Az Országgyűlés hétfőn a kormánypárti és a jobbikosok képviselők szavazatával elfogadta a Magyar Honvédség új tartalékos rendszerét kialakító törvénymódosítást. A honatyák ezután a honvédség létszámáról szóló országgyűlési határozatot is módosították, így a jövőben összesen 8 ezer önkéntes tölthet be tartalékos státuszt. A változtatás önkéntes jelentkezés alapján teszi lehetővé műveleti és védelmi tartalékosok toborzását, illetve meghatározza a rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet esetén behívhatók körét.
A honvédség új tartalékos rendszere két pillérre épül. Az önkéntesség alapján szervezett védelmi és műveleti tartalék feladata a hadkiegészítés zavartalanságának biztosítása, míg a kiképzett tartalékosok - a potenciálisan hadkötelesként nyilvántartott személyekhez hasonlóan - csak rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet idején, a hadkötelezettség bevezetését követően teljesíthetnek tényleges katonai szolgálatot.
A nyolcezer önkéntes tartalékos negyedét a tartalékossá minősülő biztonsági őrök adnák, a többieket főleg egyetemisták és leszerelt katonák közül toboroznák, erről ebben a korábbi cikkünkben olvashatnak bővebben. Az önkéntes tartalékosok egy része, az úgynevezett műveleti tartalékosok díjazás fejében vállalják a katonai szolgálatot, míg az úgynevezett védelmi tartalékosok csak akkor jogosultak díjazásra, ha békeidőben nem a szerződésében meghatározott alapfeladat ellátását követelik meg tőlük.
A módosítás szerint a honvéd tisztjelöltek kiképzésére létrejön a Ludovika Zászlóalj, amely a jövőben az általános szabályok szerint tarthat fenn haditechnikai eszközöket és anyagokat a kiképzés gyakorlati részének biztosításához.
A törvénymódosítás a fentiek mellett a honvédség feladatkörébe utalja a "magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklye", a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények teljes körű, illetve egyes kijelölt létesítmények protokolláris jellegű őrzését is.