Hatósági szigortól tartva trükközhetett a West-Balkán

A szombati tragikus kimenetelű buli helyszínének, a West-Balkánnak a vezetői meg sem próbáltak megfelelni a szabályoknak, háromszáz főre jelentették be például a szórakozóhelyet, amelynek csak a nagyterme 1600 ember befogadására képes. A tulajdonosok valószínűleg azért trükköztek a regisztrációval, mert tudták, hogy sosem kapnának engedélyt akkora tömegre, mint ahányan valóban beférnének. A szabályozás hiányosságai miatt ugyanakkor az sem biztos, hogy a tűzoltók valaha kimentek volna megnézni a helyet.

"A West-Balkán nem kapott volna működési engedélyt akkora létszámra, mint ami szombaton volt, ha a legális utat választja" - mondta az [origo]-nak egy budapesti szórakozóhely vezetője. A névtelenséget kérő cégvezető szerint - akinek klubja korábban szintén helyt adott elektronikus zenei rendezvényeknek - a tűzoltóság nem adott volna engedélyt a szórakozóhely működtetésére.

Hassay Zsófia, a VI. kerület polgármestere már a tragédia másnapján azt mondta: a West-Balkánt üzemeltető cég tavasz óta többször kezdeményezte a szórakozóhely regisztrációját, majd többször vissza is vonta azt. Ez szerinte egyfajta "játék volt a törvényekkel", amelynek köszönhetően a szórakozóhely többször tarthatott rendezvényeket, miközben a szakhatóságok - például a tűzoltóság - sosem tudták teljesen lefolytatni a szükséges vizsgálatokat. (A három halálos áldozatot követelő tragédiába torkolló buliról szóló cikkeinket itt olvashatja).

Azonnal nyithatnak

Az üzlethelyiségek regisztrációját egy 2009-es kormányrendelet szabályozza, amely szerint az üzemeltetőknek elég benyújtaniuk a regisztrációs kérelmet a helyi polgármesteri hivatalba, és azonnal megkezdhetik a működést. A kérelem másolatát a jegyzők hivatalból továbbítják a többi hatóságnak (például az ÁNTSZ-nek), amelyek később mennek ki ellenőrizni, hogy a helyiségek megfelelnek-e a szabályoknak. Ha mindent rendben találnak, kiadják a végleges működési engedélyt.

Az [origo] által megkérdezett vendéglátósok szerint a 2009-es rendelet pozitív változást hozott, hiszen már nem kell megvárni, hogy minden szakhatóság egyenként megnézze a helyiséget, majd megküldje a papírokat az önkormányzatnak. "Ezzel az volt a baj, hogyha valaki haragudott rád, akkor ült a papírokon, és semmi nem történt" - mondta egy belvárosi, elektronikus partiknak is helyt adó szórakozóhely vezetője.

Egy tapasztalt rendezvényszervező ugyanakkor a jelenlegi szabályokat is szigorúnak tartja, főleg a létszám meghatározásánál. "A tűzoltók legtöbbször jelentősen alulértékelik egy hely befogadóképességét" - jelentette ki. Egy ismert zenés szórakozóhely vezetője szintén úgy véli, hogy a legtöbb helyen hivatalosan nem lehetne annyi ember, amennyi estéről estére van. "Ha megnézzük az átlagos budapesti szórakozóhelyeket, mit látunk? Egy ajtó, egy pince és lent tér" - mondta.

Trükkös engedély

"A West-Balkánnak volt regisztrációja, csak nem arra, amit csináltak" - mondta az [origo]-nak Mogyorósi Sándor, a VI. kerület aljegyzője. A korábban több helyen is működő szórakozóhely vezetői februárban jelentették be, hogy a West-Balkán a Nyugati téri egykori Skála Metro épületének harmadik és negyedik emeletére költözik, ahol egykor a MÁV konferenciaközpontja volt. Az utcaszinten szintén West-Balkán néven kialakítottak egy kávézót is, de ennek a terézvárosi önkormányzat tájékoztatása szerint érvényes működési engedélye van, ami kiterjed az este 10 utáni nyitvatartásra is.

Mogyorósi szerint a West-Balkán február óta "több mint háromszor" kérte a regisztrációját, majd vonta vissza azt, mielőtt a szakhatósági vizsgálatok megkezdődhettek volna. A legutóbbi regisztrációs kérés a harmadik emeleti, majdnem 1300 négyzetméteres teremre szólt, ahol nem hatósági döntés, hanem a cég saját bejelentése alapján legfeljebb 300 embert fogadhattak volna. Mivel nem kértek hosszabbított nyitva tartást, a West-Balkánra is a kerületi csendrendeletben szereplő 10 órás zárás vonatkozott.

