Gyurcsányék vizionálás közben döntöttek a moszkvai ingatlanról

Kulcsjelenet volt a 2008 júniusi dobogókői kormányülés abban a zavaros ingatlanügyben, amely miatt a múlt héten meggyanúsítottak több egykori állami vezetőt. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) szerint a Gyurcsány Ferenc vezette kormány ekkor bízott meg minisztereket, hogy intézkedjenek az ingatlaneladás során történt szabálytalanságok miatt, az ülés több résztvevője ugyanakkor azt mondta az [origo]-nak, hogy Dobogókőn nem konkrét ügyekkel foglalkoztak, hanem nagy stratégiai kérdésekkel.

A gazdasági növekedés ösztönzése, de úgy, hogy az ne veszélyeztesse a szociális biztonságot - ez volt a fő témája a Gyurcsány-kormány 2008. június 10-11-én, Dobogókőn megtartott ülésének az MTI tudósítása szerint.

A kihelyezett kormányülésen az MTI szerint Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő mellett Veres János pénzügyminiszter, Bajnai Gordon gazdasági és Szűcs Erika szociális miniszter is tartott előadásokat. Az MTI helyszínen készült fotói szerint az ülésen rajtuk kívül jelen volt többek között Göncz Kinga külügy-, Draskovics Tibor igazságügyi, Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter is. A tanácskozás után fontosabb bejelentések nem történtek, a kormány ugyanis azt tervezte, hogy az ott felmerülő koncepciókat csak hónapok múlva dolgozzák ki részletesen.

Dobogókőn dönthettek a kármentésről

Utólag azért lett érdekes a dobogókői kormányülés, mert a Gyurcsány-kormány ekkor hagyta jóvá a moszkvai kereskedelmi képviselet épületének eladását. A kormányülés fontosságára szerdán a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hívta fel a figyelmet, Gaál Szabolcs Barna, a hivatal elnöke ekkor ismertette az ügyben indított vizsgálat eredményét. Gaál azt mondta, hogy a kormányülés emlékeztetője szerint a résztvevők tárgyaltak a moszkvai ingatlan sorsáról és Göncz Kinga külügy-, illetve Veres János pénzügyminisztert utasították arra, hogy intézkedjenek az ügyben korábban történt szabálytalanságok miatt.

A 17 ezer négyzetméteres épület eladásáról a magyar kormány 2008 márciusában kötötte meg az adásvételi szerződést a luxemburgi bejegyzésű Diamond Airrel. A vevő erre a szerződésre hivatkozva utalta át az épület 4 milliárd forintos vételárát. Az ügyészség gyanúja szerint azonban az adásvételi szerződést szabálytalanul kötötték meg, azt ugyanis nem előzte meg pályáztatás. A szabálytalanságokat, illetve azt, hogy az alacsony vételár miatt kár érte a magyar államot, egy 2008 májusában keletkezett külügyminisztériumi belső levél is szóvá tette.

Később a Gyurcsány-kormány megismételte az épület eladását, azt azonban már megelőzte egy zártkörű pályázat. A megismételt eljárásról, illetve pályáztatásról a kormány Dobogókőn döntött. A Kehi vezetője szerint nem lehet tudni, hogy a kormányülésen pontosan mi hangzott el, arról ugyanis nem készült hangfelvétel. Gaál szerdán arra az újságírói kérdésre, hogy az ügyben felelősségre vonhatnak-e korábbi minisztereket, azt felelte: ebből a szempontból fontos lehet, hogy mi hangzott el Dobogókőn.

A dobogókői kormányülésre számos olyan kormányzati belső levelezés is hivatkozik, amely még korábban került az [origo] birtokába. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára 2008. június 19-én Székely Árpád akkori moszkvai nagykövetnek ír levelében említi a dobogókői kormányhatározatot. Fekszi a kormányhatározatra hivatkozva azt írta: "a moszkvai kereskedelmi kirendeltségnek az állami vagyonkörből való kikerülése lezárult, továbbá a kormány felhívta a külügyminisztert, hogy a pénzügyminiszterrel együttműködve gondoskodjon az állami vagyonról szóló 2007. évi törvényben előírt iratok beszerzéséről."

