Lecserélné a "kudarcos drogpolitikát" a kormány

"Az összes fogyasztót nem szeretnénk kriminalizálni" - jelentette ki az [origo]-nak adott interjúban Téglásy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ifjúságügyi főosztályának vezetője, aki szerint új drogpolitikára van szükség, mert a mostani megbukott. Téglásy azt mondta, a kormány szigorúbban büntetné a néhány embernek kábítószert adó fogyasztókat, illetve a nagycsaládosok és az egyházak véleményét is figyelembe venné a kábítószer elleni küzdelemben.

- Decemberben a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) ülésén jelentették be, hogy a tavaly elfogadott drogstratégia helyett újat alkotnak, mert a jelenlegit vállalhatatlannak tartják. A KKB a kormány legfőbb kábítószerügyi tanácsadó szerve, miért nem egyeztettek erről a tagjaival?

- Tegyük tisztába a dolgokat. Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az ezt megelőző, októberi KKB-ülésen mindenkit biztosítottunk, hogy ez a stratégia lesz érvényes jövőre is, és a drogkoordinátor az idők végezetéig marad. Az történt, hogy októberben az ülés végén azt kérdezték, hogy jelenleg mi a helyzet. Az én válaszom arra a helyzetre vonatkozott. Ugyanakkor október közepén alakult meg az ifjúsági főosztály, és benne a drogmegelőzési koordinációs osztály. Ezért akkor, a megalakulás előtt egy-két nappal nem lett volna bölcs dolog hosszú távú kijelentéseket tenni, hiszen akkor állt fel a struktúra. Nyilvánvalóan senkit nem érhetett meglepetésként, hogy új stratégiát írunk, gondolom, a KKB civil delegált tagjait sem, hiszen...

- A KKB-ben résztvevő civilek azt állítják, hogy őket abszolút meglepetésként érte, mert nem voltak jelei...

- Nyilván ezt állítják, de objektíven kell nézni a tényeket. 2009 decemberében a mindenféle társadalmi támogatottságot elvesztett kormánypártok a még meglévő parlamenti többségükkel, négy hónappal a választás előtt keresztülerőltettek egy olyan stratégiát, amelyről több fideszes és kereszténydemokrata politikus minden létező helyen és a parlamenti vitában is elmondta, nem jó, vállalhatatlan. Ez egy kudarcos drogpolitika eredménye, amelyet tíz évre be akarnak betonozni. Ezek után azt gondolom, hogy ez nem érhetett senkit meglepetésként. Világos volt, hogy a kormány nem fogja felvállalni azt a stratégiát, amely egy kudarcos, megbukott politikát akar tíz évre bebetonozni.

- Miért nevezi megbukott drogpolitikának ezt a stratégiát, amikor az még hatályba sem lépett, és el sem készült hozzá a cselekvési terv?

- Figyeljünk a pontos fogalmazásra. Nem a stratégiát neveztem megbukottnak, hanem a drogpolitikát, amelyet be akart betonozni. Ez a politika az elmúlt évek liberális gondolkodásán alapult, és az ártalomcsökkentésre helyezte a hangsúlyt. Van három olyan tény, amelyet egyetlen szakember sem cáfol, még azok sem, akik most felháborodtak: a kábítószer terén tranzitországból célország lettünk, egyre fiatalabb korra csúszik a kábítószer első kipróbálása, és az is tény, hogy mindenféle megelőzőprogram, például a tűcsere ellenére a Hepatitis B és C fertőzések rohamosan emelkednek a kábítószerfüggők körében. Ezek olyan folyamatok, amelyeket meg kell állítani, és meg kell fordítani. Ha az a drogpolitika, amelyet a 2009-ben elfogadott drogstratégia képvisel, úgy hatott volna, hogy minden mutató jobb lenne, eltűnt volna a kábítószer az utcákról, akkor nagy örömmel azt mondanánk, hogy folytassuk. De nem ez a helyzet, nagyon kevés eredményt tudott ez a liberális drogpolitika elérni. Egyszerűen csődöt mondott, nem jött be, megbukott. Egy másik irány kell, és egy másik drogpolitika.

- A 2009-ig érvényes drogpolitikát megalapozó stratégiát 2000-ben alkották meg, a Fidesz-kormány idején. Ha jól tudom, a 2000-es és a 2009-es stratégia kidolgozóinak köre nagyrészt azonos volt.

- Igen. A stratégia egy váz, egy keret. Ezt az akcióterv tölti fel tartalommal. A 2000-es stratégia létrejötte után az akcióterveket már ez a liberális gondolkodású kör alkotta meg a szocialista-liberális kormányok alatt annak alapján, amit ők hasznosnak ítéltek. Ez az irányvonal az, amely nem hozta meg az eredményeket. Nyilvánvalóan egy drogpolitika nem abban a stratégiában mérhető le, amely elvben ugyan az egész vázát adja, de tartalmilag mégis csak az akciótervek határozzák meg és az, hogy milyen programok futnak végig, és a kábítószer-ellenes küzdelem több pillére közül melyikre helyezik a hangsúlyt. Ők az ártalomcsökkentésre helyezték. Persze volt prevenció, de a hangsúly nagyon erősen az ártalomcsökkentésen volt, amit mi úgy ítélünk meg, hogy nem jó irány.

- A 2009-ben elfogadott drogstratégia egy negyvenegynéhány oldalas dokumentum. Ebből összesen egy oldal foglalkozik az ártalomcsökkentéssel, és ennél sokkal nagyobb terjedelem a megelőzéssel és a kínálatcsökkentéssel. Az ártalomcsökkenés csak az egyik pillér egyik része.

- Mást mutat a kép, ha azt nézzük meg, mennyi pénzt költöttek prevencióra, és mennyit ártalomcsökkentésre. Még egyszer mondom, nem a stratégiák határozzák meg a drogpolitikát, hanem a drogpolitika befolyásolja, hogy a stratégia mely részét helyezik előtérbe.

- Akkor miért vállalhatatlan a stratégia, ha ahhoz lehet olyan akciótervet kidolgozni, amely megfelel a jelenlegi kormány drogpolitikai elveinek?

- Azért, mert az mégiscsak egy olyan irányvonalon nyugszik, amely szerintünk és a tényadatok szerint kudarcot vallott. A 2009-ben elfogadott stratégiához azokkal az irányokkal és elvekkel másféle akciótervet nem nagyon lehet készíteni. Megnéztük, hogy lehet-e rajta javítani, de nem lehet.

Fotó: Mudra László [origo]

- Több szakmai szervezet vezetője szerint a 2009-es stratégia egy konszenzusos dokumentum volt, amelyet előzőleg hosszan egyeztettek, és mindenki megelégedésére szolgált. Ki fogja kidolgozni az új stratégiát, ha a kormány korábbi utalása szerint a KKB tagjait nem feltétlenül tartja alkalmasnak, a minisztériumból pedig több, ezzel foglalkozó dolgozót is elbocsátottak?

- Menjünk sorban! A széles körű egyeztetés és konszenzus nem igaz. Az egyeztetés csak a KKB-n belül folyt, a négy civil delegáltat 23 szervezet választotta meg még 2009-ben, márpedig ennél jóval több szervezet küzd a kábítószer ellen, nekik alig volt beleszólási lehetőségük. Rengeteg olyan visszajelzést kapok szakemberektől, hogy igenis kell az új stratégia, az új irány. Azt én sehol nem olvastam, pláne nem a mi nyilatkozatainkban, hogy a négy civil delegált alkalmatlan a szakmai munkára. (A NEFMI decemberi, a drogpolitikáról szóló közleményében olvasható a következő mondat: "A kialakult helyzetet előidézők alkalmassága egy új drogstratégia megalkotására és végrehajtására valószínűtlen" - a szerk.) Az új stratégia kidolgozásában pedig valódi társadalmi egyeztetést tervezünk, a KKB-n kívül is egyeztetünk majd. Többek között az egyházakkal, a nagycsaládosok egyesületével, amelyeknek igenis közük van a neveléshez, a kiskorúak védelméhez - végső soron a megelőzéshez. Rengeteg egyházi szervezet van például, amely kábítószeresek rehabilitációjával foglalkozik. A családoknak pedig nagyon fontos szerepe lenne abban, hogy egy szerhasználót segíteni tudjunk. Fontos, hogy a család is képben legyen, fel legyen készítve a problémára. Azt gondolom, hogy nekünk a szakmai szempontokat figyelembe véve kell elkészíteni a stratégiát, de maximálisan a társadalom érdekeit kell figyelnünk.

