Visszafelé sült el a kormány csodafegyvere a médiatörvénynél

A Fidesz egyik kedvenc eszköze volt eddig a nagy átalakítások villámgyors levezénylésére az úgynevezett egyéni képviselői indítvány, a médiatörvény körüli vihar is rámutatott azonban ennek a hátulütőire. Az [origo]-nak kormányzati források azt mondták, hogy nehezítette a bírálathullámmal szembeni védekezést, hogy sem a kormány, sem a frakció nem érezte úgy, hogy neki kéne megvédenie az egyéni indítványként benyújtott törvényt. Nem ez az első eset, hogy a kormány és frakció szembe kerül egymással, a problémák miatt azonban senkit nem vonnak felelősségre.

A kormány részéről Fellegi Tamás fejlesztési miniszter fogalmazta meg a legmarkánsabban múlt héten, hogy a kormány hibákat vétett a médiatörvény kommunikációja során. Az Economist című brit hetilap pénteki blogbejegyzésében írt arról, hogy egy protokollvacsorán, egy magyar miniszter a médiatörvényre utalva, azt mondta: "Oké, elbasztuk". Fellegi szombaton az [origo]-nak azt mondta, hogy az említett vacsorán részt vett, és a kialakult kommunikációs helyzetre utalva fogalmazott úgy, "hogy ezt elcsesztük".

Nem volt bűnbakkeresés

Egy kormányzati tisztviselő az [origo]-nak azt mondta, a múlt hét elején megtartott, kétnapos kormányülésen előre tervezett programpontként került szóba a médiatörvény körüli vihar, mivel a jogszabály december végi elfogadása után számos hazai és nemzetközi bírálat érte a kormány politikáját. A kormányzati forrás szerint a kormányülésen kimondták, hogy "gazdátlan volt a törvény", vagyis nem volt kijelölve, kinek kellett volna megvédenie a hevesen támadott jogszabályt. Az ügyben felelősségre vonás nem történt. Ezt erősítette meg egy másik kormányzati forrás is, aki úgy fogalmazott: nem volt bűnbakkeresés, mindössze abban maradtak a kormányülésen, hogy a jövőben legyen felelőse az egyes ügyeknek.

A kormányon belül az Orbán Viktor kormányfővel kapcsolatos ügyeket a Miniszterelnökség kommunikálja, a kormányzati kommunikáció a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon (KIM) belül működő, kommunikációs államtitkársághoz tartozik, de külön kommunikációs stáb működik a parlamenti frakció mellett is. Fideszes és kormányzati források az [origo]-nak arról beszéltek: nem volt tisztázott, hogy a stábok közül melyiknek kellett volna megvédenie a médiatörvényt a kritikákkal szemben. Egy kormányzati forrás szerint valójában "nem kommunikációs, hanem szervezési, politikai probléma volt", hogy nem tisztázták, melyik stábhoz tartozik az ügy, amely miatt több külföldi kormányzati tisztviselő is keményen bírálta a magyar kormányt, az EU-elnökség múlt pénteki bemutató sajtótájékoztatóján pedig az uniós ügyek helyett nagyrészt ez volt a téma.

Meglepte a kormányt a kritikák ereje

Bár a kormány kényszerült védekezésre a médiatörvényt ért bírálatok miatt, a jogszabályt egyéni képviselői indítványként nyújtotta be Rogán Antal, Cser-Palkovics András, valamint Menczer Erzsébet. Az [origo]-nak egy kormányzati tisztviselő azt mondta, kifogásolható, hogy a december 21-i parlamenti végszavazás után, ők nem voltak aktívak a törvény kommunikációjában. Egy másik kormányzati forrás pedig azt emelte ki, hogy a korábbi fontosabb egyéni képviselő indítványok esetében mindig egyértelmű volt, kihez tartozik az ügy. Például ezért kommunikálta a frakció azt az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörének szükítéséről szóló javaslatot, amelyet Lázár János frakcióvezető jegyzett. Arra a kérdésünkre, hogy a médiatörvény kommunikációja miért nem a frakcióhoz tartozott, a kormányzati forrás azt válaszolta: "jogos a kérdés".

A frakció nem érezte érintettnek magát az ügyben, amit az is mutat, hogy január első hetében több fideszes képviselő is azt mondta az [origo]-nak, hogy a médiatörvényt érő bírálatokról nem beszélgettek egymás között, többek között azért, mert a törvény elfogadása után nem volt frakcióülés. A Fidesz parlamenti frakciójának egyik sokat szereplő tagja szerint azonban hiába volt képviselői indítvány a törvény, azt a kormánynak vagy a Szalai Annamária által irányított médiahatóságnak kellett volna kommunikálnia, és a kormánynak kellett volna a helyzetet kezelni. A képviselő szerint a kommunikációs felkészületlenséghez hozzájárult az is, hogy meglepte a kormányt a rendkívül erős kritika.

