Ha az emberek hazavihetnék a róluk szóló ügynöki jelentéseket, akkor az "a múltat szinte végképp eltörölné ahelyett, hogy annak tudományos és társadalmi feldolgozását lehetővé tenné" - áll a Kenedi-bizottság Orbán Viktornak eljuttatot szerdai jelentésében.
A Kenedi János, Palasik Márta és Cseh Gergő történészek által jegyzett dokumentum arról is említést tesz, hogy a levéltárak "széthordása" elősegítené az iratok manipulálását is.
A Bajnai Gordon miniszterelnök által tavaly áprilisban Kenedi János vezetésével felkért háromtagú bizottság feladata az volt, hogy felügyelje a becslések szerint több mint ötvenezer - 1944 és 1990 között tevékenykedő - hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó, 18 mágnesszalagon található információk feldolgozását, minősítésük felülvizsgálatát, majd végül a titokminősítés alól feloldott történeti források levéltárba adását.
Az iratokat akár haza is vihetik
A múlt csütörtöki kormányrendelet szerint megszűnik a Kenedi-bizottság tagjainak megbízatása, az előző rendszerben megfigyeltek pedig hozzájuthatnak a róluk készült iratok eredeti példányaihoz, valamint az állam ügynökeinek adatai a jövőben kutathatók lesznek.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára múlt pénteken azt mondta: a nem jogállami eszközökkel az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat jogállam nem őrizheti, ezek egy erkölcstelen rendszer erkölcstelen dokumentumai. A december 15-i kormányhatározat és a december 16-i kormányrendelet értelmében a megfigyeltek nem betekintést nyernek ezekbe a dokumentumokba, hanem haza is vihetik a jelentéseket.
Az állam a nem jogállami eszközökkel készített aktákról nem gondoskodik, az emberek saját maguk dönthetik el, hogy elteszik, megmutatják unokáiknak, vagy nyilvánosságra hozzák, esetleg megsemmisítik azokat - tette hozzá.