Lassan váltják valóra Orbán intelmeit a vizsgálódó képviselők

A "költségvetési őrülettel" és szervezési problémákkal magyarázzák az előző kormányzati ciklusok állítólagos visszaéléseinek kivizsgálásával foglalkozó parlamenti bizottságokban dolgozó képviselők, hogy miért halad döcögősen az elszámoltatás. Az új kormány egyik legfontosabb feladatának nevezte több befolyásos kormánypárti politikus az elszámoltatást. A feladattal részben megbízott kormánybiztos több mint 20 feljelentést tett, a munka másik részét végző parlamenti bizottságok azonban alig láttak hozzá eddig a munkához.

Orbán Viktor miniszterelnök a jövő tétjének nevezte az elmúlt nyolc évben történt állítólagos visszaélések felelőseinek elszámoltatását, az elszámoltatással megbízott országgyűlési bizottságok többsége azonban alig halad a feltárással. A Fidesz egyik legtöbbet ismételt jelszava a tavaszi országgyűlési választásokat megelőző kampányban az elszámoltatás volt, A Nemzeti ügyek politikája címet viselő választási program rendről szóló részében is első helyen emelték ki annak fontosságát, hogy az elmúlt nyolc évben hatalmon lévőknek vállalniuk kell a felelősséget a hatalmi visszaélésekért, korrupciós ügyekért. Orbán Viktor február eleji évértékelő beszédében arra hivatkozott, hogy a "felelősségre vonással nem a múltnak tartozunk, hanem a jövőnknek, elsősorban a gyermekeinknek".

Márciusban Orbán már a "nemzeti ügyek kormányának első intézkedései" közt sorolta fel az elszámoltatást, majd a Fidesz-KDNP pártszövetség magabiztos választási győzelme után bejelentette: "két ügy van, amely nem tűr halasztást: az elszámoltatás és az ország megmentése a gazdasági összeomlástól". Mint mondta, minden más - így még az új alkotmány megalkotása is - csak e két ügyet követheti majd, amit szeptemberben, kormányának első száz napját értékelve azzal indokolt: "az elszámoltatás tétje a jövő".

A kormány júniusban elszámoltatási kormánybiztosnak nevezte ki Papcsák Ferencet. A miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter bejelentette, hogy Papcsák feladata lesz megnevezni azokat a felelősöket, akik korábban részt vettek olyan döntésekben, amelyek "egyértelműen károsak voltak az országnak és az adófizetőknek", illetve megtenni azokat a jogi lépéseket, amelyek következményeként a felelősöknek a törvény előtt kell majd számot adni tetteikről. Az őszi önkormányzati választáson zuglói polgármesternek választott Papcsákot novembertől Budai Gyula követte a kormánybiztosi poszton.

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos az [origo]-nak elmondta: több száz ügyet vizsgál jelenleg is, és naponta 20-30 megkeresés érkezik hozzá további feltárandó kérdésekről. "Most viszont elsősorban a nagy ügyekre koncentrálunk, például az olyan állami területeket érintő beruházásokra, mint az Álomsziget, vagy a sukorói ügy, de ilyen a mezőgazdasági hivatal beszerzései, vagy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetének nyújtott támogatások vizsgálata" - sorolta a kormánybiztos. Budai szerint december végéig húsz ügyben kezdeményezett büntetőeljárást.

A rendcsinálás zászlóvivője

Az elszámoltatást - a kormánybiztoson kívül - az Országgyűlés bizottságainak feladatává tették. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az MTI-nek azt mondta, indítványozta, hogy az állandó parlamenti bizottságokon belül hozzanak létre parlamenti albizottságokat kifejezetten az elmúlt nyolc év ügyeinek vizsgálatára. Lázár már a parlament megalakulását előkészítő megbeszéléseken azt kérte, hogy minden állandó bizottság a létrejötte után belátható időn belül tűzze napirendre az elszámoltatás, a korrupcióellenes küzdelem kérdését. Az MTI-nek adott interjújában Lázár úgy fogalmazott, hogy ezeknek a bizottságoknak helyzetfeltáró és tisztázó munkát kell végezniük, az elszámoltatás és a korrupcióellenes küzdelem jegyében a saját területükön témánként végig kell venniük az elmúlt évek ügyeit.

