Fideszesek is hüledeznek a gyerekek után járó szavazat ötletén

Bár a kormány által indított alkotmányozási körkérdésben is szerepel a gyermekek után járó pluszszavazat kérdése, még fideszes képviselők is azt mondják, hogy ennek az ötletnek alig van támogatottsága. "Annyira nem vagyunk populisták, hogy ezt megtegyük" - mondja egy kormánypárti képviselő, mások pedig azzal érvelnek, hogy e nélkül is kimutathatja a kormány, hogy fontosnak tartja a gyerekeket.

Minimális támogatást élvez a Fidesz-frakcióban az az elképzelés, amely szerint szavazati jog járna a kiskorú gyermekek után - mondta az [origo]-nak Balsai István, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnöke és a frakció több tagja. Az ötletről ugyan az állampolgárok is véleményt mondhatnak azon a kérdőíven, amelyen az alkotmányozással kapcsolatos kérdésekben kéri ki a választópolgárok véleményét a kormány mellett működő alkotmány-előkészítő bizottság, egy név nélkül nyilatkozó fideszes képviselő szerint biztos, hogy a kérdés nem kerül be az új alkotmányba, mert ha az állampolgárok támogatják is az ötletet, azt már nem lehet megvitatni az alaptörvény áprilisra kitűzött elfogadásáig.

A gyermekeknek járó szavazati jog kérdése a Fidesz-frakció múlt héten Siófokon megtartott ülésén merült fel az alkotmányozásról szóló vitában az ülésen részt vevő képviselők szerint Szájer József kezdeményezésére. Az ötlet a képviselők szerint meglepte és megosztotta a frakciót. A gyerekek után járó szavazati jog egyébként nem új felvetés, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete már többször javasolta, és az [origo]-nak egy fideszes képviselő megjegyezte, hogy korábban Mécs Imre is szorgalmazta az Országgyűlésben, de "megmosolyogták".

Egyszer már megbukott

Nem volt nagyobb sikere az elképzelésnek akkor sem, amikor Révész Máriusz fideszes képviselő vetette fel 2007-ben. Révész akkor a Népszabadságban közölt írásban érvelt a választójog szélesítése mellett, mert szerinte igazságtalanság és a gyerekek számára behozhatatlan hátrány, hogy "ők a választásokon nem léteznek". A politikus szerint ha a gyerek után is járna választójog, az Országgyűlés döntéseiben jobban figyelembe vennék az érdekeiket, és jelentősen megnőne a gyermeket nevelő családok súlya, érdekérvényesítő képessége.

Révész ötletéről a parlament is véleményt mondott 2007-ben, miután a képviselő módosító indítványt nyújtott be a "Legyen jobb a gyerekeknek!" című nemzeti stratégiához. A javaslatban nem a választójog kiszélesítéséről volt szó, csak arról, hogy a kormány 2007 végéig vizsgálja meg a gyermekek után járó választójog biztosításának lehetőségét, de a módosító indítvány így is megbukott: csak hat fideszes képviselő támogatta, egy tartózkodást és 263 ellenszavazatot kapott.

Kockázatos tabudöntögetés

"Az elv nagyon szimpatikus, de kérdéses, hogy megvalósítható-e, bizonytalan, hogy le lehet-e fordítani a hétköznapi gyakorlatra" - mondta az [origo]-nak Pánczél Károly fideszes képviselő, aki 2007-ben egyike volt annak a hat embernek, akik támogatták Révész javaslatát. Pánczél alkotmányjogászok kritikáira hivatkozva "aggályosnak" tartja a javaslatot, bár azt mondta, ő maga nehezen tudná eldönteni a kérdést, hogy járjon-e szavazati jog a gyerekek után. "Ha meg is valósítható, akkor is nagyon bonyolult lenne átalakítani a választójogi törvényt, és valamilyen regisztrációhoz is kellene kötni a szavazati jogot, hogy ne lehessen visszaélni vele. De az biztos, hogy az elv jól illeszkedne a kormány eddigi döntéseit is jellemző családbarát politikába" - mondta.

Pont a kormány eddigi intézkedései miatt tartja indokolatlannak a gyerekek után járó szavazati jog bevezetését Balsai István, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke. Balsai szerint többek között a családi adókedvezmény bevezetése is épp azt mutatja, hogy a gyerekek szavazata nélkül is hozhat olyan intézkedéseket a parlamenti többség, ami a családokat támogatja. A választójog felvetett kiszélesítése szerinte beláthatatlan következményekkel járna, ráadásul "diszkriminatív", mert sérti az egyenlő választójog elvét. "Arról esetleg lehetne beszélni, hogy 16 évre leszállítsuk a korhatárt, mint Ausztriában, de nem véletlen, hogy az egész világon sehol nincs választójoga a gyerekeknek" - mondta Balsai, aki szerint az ötletet a frakcióban sem sokan támogatják.

