"A kormány médiatörvény módosítási szándékai nemcsak elégtelenek, de helyenként még szigorúbb feltételeket írnának elő, mint a jelenleg hatályos törvény" - véli a TASZ, ezért a jogvédő szervezet nyílt levélben fordult Neelie Kroeshöz. Abban arra kérik az uniós biztost, hogy folytassa a tárgyalásokat a magyar kormánnyal, és a vizsgálatot terjessze ki további érintett uniós jogszabályok vizsgálatára, valamint a sajtó- és szólásszabadság szempontjából is vizsgálja a magyar törvényt.
A TASZ szerint a magyar kormány által elkészített módosítási javaslatok (melyeket Neelie Kroes digitális politikáért felelős uniós biztos kritizáló levelére reagálva készítettek el), nemcsak az uniós biztos kifogásait nem orvosolják, de helyenként még a hatályos szabályozásnál is korlátozóbb eredménnyel járna elfogadásuk.
Példaként említették, hogy a kormány javaslata szerint a televíziók és rádiók esetén a tájékoztatási kötelezettséget új szabály határozná meg, az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása érdekében. Ez azonban szerintük még közvetlenebb tartalmi beavatkozást jelent a média szerkesztési szabadságába, mint a hatályos szabály. Ezért a TASZ "reméli, hogy az arányosság nem jelenti a politikai pártok hatalmi helyzete szerinti arányosságot a tájékoztatás tekintetében" - fogalmaznak a közleményükben.
"A demokratikus közvélemény követelményét pedig a világon még sehol sem tudták kielégítően törvényben definiálni, pontosan azért, mert nem lehet: éppen attól demokratikus egy közvélemény, hogy az nem törvényben kerül meghatározásra" - írják.
Felemásra sikerült véleményük szerint a származási ország elvét érintő módosítás is, mondván a médiahatóság továbbra is felléphet a külföldi rádiókkal, valamint az online és nyomtatott sajtóval szemben. A regisztrációs kötelezettségre vonatkozó szabályok változása pedig azt eredményezi meglátásuk szerint, hogy újabb, 1 millió forintig terjedő pénzbírság kivetésére adna lehetőséget a törvény.