Megszűnik az állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagokon tárolt adatainak felülvizsgálat felügyelő Kenedi-bizottság a kormány döntése nyomán. A bizottságot megszüntető kormányhatározat a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg, és három napon belül hatályba lép. A rendelet szerint a bizottság a hatályba lépésen belül 15 napon belül megszűnik.
A bizottság elnöke a határozat szerint a megszűnés előtt jelentést tesz a miniszterelnöknek az elvégzett munkáról. A rendszerváltás előtt a belügyminisztériumban keletkezett minősített iratokat, így a hálózati személyek adatait tartalmazó, H jelű adattár megőrzéséről is az Alkotmányvédelmi Hivatal gondoskodik a továbbiakban.
A Magyar Nemzet a múlt héten csütörtökön írt arról, hogy elvi döntés született a kormányban arról, hogy a jövőben részben nyilvánossá válhatnak az ügynöklisták, a rendszerváltás előtt megfigyelt emberek hozzáférhetnek majd az őket érintő, titkosítás alól feloldott állambiztonsági iratokhoz, így okafogyottá válik a Kenedi-bizottság munkája. A Kenedi-bizottságot megszüntető kormányhatározat nem foglalkozik az adatok nyilvánosságával, de egy másik friss kormánydöntés szerint egy éven belül rendezni kell ezt a kérdést. A közigazgatási és igazságügyi miniszternek jövő novemberig kell előkészítenie azt a törvénytervezet, ami az adatok nyilvánosságával és a mágnesszalagok kezelését rendezi.
Az iratokat bárki hazaviheti majd, és azokon nagyon kis arányban lesznek kitakarva az olyan személyek, akiket nem ismerhetnek meg az érintettek az Alkotmányvédelmi Hivatal szakembereinek minősítő felülvizsgálata után - mondta a határozattal kapcsolatban Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Rétvári ígérete szerint az állam és a rendszert fenntartó ügynökeinek adatai kutathatók lesznek a Történeti Hivatalban.
Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök idén február 22-én a parlamentben jelentette be, hogy Kenedi János vezetésével szakértői bizottság alakul, amelynek feladata az lesz, hogy archiválják a mágnesszalagokon talált adatokat. Az állambiztonsági szolgálatok 1972-től számítógépre vitték a fontos iratokat, így a szalagokon valószínűleg a hálózati személyek teljes nyilvántartása megtalálható, a megfigyelt célszemélyek nyilvántartásának egy jelentős részével együtt. Az 1995-ben, az Iratfeltáró Bizottság munkája során bizonyosodott be, hogy a szalagok az NBH-ban vannak, 2007-2008-ban pedig az első Kenedi-bizottság tevékenysége során pedig kiderült, hogy azokat 2060-ig titkosították (a Kenedi-bizottság jelentéséről részletesen korábbi cikkünkben olvashat).
Júliusban arról írtunk, hogy a Kenedi-bizottság három hónappal felállítása után sem tudta elkezdeni az érdemi munkát, mert az Alkotmányvédelmi Hivatal nem adta meg a több ezer oldalnyi adathalmaz értelmezéséhez szükséges információkat (erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat).