Elkészült a Szociális Unió alkotmánykoncepciója, amelyet március 15-ig benyújtanak az Országgyűlés elnökének - közölte Szili Katalin, a Szociális Unió elnöke, független országgyűlési képviselő. Szili Katalin a Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő által létrehozott alkotmányügyi nemzeti konzultációs testületnek is tagja.
A volt szocialista házelnök közölte, a koncepció egyik sarokpontja, hogy az elmúlt húsz év konfliktusos demokráciájának a figyelembe vételével egy olyan rendszert alakítsanak ki, amely visszatér a közel négyszáz éves történelmi hagyományokhoz, ugyanakkor egy XXI. századi kétkamarás parlamenti berendezkedést jelent.
Ennek a segítségével nyílna lehetőség arra, hogy egy konszenzuális demokrácia irányába mozduljon el Magyarország - mondta Szili Katalin. (A konszenzuális demokrácia lényege, hogy a politikai rendszer intézményeit a kormányzó erők nem egyedül, hanem a többi politikai erővel folyamatosan egyeztetve és kompromisszumokat kötve működtetik. Ellentéte a többségi demokrácia, ahol a többséget szerző erő a legtöbb intézmény fölött ellenőrzéssel bír.)
Mint mondta, a második kamara biztosítaná az érdekképviseletek, köztestületek, egyházak, önkormányzatok és a kisebbségek képviseletét. Szili Katalin kitért arra, hogy az alkotmányban rögzítenék a termőföldek, vízkészletek védelmét, valamint a lakhatáshoz való jogot; a polgármesterség és a parlamenti képviselőség összeférhetetlen lenne.
Szili Katalin jelezte, szeretnének társadalmi vitát a koncepcióról, ezért azt elküldik érdekképviseleteknek, köztestületeknek és egyházaknak is. Szavai szerint a Szociális Unió indítványozza, hogy az alkotmányozó Országgyűlés ne csak a parlamenti képviselőkből álljon, hanem egészüljön ki érdekképviseletek, köztestületek, egyházak, önkormányzati szervezetek, kisebbségek és határon túli szervezetek képviselőivel.
A parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottsága által elkészített alkotmány-koncepcióhoz benyújtott módosító indítványában Lázár János (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) kezdeményezte, hogy - a kormány helyett - március 15-ig a képviselőcsoportok és a független képviselők nyújthassanak be saját javaslatot az új alkotmányról.
A kormányoldal az alkotmányozásba szerette volna visszacsalogatni az ellenzéket, hogy elkerülje az "Orbán-alkotmány" bélyegét, az MSZP azonban jelezte, hogy nem kíván tárgyalni, az LMP pedig kemény feltételekhez kötötte a részvételt, amelyet Lázár János irreálisnak nevezett.