Megkezdődött szerdán a II-III. kerületi bíróságon Éliás Ádám, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) elnökének kényszerítés miatt indult büntetőpere. A perben tanúként hallgatták ki többek között Simor András jegybankelnököt, Felcsuti Pétert, a Raiffeisen Bank volt elnök-vezérigazgatóját, valamint Erdei Tamást, az MKB Bank elnök-vezérigazgatóját. Éliást azzal vádolják, hogy 2009 júliusában a nagy nyilvánosság előtt is közzétett ultimátumot intézett a magyarországi bankszférához. Ha Éliást bűnösnek találják, akár három év börtönt is kaphat.
Éliás 2009-ben azt mondta, hogy a pénzügyi válság következtében megszaporodott árverések és kilakoltatások miatt, a társadalom védelme érdekében az általa vezetett mozgalom háborúban állónak tekinti magát a bankokkal. Felszólította több bank vezetőjét, hogy állítsák le az önhibájukból fizetésképtelenné lett adósok ingatlanjainak elárverezését. Ellenkező esetben Éliás a betétesek betéteinek kivételére való felszólítását, végső soron pedig a követelést nem teljesítő bankok megsemmisítését helyezte kilátásba.
"Elszabadul a pokol"
Az ügyészség képviselője szerint a fenyegetés komolyságára utalt, hogy annak hatására több bank vezetése is fokozott biztonsági intézkedések bevezetéséről döntött. Hozzátették, hogy a vádlott által kilátásba helyezett lépések az ügyészség szerint alkalmasak voltak jelentős érdeksérelem okozására, és egy esetlegesen kialakuló bankpánik a nemzetgazdaság stabilitását is veszélyeztethette volna.
Éliás Ádám meghallgatásakor azt mondta, hogy nem erőszakra irányult a felszólítása, a megsemmisítés a működésre vonatkozott, nem emberek vagy épületek ellen irányuló támadást jelentett. Szerinte azért fordult közvetlenül a bankokhoz, mert ha elindul a "szociális tragédiát eredményező eseménysor", akkor "elszabadul a pokol".
Simor András jegybankelnök a meghallgatáson arról beszélt, hogy ha a VÉSZ felhívása tömegesen meghallgatásra talált volna, az a magyar bankrendszer pénzügyi stabilitását veszélyeztethette volna.