Vándorló szórakozóhely
Az első West-Balkán 2001 nyarán nyílt meg a Lágymányosi híd déli lábánál, a Kopaszi-gáton. 2004. tavasz végéig maradhattak, a Kopaszi-gát magánterület lett. 2004-től a Kisfaludy utcában nyitottak újra (VIII. ker., Corvin mozi mögött), innen 2007 tavaszán kellett elköltözniük, mikor elkezdték a terület rehabilitációját. Közben 2006 nyarán párhuzamosan elindult a Nagy West-Balkán egy saroknyira, a Futó utcában, ezt a helyszínt 2007 szilveszterén búcsúztatták. Ezután szünet következett; volt olyan terv, amely szerint szintén a VIII. kerületben, a Grund mellett építik fel az új West-Balkánt, de mikor 2009 szilveszterére kibérelték a Skála Metrót, már arról szóltak a hírek, hogy tavasszal ott nyitják újra a klubot. Februárban a Quimby farsangi koncertjével nyitott meg a hely, amely aztán nyár elejéig megosztva tartott nyitva: három napot építkeztek, négy este pedig koncerteket, bulikat fogadtak be, közben a földszinten kávézó működött. Majd pár hónapnyi üzemszerű működés után 2010. nyárra építkezési szünetet hirdettek. Ősztől azonban alkalmanként mégis bérbe adták a termeket (voltak saját rendezésű bulik is). 2010 novemberében nagy tömeg előtt itt mutatták be a Kispál-filmet, szilveszterkor pedig nagy óévbúcsúztató bulinak adott helyet a WB, fellépett a Kiscsillag és a Quimby, egy másik szinten hiphop buli volt.

A kerületi polgármesteri hivatal legutóbb december 11-én ellenőrizte a West-Balkánt, és megállapították, hogy nem az engedélyüknek megfelelően működtek, ezért aznapra bezáratták a helyet. Részleteket az aljegyző a folyamatban lévő eljárás miatt nem kívánt elárulni, de a szórakozóhely legutóbbi hirdetéseiből kiderül, hogy nem csak a harmadik, de a negyedik emeleten is működtek (így volt ez szombaton is), szilveszterkor sem háromszázan, hanem sokkal többen voltak, és a tragédiával végződött szombat este sem zártak be este 10-kor.

A West-Balkán vezetői a februári, beharangozó sajtótájékoztatón egyebek mellett arról beszéltek, hogy a nagyterem kapacitása 1600 fő, a Skála Metro egykori garázsán keresztül kialakított bejárat pedig "lehetővé teszi, hogy 1000-1500 fő kényelmesen, bonyodalmak nélkül megérkezhessen és távozhasson". Egy korábbi emlékezetes west-balkános bulin több forrás szerint is legalább négyezren voltak, és több mint ezer ember még kint is rekedt a téren. A 300 főre vonatkozó kérelem azt jelezheti, hogy a cég vezetői is tisztában voltak azzal: gond lehet az engedéllyel.

Söröshordók a vészkijáratnál

Egy helyiség bejáratainak áteresztő képességét a tűzoltóság feladata vizsgálni, de egyáltalán nem biztos, hogy erre mindig sor kerül. Géczi Béla tűzoltó ezredes, a közép-pesti tűzmegelőzési régió vezetője az [origo]-nak azt mondta: a legfőbb gondjuk épp az, hogy az üzletek regisztrációjáról szóló 2009-es rendelet nem nevezi meg szakhatóságként a tűzoltóságot. Emiatt csak a jegyzőktől függ, megküldik-e az üzletek kérelmét a tűzoltóknak is. Az [origo] érdeklődésére a VI. kerületnél azt közölték, hogy ők mindig bevonják a tűzoltókat, a szomszédos VII. kerületnél viszont nem vesznek részt az eljárásban.

A tűzoltók ennek ellenére rendszeresen végeznek ellenőrzéseket, amelyeket időnként, különösen tragikus külföldi tűzesetek hírére sűrítenek (példaként a 2009 végén az oroszországi Permben kitört, több mint száz áldozatot követelő diszkótüzet említette Géczi). Az ezredes szerinte már néhány ellenőrzéssel is sokat lehet javítani a helyzeten. A tűzoltók először mindig a menekülési útvonalakat ellenőrzik, hogy nem halmoztak-e például söröshordókat a vészkijárat elé, vagy nem zárták-e kulcsra azokat.

Géczi szerint a tűzoltók egyebek mellett figyelik az interneten hirdető szórakozóhelyeket is, és ez alapján ellenőrzik a létszámot is. "Mindenki tudja, hogy a tűzoltósági ellenőrzéseknél nincs vicc, mi is vigyázzba állunk" - mondta az [origo]-nak egy belvárosi szórakozóhely vezetője, de hozzátette azt is, hogy "a létszámkontroll és a valóság nem jár kéz a kézben", vagyis sokszor több embert engednek be a szórakozóhelyekre, mint ahányan ott lehetnének.

A Noise Night Life csapata több mint egy éve szervez nagy létszámú, több ezer fős bulikat különböző helyszíneken, de a Noise Life Production Kft.-t csak 2010 júniusában jegyezték be - közölte a gazdasag.hu. Az újhartyáni székhelyű Noise Life Production Kft-t félmillió forinttal alapította Kecskés Tamás, aki azóta is kizárólagos tulajdonos, és más vállalkozásban nincs érdekeltsége. Kecskés még tavaly októberben a mandiner.hu portálnak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy már befektetők is vannak a láthatáron, ám azóta az Opten adatai szerint nem változott a cég tulajdonosi háttere.

A West-Balkán 2009-ben nyílt meg a Skála épületében, de már korábban is működött hasonló néven a város több pontján is. Jelenleg két olyan cégnek található itt a telephelye, amely a szórakozóhelyhez köthető. Az egyiket, a vendéglátással foglalkozó West-Balkán Kft.-t még 2001 tavaszán jegyezték be, tulajdonosa Arató Gábor és Szalontay Győző. A Skálában található a WB-Skála Kft. telephelye is, melyet 2009 májusában alapított 800 ezer forintos jegyzett tőkével a PORT Data Kft. és a West-Balkán Kft. Mivel a West-Balkán egy, a partihelyszíntől elkülönülő kisebb, állandó nyitva tartással üzemelő presszót is működtet a Skálában, így a gazdasag.hu szerint elképzelhető, hogy a WB-Skála Kft.-t kizárólag erre a célra alapították.

Az [origo] által megkérdezett rendezvényszervezők és szórakozóhely-vezetők szerint ugyanakkor nem önmagában a létszámon múlik, hogy történik-e tragédia. Fontosabbnak tartják a jól szervezett beléptetést, amellyel akár nagy tömeget is biztonságosan lehet mozgatni. "Nem az a baj, hogy sok embert engedtek be, hanem hogy túl gyorsan" - mondta egy szórakozóhely vezetője. Egy rendezvényszervező szerint az őröknek tudniuk kellett volna, hogy ilyen szituációban nem folyamatosan, hanem tízesével, "zsilipezve" kell beengedni az embereket.

"Bürokratista nézet"

A tűzoltók akkor sem járhatnak el, ha túl sok embert találnak egy szórakozóhelyen, csak a helyi jegyzőnek küldenek értesítést. Géczi tapasztalatai szerint van olyan jegyző, aki "tipikus bürokratista nézettel" válaszol, és közli, hogy a tűzoltóságnak nincs hatásköre az üzlethelyiségeket bezáratni, de találkozott már együttműködő hivatalokkal is. A VII. kerület jegyzője például tavaly nyáron határozatot hozott az egyik romkocsma bezárásáról, miután annak ellenőrzésénél hiányosságokat találtak a tűzoltók (a határozatot végül nem hajtották végre, igaz, Géczi szerint a hiányosságokat pótolták).

Hétfőn Tarlós István főpolgármester egyeztetést kér Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy a tárca a fővárossal közösen tekintse át a szórakozóhelyek engedélyeztetésének és ellenőrzésének szabályait, illetve kezdeményezze a hiányos vagy elavult jogszabályok módosítását. Tarlós Tóth Tamástól, Budapest rendőrfőkapitányától arra kért javaslatot, hogy a rendőrség miként tudná ellenőrizni, hogy annyian tartózkodnak-e egy szórakozóhelyen, mint amennyi vendégre a működési engedély szól.

Az üzletek regisztrációjáról szóló kormányrendelet módosítását kezdeményezte Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere is (három áldozat közül kettő a II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium diákja volt). Láng szerint "alapvető jogsértésekhez vezet, ami beláthatatlan következményekkel jár", hogy a 2009-es rendelet alapján a szórakozóhely már a bejelentéssel megkezdheti működését, és csak ezután, esetenként több hónap elteltével zajlanak le a hatósági ellenőrzések.

Géczi Béla ezredes a West-Balkán ügyéről a folyamatban lévő eljárás miatt nem beszélhetett, de általánosságban elmondta, hogyan zajlik az ellenőrzés, illetve milyen a tapasztalataik vannak a budapesti szórakozóhelyekkel kapcsolatban. Az újonnan épített épületek esetében egyszerűbb dolguk van a tűzoltóknak, hiszen már a tervek alapján el tudják végezni a kiürítési számítást. Addig nem is kaphat építési engedélyt az épület, amíg a tűzoltók rá nem bólintanak a tervekre.

Egy már álló épületben kialakított szórakozóhely esetében azonban más a helyzet, akkor fel kell mérni, mekkorák a folyosók, hány darab ajtó van, illetve milyen burkoló- és szigetelőanyagokat használtak. A kiürítési tervénél úgy számolnak, hogy egy diszkóban vagy koncerten a tánctér minden négyzetméterére három ember jut, egy étteremben viszont másfél négyzetméter jut egy emberre (a rögzített bútorok által elfoglalt helyet levonják az alapterületből).

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint egy helyiséget 0,75 és 2 perc közti idő alatt kell tudni teljesen kiüríteni. A pontos kiürítési idő az épület tűzállósági fokozatától függ, vagyis hogy milyen gyorsan terjedne a tűz az adott helyen. A nagy forgalmú, tömeget befogadó épületek teljes kiürítését a szabályok szerint 6,5-8,5 perc alatt kell tudni megoldani. Ezt az időt növelni lehet például füstérzékelők vagy automata tűzoltórendszer beépítésével. A pesti romkocsmákban gyakori befedett belső udvar viszont rontja a helyzetet, mert nem engedi szabadon távozni a füstöt.