Vádat emelt Képíró Sándor volt csendőr százados ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett elkövetése miatt - közölte Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője hétfőn.
A vádirat szerint Képíró Sándor 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civil személyek kivégezésében. A büntetőeljárás a Fővárosi Bíróságon folytatódik.
2007-ben már döntött a Fővárosi Bíróság
Képíró Sándort társaival együtt hadbíróság elé állították, még 1944-ben. Ekkor a férfi 10 év börtönt kapott a katonaság becsületének megsértéséért, ám később az ítéleteket megsemmisítették, és az elítélteket visszahelyezték rangjukba. A Fővárosi Bíróság 2007-ben végrehajthatatlannak nyilvánította az 1944-es ítéletet. "Miután a tízévi fegyházbüntetést kiszabó ítélet az azt követő eljárás során hatályát vesztette, hatálytalanná vált az a rendelkezés is, amelynek végrehajtása érdekében a bíróságnak intézkednie lehetne, így azt végrehajthatatlannak nyilvánította" - döntött a Fővárosi Bíróság 2007. február 19-én.
A férfi ügyvédje, Zétényi Zsolt akkor elmondta: megfontolják, hogy fellebbeznek-e a Fővárosi Bíróság döntése ellen, ugyanis a végzés egy olyan ítélet végrehajthatatlanságát mondja ki, amelyet 1944-ben semmissé minősítettek. Az ügyvéd akkor még azt is fontolgatta, hogy tesznek-e jogi lépéseket a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója ellen, aki háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Képíró Sándort. "Ebben az esetben a hamis vád bűntettéről is szó lehet, hiszen a volt csendőr százados egyetlen embert sem ölt meg" - tette hozzá az ügyvéd.
A volt csendőr százados 2007-ben elmondta, hogy senkit nem gyilkolt meg, nem is tudott az újvidéki kivégzésekről. A volt csendőrtiszt hozzátette, hogy nem járt a razzia idején a kivégzések helyszínén: a Duna-parton és a laktanyában. Az újvidéki esetről bővebben itt olvashat.