Az európai átlagnál jobban bíznak az Unióban a magyarok

A magyarok az uniós átlagnál jobban bíznak az Európai Unióban, illetve saját kormányukban is - derült ki az Eurobarométer felméréséből. Az életével azonban csak minden második megkérdezett volt elégedett, miközben az Unióban négyből hárman azok. A felmérés szerint a magyarok fele egyik napról a másikra él.

Az Európai Unióba vetett bizalom uniós összehasonlításban kiemelkedően erős Magyarországon; a hazai gazdasági helyzetet illetően azonban továbbra is rendkívüli borúlátás jellemzi a lakosságot - derült ki a 2010. novemberi adatfelvétel alapján készült, csütörtökön ismertetett Eurobarometer-jelentésből.

A magyar válaszadók 80 százaléka - szemben a 65 százalékos EU-átlaggal - úgy gondolja, hogy az Európai Unió szava számít a világban. A magyarok 57 százaléka optimistán látja az EU jövőjét, 53 százalékának biztonságérzetet ad, hogy Magyarország az EU tagja - számolt be a felmérésről Budapesten Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. Hozzátette, hogy az EU-ba vetett bizalom a 27 tagállam közül Szlovákiában a legmagasabb, míg Nagy-Britanniában a legalacsonyabb.

Magyarországon a megkérdezetteknek csak a fele elégedett az életével, az uniós átlag ennél lényegesen magasabb, 78 százalék. A magyar megkérdezettek 93 százaléka rossznak tartja saját országa helyzetét, szemben a jóval alacsonyabb, 70 százalékos EU-átlaggal. A jövőt illetően a 2010. tavaszi hasonló felméréshez képest a magyarok kevésbé bizakodóak: kevesebben gondolják, hogy saját anyagi helyzetük, az ország, az EU és a világ gazdasági helyzete vagy a foglalkoztatási helyzet jobbra fordulna.

Szűcs Tamás rámutatott - a nemzeti jelentés első pontjában is olvasható -, hogy a 2010. tavaszi adatsorhoz képest Magyarországon a kormány, illetve a parlament iránti bizalom jelentősen erősödött, és lényegesen meghaladja az EU-átlagot: az EU-ban 28 százalék bízik, míg 67 százalék nem bízik a nemzeti kormányokban, Magyarországon 48 százalékos a bizalmi arány, míg 45 százalék nem érez bizalmat a kormány iránt.

Az európai közvélemény változását 1974 óta vizsgáló Eurobarometer friss jelentése szerint a magyarok számára a munkanélküliség csökkentése és a gazdasági helyzet javítása a legégetőbb kérdés; a megélhetési problémák szembetűnőek, ezenkívül az áremelkedések, az egészségügy, az államadósság, a bűnözés és a nyugdíjak foglalkoztatják leginkább a magyarokat.

Magyarország uniós csatlakozása óta a magyar lakosságnak is felteszik a saját helyzetükkel, országukkal és az EU-val kapcsolatos kérdéseket. A legújabb Eurobarometer szerint a magyar háztartások többségénél továbbra is hiányzik az anyagi biztonság és a hosszú távú tervezés lehetősége, bár az EU-átlagnál nagyobb az optimizmus a globális pénzügyi válság utáni munkaerő-piaci helyzet fellendülésével kapcsolatban.

A világméretű pénzügyi és gazdasági válság kapcsán, 2009 őszén, a magyarok 38 százaléka vélte úgy, hogy az ország már túl van a mélyponton, a többség, 56 százalék viszont úgy nyilatkozott, a legrosszabb hátra van. Ezek az arányok 2010 őszére megfordultak: az interjúalanyok 54 százaléka mondta azt, hogy az ország túl van a mélyponton, és 36 százalék nyilatkozott úgy, hogy még újabb nehézségek várhatók a munkaerőpiacon.

Az általános hangulati mutatóval ellentétben ez optimistább képet tükröz az európai átlagnál: az EU-ban a lakosság 42 százaléka érzi úgy, hogy a válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása elérte csúcspontját, míg 48 százalék szerint még bőven lehet számítani kellemetlen meglepetésekre.

Az Eurobarometer szerint - a magyar adatfelvételt ezer ember megkérdezésével a Tárki végezte - a saját háztartás anyagi helyzetének megítélése nagyon kedvezőtlen: Magyarországon a megkérdezettek több mint fele (51 százaléka) napról napra él. Kevesebb mint harmaduknak (30 százaléknak) vannak tervei a következő fél évre, és csak a háztartások 17 százaléka tud egy-két évre előre tervezni. Ezek az adatok az uniós átlaghoz képest rosszabb képet tükröznek, az EU-ban mindhárom csoportba megközelítőleg a háztartások harmada (34, 32, illetve 30 százaléka) tartozik.

Tavaly decemberben a korábbiaknál jóval pesszimistábban ítélték meg az ország állapotát és a saját anyagi helyzetüket a Tárki és az [origo] közös felmérésében részt vevők, de januárra sem sokat javult a hangulatuk. Az [origo] olvasói sokkal sarkosabban fogalmazták meg a véleményüket, mint a Tárki reprezentatív felmérésének megkérdezettjei, harmaduk szerint például az ország dolgai a lehető legrosszabb irányba mennek.