Az Országgyűlés sajtóosztálya szerint a parlament honlapján minden információ megtalálható az elszámoltatást végző albizottságok munkájáról, azonban a húsz bizottság internetes oldalán mindössze hétnél találtunk olyan albizottságot, amely megalakult. A sajtóosztály megerősítette, hogy ez a szám "a valóságnak megfelel". A megalakult hét albizottság közül azonban nem mindegyik végzett érdemi munkát.

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke, Kocsis Máté már május végén arról nyilatkozott az MTI-nek, hogy a testület keretein belül működő feltáró albizottság öttagú lesz, az albizottság elnöki posztját pedig a fideszes Csampa Zsolt fogja betölteni. Mivel a bizottság honlapján január végén nyoma sincs annak, hogy működne az elszámoltatási albizottság, megkerestük Kocsis Mátét, aki azt mondta: úgy tudja, hogy megalakult, és néhány alkalommal már ülésezett is az albizottság Csampa Zsolt vezetésével, azonban a honvédelmi területen történt visszaélések feltárását elsősorban a szakminisztérium végezte el. "A Honvédelmi Minisztérium zászlóvivője volt a saját ágazata körüli rendcsinálásnak" - mondta az [origo]-nak Kocsis, aki az albizottság elnökéhez irányított bennünket.

A fideszes Csampa Zsolt kérdésünkre pontosította, hogy eddig két ülést tartottak, "már döntések is születtek", de ezeket nem részletezte. Azt mondta, jelenleg arra várnak, hogy befejeződjenek a honvédelmi tárcánál elindult vizsgálatok, azt pedig nem tudta megmondani, hogy az albizottság munkájáról, vagy két üléséről miért nem szerepel semmi a bizottság honlapján, szerinte ebben a bizottság titkársága illetékes.

"Elhárult az etikai akadály"

Az elszámoltatási kormánybiztos számos gazdasági - privatizációs, megbízási és tanácsadói szerződésekkel kapcsolatos - ügyben jelentette be, hogy vizsgálatot indít a lehetséges visszaélések miatt. A gazdasági és informatikai bizottságon belül létrehozott "az elmúlt 8 év kormányzati intézkedéseit vizsgáló albizottság" megalakult ugyan, azonban az Orbán-kormány nyolchónapos fennállása alatt eddig egyetlen ülést sem tartottak a Parlament honlapja szerint.

A három kormánypárti és két ellenzéki tagból álló albizottság vezetője, Papcsák Ferenc az [origo]-nak a késlekedést azzal magyarázta: kormánybiztosi kinevezése után jelezte a gazdasági bizottságot irányító Rogán Antalnak, hogy így nem vállalhatja el az albizottság vezetését is. "Magamat kellett volna ellenőriznem kormánybiztosként" - mondta Papcsák, aki szerint nem fért meg egymás mellett a parlamenti bizottságban, illetve kormánybiztosként vállalt munkája. Az időközben kormánybiztosi posztjáról lemondott Papcsák szerint ugyanakkor mára "elhárult az etikai akadálya" az albizottsági részvételének. Erről már egyeztetett is Rogán Antallal, de még nem dőlt el, mi lesz az albizottsággal, illetve ő lesz-e mégis a vezetője - mondta.

"Költségvetési őrület"

Az MTI már május végi híre szerint az oktatási bizottságon belül, a múltbeli visszaéléseket feltáró albizottságának elnöki posztjára Révész Máriuszt javasolták, és a testületnek várhatóan tagja lesz a fideszes Pánczél Károly, Hoppál Péter, Pósán László is. Pósán ekkor azt nyilatkozta, hogy szinte biztosan foglalkoznak majd a Borovszky-üggyel és a Zeneakadémia rekonstrukciójával. A Pokorni Zoltán által vezetett parlamenti bizottság honlapján nem szerepel, hogy az albizottság egyáltalán megalakult volna.

