Magyar kérdésekkel ostromolták az uniós szóvivőt Brüsszelben

Megkapta az Európai Bizottság a magyar kormánytól a médiatörvény fordítását - jelentette be szerdán a Bizottság szóvivője. A médiatörvényt hónapokig vizsgálhatja a Bizottság, de konkrét időpontot nem mondott a szóvivő, mert szerinte hosszú és sűrű anyagot kell feldolgozniuk. A külföldi újságírók fél órán keresztül faggatták a szóvivőt Magyarországról.

Záporoztak a kérdések Magyarországgal kapcsolatban az Európai Bizottság szerdai, déli sajtótájékoztatóján. A különböző országok újságírói mintegy fél órán keresztül faggatták Magyarországról Olivier Baillyt, a Bizottság szóvivőjét. Főleg a médiatörvényről és a válságadókról kérdezték, de szóba került a biztosok pénteki budapesti látogatása is.

"A magyar hatóságoktól megkaptuk a médiatörvény lefordított példányát" - jelentette be a sajtótájékoztató elején Bailly. Azt mondta, a 194 oldalas fordítás nagyon pontos elemzésen fog keresztülmenni. "Szétszedjük, megvizsgáljuk részletesen" - mondta a szóvivő. Többszöri kérdésre is azt válaszolta, nem tudja, mikor lesznek kész a törvény elemzésével, azt mondta ez hetekbe, hónapokba is telhet. Szerinte az anyag hosszú és sűrű, és a 194 oldal számos cikkel, melléklettel egészül ki.

Bailly szerint ennél gyorsabban nem is tudnak haladni, mert ha gyors döntést hoznának, kritika érné a Bizottságot, hogy elhamarkodott döntést hoznak. "Egy ideig tehát a Bizottság nem fog érdemben reagálni, megbízható és kikezdhetetlen döntést akarunk hozni" - jelentette ki. Az Európai Bizottság azt fogja vizsgálni, hogy a törvény szövege mennyire van összhangban a 2007-es Európai Unió Alapjogi Chartájának szellemével és az európai uniós alapjogokkal.

A médiatörvényt Neelie Kroes digitális politikáért felelős alelnök hivatalában szakértők vizsgálják. Bailly szerint Kroes a biztosoknál korábban, már csütörtökön megérkezik Budapestre, mert kétoldalú tárgyalásokat szeretne folytatni magyar partnereivel a médiatörvényről. Bailly azt mondta, Kroes nagyon komolyan gondolja a sajtószabadságot, a médiatörvény emiatt az egyik leghangsúlyosabb téma lesz a tárgyalásain. Bailly azt is mondta, hogy szerinte a nyugati médiában megjelent kritikák nem fogják befolyásolni a magyar kormány és a Bizottság viszonyát, de azt mondta, nagyon szerencsétlen volna a magyar elnökség számára, ha egyfolytában ezt a témát kellene taglalniuk.

A telekommunikációs cégeket, kereskedelmi üzletláncokat és energetikai cégeket sújtó válságadóról is több kérdést feltetettek a sajtótájékoztatón. Bailly szerint október vége óta vizsgálják az adókat. "Több panaszt is kaptunk eddig, legutóbb 13 magyarországi érdekeltséggel rendelkező cég írt levelet a Bizottságnak diszkriminációra panaszkodva" - jelentette ki. Bailly azt mondta, október óta vizsgálják a kérdést, de még nem vontak le következtéseket.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján nyílvánosságra hozott angol fordításból több paragrafus is kimaradt, ami a törvényben szerepel; erről ide kattintva olvashat bővebben.

A médiatörvényről szóló cikkeinket ide kattintva olvashatja.