Megszavazták a sokak által támadott médiatörvényt

A kormánypárti képviselők szavazatával elfogadta az országgyűlés az új médiatörvényt, amely ellen több szakmai és civil szervezet is tiltakozott. A kormánypárti képviselők a szavazás előtt még módosító indítványokat nyújtottak be, ezek nagy részét a parlament elfogadta. Nem került vissza azonban a törvénybe az, hogy a Médiatanács által kiszabott bírságok azonnal végrehajthatók. Az alkotmányügyi bizottság javaslatát senki nem támogatta.

Megszületett az új médiatörvény, a parlament hétfőn éjjel a kormánypárti képviselők szavazatával elfogadta a javaslatot. Megszavazta a parlament azokat a módosító javaslatokat is, amelyeket a kormánypárti képviselők az ellenzéki képviselők felszólalásai szerint órákkal a végszavazás előtt nyújtottak be a javaslathoz. A képviselők az LMP kérésére név szerint szavaztak az új médiatörvényről hajnali egy óra körül: 256 kormánypárti képviselő szavazott igennel, 87 ellenzéki képviselő pedig nemmel. A kormánypárti többség kérte a törvény sürgős kihirdetését, így az már január 1-én hatályba léphet.

A médiatörvény a sajtó és a média teljes újraszabályozásának utolsó állomását jelenti. A törvény széles jogosítványokkal ruházná fel a csak fideszes delegáltakból álló Médiatanácsot, de lehetőséget adna arra is, hogy bizonyos esetekben a szakmai szervezetek járjanak el a hatóság helyett (erről itt olvashat). A jogszabály elvonja a közszolgálati médiacégek szakmai és anyagi önállóságának jelentős részét: a hírgyártást az MTI végzi, a pénzt egy külön alap kezeli majd.

A zárószavazás előtt még összesen 22, úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtottak be, négyet Karácsony Gergely, az LMP képviselője, kettőt a jobbikos Novák Előd, 16-ot pedig az alkotmányügyi bizottság. Karácsony többek közt törölte volna azt a rendelkezést a törvényből, amely lehetőséget ad a Médiatanácsnak, hogy pályázat nélkül is frekvenciát adjon szolgáltatóknak, ha médiapolitikai szempontból azt indokoltnak látja. A javaslathoz benyújtott ellenzéki módosító javaslatokat leszavazta a parlament, az alkotmányügyi bizottság módosítóit viszont egy kivételével támogatták.

Szembe mentek

A törvény végszavazása előtt a parlament egyhangúlag leszavazta az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát is, amely L. Simon László fideszes és Pálffy István KDNP-s képviselők december elején benyújtott módosítását változtatta volna vissza az eredeti változatra. Pálffyék azt javasolták, hogy ne legyenek azonnal végrehajtandók a Médiatanács által a tévékre, rádiókra, nyomtatott és internetes újságokra kiszabott büntetések. L. Simon már a zárószavazás előtti vitában jelezte, hogy nem támogatják az alkotmányügyi bizottságnak azt a javaslatát, amely szerint a megbírságolt tévék, rádiók és lapok csak utólag kapták volna vissza a pénzüket, ha a bíróság mégis nekik ad igazat.

Hétfőn korábban a kormánnyal is szembefordultak a kormánypárti frakciók, amikor Navracsics Tibor igazságügyi miniszter és a kormány elutasítása ellenére megszavazták Rogán Antal módosító javaslatát, amely rendeletalkotási jogot ad a a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének, Szalai Annamáriának. Az alkotmánymódosítást szintén név szerinti szavazáson fogadták el, ezt a Fidesz-frakció kezdeményezte.

"Sosem gondolkozik cenzúrában"

Az új médiatörvényt élesen kritizálták szakmai és civil szervezetek, illetve az ellenzéki pártok is. Hétfőn, a szavazás előtt tüntettek is ellene a budapesti Szabadság téren (az erről készült videóriportot itt nézheti meg). Az LMP képviselői a szavazás idején narancssárga szalaggal ragasztották le a szájukat, illetve "Sajtószabadság: élt 21 évet" feliratú transzparenssel tiltakoztak. A szocialista Szanyi Tibor a szavazáskor egy szájkosarat emelt fel.

A kritikusok szerint a törvény túlságosan nagy nagy hatalmat ad a kizárólag fideszes delegáltakból álló Médiatanácsnak, amely a jelentős bírságokkal el is lehetetleníteni a neki nem tetsző médiumokat. A zárószavazás után Lázár János Fidesz-frakcióvezető ezzel szemben az MTI-nek azt mondta, a gyakorlati életben dől majd el, hogyan működik az új szabályozás, amelytől átláthatóbb, tiszta viszonyokat remél. "Kizárt dolog, hogy legyen cenzúra, ez mese. (...) Egy okos politika sosem gondolkozik cenzúrában, mert az kitermeli az ellenkultúrát" - mondta.