A külföldi példa

A világon sehol sem adnak szavazati jogot a gyermekek után, de ennek bevezetéséről Németországban az elmúlt évtizedben szakmai és politikai körökben is vita folyt - ezt az [origo]-nak nyilatkozó több képviselő mellett Révész Máriusz is példaként említette 2007-es cikkében. 2003-ban a szövetségi parlamentben egy egyesület kezdeményezésére több frakció közösen fogalmazott meg ezzel kapcsolatban javaslatot, amelyet aztán alkotmányossági aggályok miatt végül elvetettek. A támogatók hasonló érveket hoztak fel, mint Révész Máriusz: a társadalom és különösen a választókorú népesség elöregedése miatt a gyerekek után járó szavazati joggal lehetne biztosítani, hogy a családok és a gyermekek érdekei jobban érvényesüljenek a parlamenti döntésekben. A kérdés azóta annak ellenére többször felmerült, hogy a gyermekek után járó szavazati jog ellentétes a német alkotmányban szereplő és nagyon nehezen megváltoztatható egyenlő és közvetlen választójog elvével.

Bár a gyerekek után járó szavazati jogot elvetették, a választójogot a fiatalok fele nyitva szélesítették: 1996 óta több német tartományban bevezették, hogy az önkormányzati választásokon 16 éves kortól lehet szavazni. A 16. évüket betöltött fiataloknak a világon elsőként Ausztriában adtak teljes választójogot. A 2007-ben bevezetett, és 2010-től érvényes választójogi reform az ausztriai parlamenti és elnökválasztás, az európai parlamenti választás és a népszavazások esetében is leszállította a korhatárt.

Révész Máriusz 2007-es cikke szerint Magyarország előnyre tehetne szert, ha a világon elsőként adna választójogot a gyerekeknek. Egy másik, névtelenséget kérő fideszes képviselő is azzal érvelt, hogy a választójog folyamatosan szélesedett a történelem során, és a további bővítés "valószínűleg jót tenne a demokráciának is", de a javaslat szerinte annyira tabudöntögető, hogy ha indokolt, és jól átgondolják, akkor is nehéz a világon elsőként megvalósítani. "Az ember minél többet gondolkodik rajta, annál jobbnak tűnik a javaslat, de én mégsem támogatom" - összegezte véleményét.

Nem a romák miatt halogatják

Révész Máriusz 2007-ben még azzal érvelt, hogy javaslata "jótékony hatással lenne a mélyszegénységben élő, sokgyerekes roma családokra is, hiszen már akkor 'megéri' odafigyelni rájuk, amikor még érdemi lépéseket lehet tenni az ott élő gyerekek iskoláztatásáért, társadalmi integrációjáért", a témáról most megjelent cikkekhez fűzött véleményekben gyakran kritikaként jelenik meg, hogy a választójog bővítése a sokgyerekes roma családoknak kedvezne.

"Ennek akkor lenne jelentősége, ha lenne etnikai alapon szerveződő párt Magyarországon. Mivel nincs, nem hiszem, hogy alapvetően változna emiatt a választások eredménye" - mondta erre egy névtelenséget kérő fideszes képviselő, aki szerint ez a kérdés nem játszik szerepet abban, hogy támogatják-e a javaslatot, vagy sem.

Orbán Viktor hétfőn, a parlament tavaszi ülésszakát indító beszédében áprilisra tűzte ki az új alkotmány elfogadásának határidejét. Az eddig megjelent, az alkotmány-előkészítő bizottság által kidolgozott alkotmánykoncepció szerint nem lenne lehetőség arra, hogy a szülők szavazzanak a gyerekek helyett, mivel a javaslatban közvetlen választójog szerepel. Ettől a koncepciótól ugyan az alkotmányozásról szóló parlamenti vita kezdetén kedden elállt a Fidesz és a KDNP, de az [origo] által megkérdezett képviselők nem tartják valószínűnek, hogy a gyermekek után járó szavazati jog napirendre kerül az alkotmányozás során.

A javaslat érdemi vitájára már akkor sem lesz idő, ha a kérdőívek eredménye szerint a választópolgárok többsége támogatja a javaslatot - mondta egyikük. "Ez nem halogatás, ezt egy-két hónap alatt nem lehet megcsinálni. Hajlamosak vagyunk ugyan némi népszerűséghajhászásra, de annyira nem vagyunk populisták, hogy ezt megtegyük" - mondta egy névtelenséget kérő fideszes képviselő, aki szerint ha a társadalom többsége támogatja a kérdést, egy jövőbeli változtatást célozva az új alkotmány megszületése után is folytatódhat az erről szóló vita.