Nem ez az első nehéz ügy, amit elvitt a frakció

Egyéni képviselői indítvány formájában terjesztették be a válságadókról szóló javaslatot is. Lázár János és Rogán Antal által jegyzett javaslat szerint a következő három évben, évi 61 milliárd forintot szednek be a távközlési és telekommunikációs cégektől, évi 70 milliárdot az energiacégektől és évente 30 milliárdot a kereskedelmi láncoktól. Ugyancsak egyéni indítvány volt a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló javaslat is, amely miatt a kormánypárti képviselők korlátozták az Ab jogkörét. Egyéni javaslat formájában terjesztették be a kettős állampolgárságról szóló törvényt is, amelyet többek között Orbán Viktor, Kövér László házelnök, Semjén Zsolt kormányfő-helyettes nyújtott be.

Az egyéni képviselői indítvány előnye a kormány számára, hogy jelentősen lerövidíti a törvények elfogadását. A minisztériumok által előkészített és beterjesztett javaslatokat ugyanis hosszadalmas intézményi és társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, ami lassítja a jogszabályok elfogadását, illetve felerősíti a javaslatokkal szembeni előzetes kritikákat. Egyéni képviselői indítványoknál ilyen kötelezettség nincs, ami meggyorsítja a törvények elfogadását és megkönnyíti a kormány dolgát. Fideszes képviselők szerint azonban nemcsak ez játszik szerepet abban, hogy számos jelentős jogszabályt egyéni indítványként nyújtanak be, hanem a parlamentarizmus szellemét is erősíteni szeretnék ezzel.

Az egyéni képviselői indítványok korábban is okoztak konfliktust a kormány és a frakció között. Rogán Antal decemberben egyéni képviselői indítvány formájában terjesztette a parlament elé azt az alkotmánymódosítási javaslatot, amely megteremtette a médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogát. A javaslatot Navracsics Tibor igazságügyi miniszter többek között arra hivatkozva ellenezte, hogy annak különböző verzióit korábban kétszer is elutasította a kormány, ráadásul Rogán a benyújtás előtt nem egyeztett a kormánnyal. A kormány nem támogatta a javaslatot, néhány nappal később a Fidesz frakcióülésén mégis leszavazták Navracsicsot, a parlament pedig a fideszes képviselők szavazatával elfogadta az indítványt.

"Politikai epeömlés"

A kormányfő egy december 23-i Hír Tv-s interjúban hosszan beszélt a médiatörvényről, és még január első napjaiban is az itt elhangzottakat tekintették irányadónak a kormány, illetve a Fidesz képviselői. Ebben Orbán arról beszélt, hogy a külföldi véleményeknek mérsékelt jelentőséget tulajdonít. "Egész egyszerűen van egy ideológiai vagy politikai epeömlés, nagyon utáljuk, ami Magyarországon történt, de hogy miért, mi fáj, mi a baj, erről nem lehet megtudni semmit" - fogalmazott akkor Orbán. A kormányfő az interjúban azt mondta, hogy az uniós kormányfőkkel folytatott beszélgetésekből az derült ki a számára, hogy a kritikák fő oka, hogy sokan problémásnak tartják a Fidesz kétharmados parlamenti többségét. "Eszünk ágában sincs" - felelte Orbán az interjúban arra a kérdésre, hogy változtatni fognak-e a törvényen. Orbán szerint, ha megijednének a kritikáktól, akkor egy önbizalomhiányos ország benyomását keltenék.

A kormány reakciója azt követően kezdett változni, hogy a médiatörvény január 1-jei hatályba lépése óta, különböző uniós tagállamok politikusai, illetve nagy tekintélyű külföldi lapok egyre keményebben bírálták a jogszabályt. Az uniós soros elnökség átvételét követő napokban, január 4-én Martonyi János külügyminiszter már arról beszélt, elképzelhető, hogy változtatnak a médiatörvényen. Az uniós elnökség átvétele után, január 7-én tartott első jelentősebb sajtótájékoztatóján finomodott Orbán korábbi dacos álláspontja is. "Rendkívül erőteljesek a reakciók. Mi ezeket figyelemmel kísérjük" - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán szerint a törvénynek "figyelni fogják a gyakorlati megvalósítását", és ha úgy látják, hogy bármilyen politikai aggály valósnak bizonyul, akkor készen állnak a módosításra. Ez a megjegyzés újdonság volt, korábban Orbán arról beszélt, hogy legfeljebb akkor változtatnak, ha az Európai Bizottság kifogásokat emel a jogszabállyal szemben.