- Milyen irányokat kíván követni a kormány az új stratégiában a családok érdekeinek figyelembevételén kívül?

- A prevencióra tesszük a hangsúlyt. Ezt komplex kérdésnek fogjuk fel, lelki és mentális felkészítésnek, nevelési kérdésnek tekintjük. Ezt legalább az általános iskola alsó szintjén kell kezdeni. És ha a gyerekek majd odaérnek korban, hogy a kérdéseikre keresik a választ, addigra megtanuljanak jó válaszokat keresni. És ne a rossz válaszokat részesítsék előnyben, amelyeket a kezükbe adnak mindenféle legális és illegális szerek formájában.

- A kormány egyik célja lesz a kábítószer-kereskedők elleni drasztikus fellépés is. Ez mit jelent?

- A büntető törvénykönyv módosítása nem a kábítószer-koordináció kompetenciája, hanem elsősorban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium hatásköre. De mi véleményezni fogjuk a kábítószerre vonatkozó Btk.-módosításokat. Az összes fogyasztót nem szeretnénk kriminalizálni, de a törvény szigorával kell fellépni azok ellen, akik bármilyen szinten részt vesznek a kábítószer terjesztésében. Nem csak a profi terjesztőkre gondolok, hanem azokra is, akik három-négy embernek odaadják a kábítószert. Ők aztán fogyasztóként gyakran mentesülnek vagy mentesülhetnek a következmények alól az elterelés intézményén keresztül, és továbbra is három-négy-öt embernek, aztán egyre többnek fogják a kábítószert terjeszteni.

- De ha jól tudom, a Btk.-ban most is így szerepel: a terjesztésért többéves börtönbüntetést lehet kapni, és a fogyasztásért is, kivéve, ha elterelésen vesz részt az illető.

- Szó szerint nem tudom a törvényt, ezt megmondom őszintén. Nehéz meghúzni a határt, hogy ki fogyasztó, és ki az, aki kis mértékben terjesztő. Meg kell találni a lehetőséget, hogy az utóbbi se bújhasson ki a felelősségre vonás alól.

Fotó: Mudra László [origo]

- Lesz a jövőben egyáltalán ártalomcsökkentés, vagy tűcsereprogram?

- Természetesen nem felejtjük el, hogy az alacsony küszöbű szolgáltatások fontosak, hiszen aki már szerhasználó, azt itt tudjuk beléptetni a rendszerbe. A legnagyobb részüket ugyanis nagyon nehéz azonosítani. A tűcsereprogram egy kicsit túl lett hangsúlyozva. Nem azt mondom, hogy nem szükséges, de csere ebben az esetben egyszerűen nem létezik. A kiadott tűk helyett ugye mindenkinek vissza kellene adnia egyet. Most a kiadott tűknek csak két-három százaléka kerül vissza...

- Én úgy tudom, negyvenvalahány százalék a csere aránya. (A 2009-ben elfogadott Nemzeti Drogstratégia mellékletében szereplő, 2007-es adat szerint a fecskendők visszahozásának aránya 49,3 százalék.)

- Fontos dolog, hogy védjük a fertőzések elkerülésével a szerhasználókat azzal, hogy tűt adunk. A használt tűket viszont eldobálják a parkokban, ahol a gyerekek játszanak. A tűcsereprogramban kiadott tűnek akkor a hatvan százaléka landol valamelyik homokozó környékén. A gyerekeket ki védi meg a fertőzéstől? Ezért a tűcsereprogramot ésszerűsíteni kell, hogy hatékony legyen.

- Lesz-e elegendő felhasználható forrás erre a területre?

- Nem mondom, hogy minden nagy volumenű fejlesztésre azonnal fog jutni pénz, de a fő feladatokra, a szükséges intézkedésekre és a pályázatokra megvannak a források. A 2011-ben, a drogmegelőzési osztályra és a Nemzeti Drogmegelőzési Intézetre (NDI) tervezett pénzösszeg nagyjából megegyezik a 2010-ben felhasználhatóval.

- Ki lesz az új nemzeti drogkoordinátor?

- Ő az ágazatot vezető államtitkár döntése után kapja meg a kinevezését, ez után mutatjuk be a sajtónak.