A Kehi vezetője szerdai sajtótájékoztatóján ezt úgy értelmezte, hogy a kormány tudomásul vette, hogy az épületet már korábban szabálytalanul eladták, illetve Verest és Göncz Kingát utasították arra, hogy utólag "papírozzák le" az ügyet. Minderről szerettük volna megkérdezni az érintetteket, kerestük Verest és Gönczöt is, de egyikük sem vette fel a telefont. Gyurcsányt a munkatársán keresztül próbáltuk elérni, megkeresésünkre azonban nem reagált.

Forrás: MTI/Miniszterelnöki Hivatal

A dobogókői kormányülés résztvevői

Gyorsan lezavarták a moszkvai ügyet

A dobogókői kormányülés több, neve elhallgatását kérő résztvevője az [origo]-nak azt mondta, nem emlékszik arra, hogy szóba került volna a moszkvai ingatlan ügye. Ezt azzal indokolták, hogy a kihelyezett kormányüléseken mindig fontosabb, stratégiai kérdések kerültek szóba. Az egyik résztvevő szerint a nagy kormányzati döntésekhez képest a moszkvai ingatlan eladása nem volt jelentős ügy. A kormányülésen résztvevő forrás azt mondta, hogy a moszkvai ingatlan eladására azért sem emlékszik, mert az olyan ügyeken, ahol már az előzetes egyeztetések megtörténtek, gyorsan végigmentek. A moszkvai épület eladása pedig a forrás emlékei szerint ilyen volt.

A Gyurcsány-kabinet kormányüléseinek gyakorlatáról a forrás azt mondta, hogy azok általában a miniszterelnök 5-10 perces helyzetértékelésével kezdődtek. Utána a kormányfő vagy a kancelláriaminiszter ismertette az egyes napirendi pontokat, aki minden esetben megkérdezte, hogy az adott kérdésről van-e vita. Ha nem volt, jött a következő pont. A forrás szerint a napirendi pontok 85-90 százalékáról nem volt vita, mivel a kormányülések előtti államtitkári értekezleteken tisztázták ezeket. Vita esetén az adott kérdést a kormányfő kiadta a kabinetfőnöknek vagy a kancelláriaminiszternek, hogy folytassa le a szükséges egyeztéseket.

Az egykori kormányzati forrás az [origo]-nak ugyanakkor azt mondta, hogy az informális ülésekre, mint amilyen a dobogókői is volt, nem ez a forgatókönyv volt jellemző. Az informális ülések olyanok voltak, mint a céges, csapatépítő tréningek - fogalmazott a forrás arra utalva, hogy ezek a tanácskozások jóval kötetlenebbek voltak. Az informális üléseken - a forrás szerint - főként a stratégiai ügyeket beszéltek meg, illetve komolyabb vitákat folytattak, így ezekről nem készült hangfelvétel.

Máskor is volt utólagos döntés

A Gyurcsány-kormány a dobogókői kormányülés előtt egyszer már döntött az ingatlan eladásáról, az erről szóló kormányhatározat 2006. április 4-én lépett hatályba. Ezt az [origo] birtokába került előterjesztést Veres János akkori pénzügyminiszter, illetve Somogyi Ferenc akkori külügyminiszter terjesztette a kormány elé. A 2006-os döntés ugyancsak egy, az ügyben valószínűleg törvénytelenül történt pénzügyi tranzakciót hagyott jóvá. Az épület későbbi vevője ugyanis már 2005. decemberben, vagyis hónapokkal a kormányzati döntés előtt átutalt egy 500 millió forintos előleget a Magyar Államkincstár számára. Az előleg átutalása pedig valamilyen előzetes megállapodást feltételez, amelyet valószínűleg még a 2006. áprilisi kormánydöntés előtt kötöttek meg a későbbi vevővel.

Az ügyészség a moszkvai ingatlan eladása miatt kedden vette őrizetbe Fekszi Márta korábbi külügyi államtitkárt, Tátrai Miklóst, a MNV korábbi vezérigazgatóját és Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet. A három gyanúsítottat a Pesti Központi Kerületi Bíróság csütörtöki döntése után szabadon engedték. A gyanú szerint, ha szabályosan adták volna el az ingatlant, akkor magasabb áron - az ügyészség által felkért igazságügyi szakértő szerint 6 milliárd forinttal többért - lehetett volna értékesíteni az épületet.