Révész Máriusz szerint a testület létrejött, de annak vezetését mégsem tudta vállalni. Révész helyett Hoppál Péter fideszes képviselő lett az albizottság vezetője, aki az [origo]-nak azt mondta: mivel csak november végén vette át az elnöki posztot, az akkor zajló "költségvetési őrület" miatt már nem tudtak nekilátni a munkának. "Megállapodtunk, hogy a parlamenti szünet után megnézzük azokat az oktatási területhez tartozó ügyeket, amelyek a korábbi kormányzat alatt kiverték a biztosítékot, így február közepétől indulhat az anyaggyűjtés, majd ezek rendszerezése" - mondta Hoppál.

A foglalkoztatási és munkaügyi bizottságon belül létrejött az elszámoltatási albizottság, két ülést tartottak az elmúlt több mint fél év alatt a testület saját honlapja szerint. A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy június végén egy 17 perces ülésen a fideszes tagok felvetettek több vizsgálandó témát - így a munkahelyteremtésre fordított források hasznosulását vagy az előző kormányok kinevezési gyakorlatát -, és arról is döntöttek, hogy havonta fognak ülésezni a "fő bizottság ülése előtt". Azóta egyetlen alkalommal, szeptemberen ültek össze, ez alig 40 percig tartott.

A külügyi, illetve a kulturális bizottságon belül már létrejött elszámoltatási albizottságok mindössze egy alkalommal ültek össze az Orbán-kormány megalakulása óta. Nem derült ki, hogy a "kulturális kormányzati visszaéléseivel foglalkozó albizottság" ezen a július ülésén milyen tevékenységet végzett, mert a jegyzőkönyvet nem tették közzé. A Parlament sajtóosztálya erről az [origo]-nak azt válaszolta, hogy a házszabály csak a bizottságok jegyzőkönyvezéséről rendelkezik, de "nem rendelkezik arról, hogy az albizottság üléséről is készüljön jegyzőkönyv". "Ez az albizottság döntésétől függ, mint ahogy az is, hogy az esetleg készülő jegyzőkönyv felkerüljön-e a honlapra" - közölték.

A külügyi albizottság eddigi egyetlen ülésének jegyzőkönyve szerint több nagyobb jelentőségű ügy is felmerült, köztük a Sanghaji Világkiállítás magyar pavilonja, a magyar állam New York városnál fennálló ingatlanadó-tartozása illetve a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet értékesítése. Meg is hallgatták a Külügyminisztérium tájékoztatását arról, hogy hol tartanak ezek a vizsgálatok, majd ezeknek az eljárásoknak a lezárásától tették függővé a következő ülés összehívását, de ez szeptember óta nem történt meg.

Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság albizottsága már négyszer ülésezett, bár kétszer kevesebb mint húsz percig, egyszer bő fél órán át. Érdemben az Út a munkához programmal, illetve a korábbi szocialista miniszter, Szűcs Erika megbízásával foglalkoztak, ezekről jelentéstervezet is készült, azonban utolsó, októberi ülésük óta az albizottság nem ült össze a Parlament honlapja szerint.

Legszorgalmasabb a Gyurcsány felelősségét vizsgáló albizottság

A megalakult hét bizottság közül a legaktívabb az emberi jogi bizottságon belül működő "2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság, amely még egy jelentést is elfogadott munkájáról - így a tévéostrom történéseiről - október végén. A többek között Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök politikai felelősségét firtató testület rendőri vezetőket hallgatott meg, a munkában az MSZP-s képviselők nem vettek részt.

A másik rendszeresen ülésező albizottság az "elmúlt nyolc év alatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok működése során tapasztalható anomáliák feltárására" létrehozott testület, amely eddig csak zárt üléseket tartott, így nem tudni, pontosan milyen eredménnyel járt mostanáig az elszámoltatás érdekében végzett munkája.