"Akinek itt van a gyereke vagy valakije, ha egymillió forintra büntetik akkor is ki fog jönni" - mondta az [origo]-nak egy nemrég szabadult elítélt szerdán, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Venyige utcai épülete előtt. A férfi egy ismerősével éppen akkor fejezte be az integetést, de rajtuk kívül még többen álltak a járdán, és a börtön ablakai felé fordulva betűket rajzoltak a levegőbe egy fehér zsebkendővel a bent lévő hozzátartozójuknak vagy ismerősüknek. Ezt a magatartást büntetné százezer forintra a Belügyminisztérium egy hétfőn nyilvánosságra hozott jogszabálytervezet szerint.
"Az a személyi szabadság elvonásának hatálya alatt nem álló személy, aki a közterületről való bekiabálással vagy kézjelekkel próbál kapcsolatot teremteni a fogvatartottal és ezzel a büntetés-végrehajtási intézet rendjét, a folyamatban lévő büntetőeljárást, illetve a köznyugalmat megzavarja, vagy a fogvatartottnak tiltott tárgyat próbál átadni (bejuttatni) vagy egyéb módon veszélyezteti a fogvatartás biztonságát, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható" - áll a BM jogszabályterveztben.
"Egy évben 12 óra, mi az?"
A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet honlapjáról letölthető látogatási szabályzat szerint a fogvatartottaknak havonta egy alkalommal, egy órán át van lehetőségük személyes találkozóra. A szabályzat szerint a fogvatartottat egy alkalommal két nagykorú és két 18 éven aluli személy látogathatja, a találkozó pedig asztal mellett ülve, illetve látogató fülkében, telefonon keresztül történik.
A Venyige utcai intézet előtt, a környéken lakók szerint majdnem mindig látni valakit, aki integetéssel vagy bekiabálással próbál kommunikálni egy fogvatartott hozzátartozójával. Az [origo] tudósítójának ottjártakkor is sokan integettek, két nő több mint három órán keresztül ült a járda szélén és rajzolta az általuk "rab-abc-nek" nevezett betűket. Szerdán, koradélután körülbelül tizenhatan próbáltak integetéssel kommunikálni, volt aki a kisgyerekét is kihozta. Egyesek azt mondták, hogy jobb időben többen is lennének. "Azért csináljuk, hogy nekik jobb legyen" - mondta egy férfi.
"Ugyanígy ki fogunk jönni" - válaszolta az egyikük arra a kérdésre, hogy mit fognak tenni, ha elfogadják a jogszabálytervezetet. Egy másik nő azonban azt mondta, hogy nem fog kijárni, ha százezer forintra büntethetik érte. "Nincs miből kifizetni" - mondta és hozzátette, hogy telefonálni sem tud a benti hozzátartozójának, mert ahhoz pénzt kellene beküldenie, és nincs miből.
Az [origo] kérdésére több integető is elmondta, hogy telefonálni is szoktak a benti hozzátartozóiknak, és beülőre, azaz személyes találkozásra is járnak a börtönbe, de erre szerintük nagyon kevés alkalommal van csak lehetőségük. "365 napból 12 órát beszélhetsz a szüleiddel, feleségeddel" - mondta az egykori elítélt és hozzátette, kinti ember nem tudja felfogni, hogy ez mennyire nehéz, csak az tudja igazán, aki bent van. "Egy évben 12 óra, mi az?" - kérdezte. "Nekem sokat jelentett, amikor bent voltam" - mondta az integetésről az egykori elítélt. "Mindenkinek sokat jelent, hogy lássa, jól vannak, nem betegek" - tette hozzá a hozzátartozóira utalva.
"Nem tudjuk mit kell ezen büntetni"
"Tudsz fütyülni?" - kérdezte két fiatal lány az [origo] tudósítóját, majd hozzátették, hogy a benti ismerősük nem nézett még ki, ezért kellene fütyülni. Szerintük nehéz így a kapcsolattartás, bonyolult dolgokat nem tudnak leírni, csak annyit, hogy "megvagyunk". "A bentieknek ez is erőt ad" - tették hozzá.
Majdnem mindig látni valakit a Venyige utcai börtön előtt
Szerintük a rendőrök sokszor kijárnak igazoltatni, és mindig azt mondják az integetőknek, hogy nem kéne ezt csinálniuk. "Tiltott kapcsolattartásnak számít" - mondta az egyik lány, és hozzátette, hogy hallott olyanról, hogy valakit már megbüntettek ezért. "Nem tudjuk, mit kell ezen büntetni" - mondták. Szerintük telefonálni csak havonta háromszor tíz percet lehet, az pedig kevés, mert ilyenkor többen is beszélni szeretnének a benti hozzátartozójukkal.
Ottjártunkkor is kint volt két rendőr, akik ugyan nem nyilatkozhattak, de egy férfi az [origo]-nak azt mondta, hogy igazoltattak. "Közölték, hogy február 1. után ezt már nem lehet csinálni" - mondta a férfi, majd társaival újra a börtön felé fordult, ahonnan egy fogvatartott éppen azt kiabálta, hogy "írjatok".
"Nekünk nincs jogunk a csendhez?"
"Csoportosan jönnek, és éjjel fél 12-kor is kurjongatnak" - mondta egy börtönnel szemben lakó idős hölgy, aki szerint őt nagyon zavarják az integetők. Az idős nő szerint, ha szól nekik, hogy hangosak, akkor megfenyegetik, és olyan is volt már, hogy a börtönből kiabált le egy fogvatartott, hogy "ha kiszabadul, felgyújtja a házamat". A nő szerint jó lenne, ha tennének már ellenük valamit, mert szerinte egyébként nem lehet mit kezdeni velük. "Nekik joguk van ehhez, de nekünk nincs jogunk a csendhez?"- kérdezte.
Az [origo] tudósítója szerda koradélután nem hallott nagy hangzavart a börtön előtt, de az integetésen kívül néhányan kiabálni is próbáltak, amire a rabok néha, szintén pár szót kiabálva, válaszoltak. "Nagyon szeretlek" - ordította fel egy nő, egy másik alkalommal pedig egy rab kiabálta le valakinek, hogy "ribanc".
"Nekem belerúgtak az autómba" - mondta egy férfi, aki szintén a börtönnel szemben lakik a Maglódi úton, és közben mutatta a horpadást a kocsiján. "Értem én, hogy hozzátartozó, de lehetne kulturáltabban" - mondta, de hozzátette, hogy vannak azért, akik kulturáltan csinálják. Szerinte azonban mindennapos dolog, hogy szemetelnek, hangoskodnak, és aki ezért szól nekik, arra rátámadnak. "A kocsi tetejére is felmásznak, hogy belássanak az alsóbb szintekre" - mondta. Állítólag már szaros pelenkát is talált a kertjébe bedobva, és haza szokta kísérni éjszaka a lányát, mert "leszólítják". Az új jogszabálytervezetről csak annyit mondott, hogy "mindig erről van szó, de soha nem lesz belőle semmi".
A Belügyminisztérium jogszabálytervezete azzal indokolja az integetés büntethetőségét, hogy a fogvatartottak hozzátartozói az objektummal szemben lévő magánlakások előtti közterületen egyre nagyobb számú jelenlétükkel, olykor garázda magatartásukkal, állandó bekiabálásukkal, tárgyak bedobálásával nagymértékben zavarják a lakók nyugalmát. Szalai Tímea, a büntetés-végrehajtási szervezet sajtóirodájának vezetője az [origo] megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy a fogvatartottaknak a tiltott kapcsolattartás fegyelmi vétségnek számít, amit szankcionálnak. "A kollégák egyéb feladataikon túl intézkednek az ilyen ügyekben - fegyelmi lapot állítanak ki, illetve amennyiben megoldható, másik zárkába helyezik el a fogvatartottat -, így a bv. rendjét is zavarja a fenti kapcsolattartás" - írta Szalai az [origo]-nak.