Horvátországgal 2011 első félévében lezárják tárgyalásokat, de ha a tagállamok és az Európai Parlament képviselői is jóváhagyják a bővítést, akár a tényleges csatlakozás is megtörténhet a magyar elnökség idején. Martonyi János külügyminiszter ugyanakkor már korábban azt mondta: a bővítési folyamat Horvátország csatlakozásával sem áll le.

A bővítés Martonyi szerint azért fontos, mert perspektívát nyújt, így pedig stabilizálja a nyugat-balkáni országokat. Ez a magyar elnökség esetében azt jelenti, hogy sikerként lehet elkönyvelni, ha megindulnak a csatlakozási tárgyalások Macedóniával és Montenegróval. Utóbbira van is esély, de Macedónia tárgyalásait Görögország már öt éve blokkolja a két ország közti névvita miatt (Görögország egyik északi tartományát Makedóniának hívják).

Magyarország számára a vajdasági magyar kisebbség miatt is különösen fontos Szerbia helyzete. Belgrád 2011 január végére, tehát a magyar elnökség idejére ígérte a tagjelölti kérdőív kitöltését. A magyar kormány számára jelentős siker lenne, ha a jövő év első félévében Szerbia hivatalosan is tagjelöltté válhatna, és ki lenne tűzve a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontja. A helyzetet azonban bonyolítja a függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovó, amelyet Belgrád (és több uniós tagállam) nem ismer el önálló államként.

Valószínűleg a magyar elnökségre marad Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának kérdése is. Az eredeti elképzelés szerint a két ország tavasszal csatlakozott volna a határok szabad átjárását lehetővé tevő egyezményhez, de a francia és a német belügyminiszter ennek elhalasztását kérte az Európai Bizottságtól. Az ügyben valószínűleg politikai döntést kell hozni, ami a magyar kormánynak ad feladatot, hiszen kompromisszumot kell találni az ellenérdekelt felek közt.

Keleti partnerség

Budapesten, a magyar elnökség idején lesz az úgynevezett Keleti Partnerség csúcstalálkozója. A 2008-ban indított program célja, hogy az EU szorosabbra fűzze gazdasági és politikai kapcsolatait hat egykori szovjet tagköztársasággal, Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldovával, Grúziával, Örményországgal és Azerbajdzsánnal. Az EU évente 600 millió eurót fordít arra, hogy támogassa a demokratikus intézményeket, illetve a gazdasági reformokat ezekben az államokban.

A budapesti csúcson várhatóan részt vesz Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is. Németh Zsolt külügyi államtitkár korábban azt mondta: örvendetes lenne, ha az orosz külügyminiszter is részt venne a találkozón. Ha ez megvalósulna, azzal a magyar kormány egy szimbolikus lépést tenne az Orbán Viktor által emlegetett, Európa és Oroszország közötti "nagy történelmi kiegyezés" felé. Moszkva ugyanis eddig barátságtalan kezdeményezésként tekintett a keleti partnerségre, ami szerintük nem más, mint kísérlet az EU érdekszférájának kiterjesztésére.

Herman van Rompuy december 21-én Budapesten a magyar elnökség feladatai közt említette a keleti partnerséget is, amelynek kulcsszerepe lehet az energiabiztonság szempontjából. Ezzel arra utalt, hogy Azerbajdzsán lehet az egyik megoldási lehetőség az orosz gáztól való függésre, csak meg kell oldani, hogy a Kaukázusból eljuthasson a gáz Európába. Erre már van egy, a magyar kormány által is támogatott kezdeményezés, az úgynevezett AGRI projekt, amely cseppfolyós azeri földgázt szállítana román kikötőkbe.

A magyar elnökség alatt természetesen a felsoroltakon kívül még sok más téma napirendre kerül majd. Ezek egy részéről részletesen olvashat Antal Dániel írásában a Komment.hu-n, az [origo] véleményoldalán.